Célszerű minél hamarabb elkezdeni és befejezni az ültetést, hogy az elültetésre került növényeknél a begyökeresedés az elültetés után elinduljon, ami az eredés szempontjából fontos tényező. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést.

A burkolt gyökérzetű konténeres gyümölcstermő növények elvileg bármikor ültethetőek, de ez csak elvileg igaz. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítani kell a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a talajban a begyökeresedés, ellenkező esetben csökkent eredéssel kell számolnia az embernek.

A hazai gyümölcsfaiskolákból döntően szabadgyökerű növények kerülnek kitermelésre: ez a növényanyag azonban fokozottan érzékeny az ültetésre. A kitermeléssel párhuzamosan a faiskolák a növényeket folyamatosan a vermelőbe viszik, ami tulajdonképpen a gyökerek légmentesen földel, vagy egyéb közeggel való takarását jelenti, így megakadályozva a gyökérzet, illetve a növények kiszáradását.

Általánosságban elmondható, hogy valamennyi magyarországi gyümölcsfaj ősszel és tavasszal is ültethető, azonban a növény szempontjából nézve ez már közel sem ennyire egyszerű. Az ültetés időpontja a növényélettani sajátosságok alapján attól függ, hogy az adott faj mennyire érzékeny az átültetést okozó stresszre, illetve, hogy mikor indul meg az új gyökérkezdemények (hajszálgyökerek) fejlődése. A fás gyümölcsfajok közül a csonthéjasok és a fatermetű héjasok őszi gyökérképződése nagyon vontatott, ami, ha kedvezőtlen tényezőkkel - például hideg, száraz talajjal, esetleg sérülésekkel - párosul akkor még inkább felerősödik. A jelenség genetikailag kódolt, mely bonyolult biokémiai folyamatoknak tulajdonítható. Annak ellenére, hogy a talajban elegendő nedvesség van, fiziológiai kiszáradás léphet fel, ha a növények nem, vagy csak nagyon kevés új hajszálgyökeret fejlesztenek, és nem tudnak vizet felvenni a talajból: ebben az esetben a növények tavaszra akár ki is száradhatnak. Erre az ősszel ültetett mandula, őszibarack, kajszi, dió és a gesztenye a legérzékenyebb, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál - a szamóca kivételével, melyet tavasszal, vagy nyár végén kell ültetni, frigó vagy leveles palántaként - az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát is gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni. A több évig konténerben tartott növények ültetését ajánlatos minden esetben elkerülni, mert a konténerben körbefutó és egymást fojtogató gyökerek és az elöregedett gyökérzet miatt, mely felszívó gyökereket alig tartalmaz, gyakran nagyobb kockázatot jelent, mint a szabadgyökerű ültetése.

A faiskolából elszállított növények gyökérzetét benedvesítés után lehetőleg műanyag fóliába kell csomagolni a kiszáradás elkerülése végett, bármilyen rövid távolságra is szállítsa az ember. A megérkezés után érdemes a gyökerek metszlapját, éles metszőollóval minimálisan utánvágni, és a kitermeléskor sérült gyökérrészeket az egészséges részig visszavágni. A visszavágás után ajánlott 1 napra tiszta vízbe állítani a gyökereket, hogy azok pótolni tudják az esetleges vízveszteséget. A felszivatás után azonban azonnal el kell vermelni az ültetési anyagot, lehetőleg nedves homokba vagy morzsalékos talajba légmentesen tömörítve, majd alaposan be kell öntözni a vermelt növényeket. Az embernek arra is figyelnie kell, hogy a vermelőből szakaszosan vegye ki a növényeket és a lehető legrövidebb idő alatt ültesse el azokat, hogy elkerülje a kiszáradást. A szakszerű ültetésre mindenkor oda kell figyelni, mert ez is döntő mozzanat az ültetésben.

Az ültetésnél célszerű ültető lécet használni, mellyel a tőhely és az ültetési mélység pontosan tartható. Az ültető gödörbe célszerű starter és burkolt, folyamatos feltáródású műtrágyát helyezni a gyökérzet környezetébe, a gyártó által ajánlott dózist figyelembevéve és 1-2 dkg talajfertőtlenítőt is az ültetőgödörbe helyezni. Szerves istállótrágya is helyezhető az ültetőgödörbe, azonban kellően érett legyen, gyökér kártevőktől mentes, és közvetlenül a szabadgyökérzettel ne érintkezzen. Az ültetés után a gyökérnyak (szemzési hely) egyvonalba legyen a talajjal, a gyökeres dugványokat mélyebben ültetjük a jobb bokrosodás és a későbbi tőhajtások, tősarjak megújulása végett. Ugyanígy a magasan szemzett oltványokat is, az alany nagyobb gyökértömegének növelése érdekében. A szemzési helynek azonban mindig a föld felett kell lennie, mert csak így tudja kedvező hatását kifejteni az oltvány. Az embernek arra is ügyelnie kell, hogy a szemzési hely az uralkodó széliránnyal szemben álljon, ezzel elkerülve a nemes, illetve a fejlődő hajtás kitörését. A gyökerekhez került földet, folyamatosan és légmentesen kell tömöríteni, majd alaposan be kell öntözni és felkupacolni tavaszig. Őszi telepítés esetén mindenkor érdemes törzsvédőt kihelyezni az oltványokra a vadkár, de az esetleges mechanikai sérülések ellen is. Szaghatáson alapuló vadriasztók is jó hatásúak, akár a fára, csemetére, vagy kerítésre helyezve. Ezeket azonban időnként azonban cserélni kell, mert elveszíti a hatását. Azt is figyelembe kell venni, hogy a fiatal oltványok télen is folyamatosan párologtatnak és kevés a felszívó gyökérzetük, így amennyiben száraz a talaj, csapadék és fagymentes a tél, úgy a tél folyamán, élettani okokból szükséges lehet két - három alkalommal is megöntözni őket.

Kiemelt fontosságú, hogy az ember csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljon gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag, és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól is mindig tájékozódni kell, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetni mellé, olyat, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ezekben a kérdésekben a faiskolák készséggel segítenek a vásárlóknak.

Az Agrárkamara arra biztat minden gazdálkodót, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, melyek a hazai klímán, különleges beltartalmi értékeket produkálnak. Továbbá azt is célszerű észben tartani, hogy az ember minden egyes fa, szakszerű elültetésével nagyban hozzájárul az élhető környezet fenntartásához. De azt is figyelembe kell venni, hogy a faiskolai ültetési anyagok előállítása 2-3, olykor 4 évet is igénybe vehetnek, fajtól és technológiától függően, ezért megfelelő gondossággal, precizitással kell ültetni a növényeket.