Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A cseh piacra zúduló lengyel importalma miatt az áruházak olcsón kínálják a gyümölcsöt, így az alma nem tart lépést az élelmiszerárak drasztikus emelkedésével. Az alacsony árak és a veszteséges termesztés miatt a cseh gazdák pedig a termőterület további csökkentését tervezik. Csehországban idén az almatermés várhatóan meghaladja a 130 ezer tonnát, ami az előző négy év legjobb termésének számít, de már most vannak olyan hangok, hogy a hazai termelők inkább a fákon hagyják a gyümölcsöt - írta meg a FruitVeB.
Ez nem csak azért probléma, mert az alma a legnépszerűbb gyümölcs Csehországban, hanem azért is, mert míg októberben még átlagosan 35,4 korona (600 Ft/kg) körül volt a fogyasztói ár (már ez is 2%-kal alacsonyabb a tavaly októberi átlagárnál, és 10%-kal alacsonyabb a 2020-as októberi átlagnál), november elejétől-közepétől 15-20 korona (250-340 Ft/kg) közötti áron kínálják a pultokon az árut a vásárlóknak. Csehországban a Statisztikai Hivatal hivatalos adatai szerint az októberi infláció 15,1% volt, de az élelmiszer-infláció sokkal magasabb, 25,1% volt - ehhez képest az alma fogyasztói ára bő 50%-kal csökkent.
Martin Ludvik, a Cseh Gyümölcstermesztők Szövetségének elnöke szerint az orosz piac 2014-es lezárása már egy figyelmeztető jel volt, de igazából az ukrán háború kitörése óta zárultak le a keleti piacok Lengyelország előtt, így a belorusz szállítások is leálltak. A szakember szerint innentől datálható, hogy a korábban keletre tartó lengyel alma az európai piacon ragadt, amit a kiskereskedelmi láncok árnyomásként alkalmaznak a hazai termelőkkel szemben. Ezért a láncok nem hajlandók olyan árat fizetni a cseh gyümölcstermesztőknek, ami ténylegesen fedezné a megemelkedett termelési költségeket, olyan helyzetben biztos nem, amikor almafelesleg van a piacon. De a Cseh Gyümölcstermesztők Szövetségének elnökének meglátása szerint ebben az a szomorú, hogy igazából ez csak Kelet-Európára igaz.
Nincs egységes uniós piac, mert a nyugat-európai országok egyszerűen nem engedik be a lengyel almát a saját piacaikra
- mondta Martin Ludvik
A cseh gyümölcstermesztőket hatalmas veszteségek fenyegetik az alacsony árak és a tároláshoz szükséges energia drágulása miatt. A bizonytalan kilátások miatt már az idei szüret során is előfordult, hogy sokan le se szedték az almát, hiába kaptak idén az év elején összesen 100 millió korona állami támogatást a 2021-ben betakarított gyümölcsök tárolására (ez hektáronként 18 ezer koronának, azaz 305 ezer Ft-nak felelt meg). Ludvik szerint tavaly még 13 ezer hektár intenzív gyümölcsültetvényt tartottak nyilván Csehországban, az idén ez már 6%-kal, 12225 hektárra csökkent, és ha a jelenlegi trendek folytatódnak, nem lepődne meg, ha ezen a télen kivágnák a még művelt ültetvények tizedét. Ez azt jelenti, hogy jövőre 11 ezer hektárnyi cseh ültetvényterülettel lehet számolni, míg 1989-ben még 23 ezer hektáron folyt gyümölcstermesztés az országban.