Évről évre érkeznek hírek arról, hogy különböző idegenhonos, invazív fajok jelennek meg Európában, és sok esetben Magyarországon, ezeket pedig a legtöbb esetben a turisták, vagy akár a külföldi útjukról hazaérkezők hozzák be, általában a tudtuk nélkül. Összegyűjtöttük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldaláról a legfontosabb tudnivalókat arról, hogyan lehet magánszemélynek, vállalkozónak vagy termelőnek bizonyos növényeket behozni külföldről Magyarországra, kikre vonatkoznak egyáltalán a növényegészségügyi intézkedések, melyek azok az áruk, melyek behozatala bizonyos EU-n kívüli országokból szigorúan tilos, de arra is megkerestük a választ, hogy milyen előírások vonatkoznak az utas poggyászban harmadik országból behozni kívánt növényekre és növényi termékekre?

Mi a különbség a honos, az idegenhonos és a karantén károsítók között?

A növénykárosítóink többsége eredendően európai faj vagy kontinensünkön régóta megtalálható már meghonosodott faj. Növényegészségügyi szempontból ezt a két csoportot tekintjük honos károsítóknak. Az ellenük történő védekezéshez többnyire elérhetőek a gyakorlatban is alkalmazható agrotechnikai eljárások, növényvédelmi technológiák, kifejlesztésre kerültek rezisztens vagy toleráns fajták és a természetes ellenségeik is jelen vannak. Így sok esetben költségesen, de eredményesen fel tudjuk ellenük venni a harcot. 
Az idegenhonos károsítók esetében ezek nem állnak rendelkezésünkre, így a megfelelő védekezés nem megoldott. Ezek a fajok messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen az adott térségben, de ott számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak.
Azon idegenhonos károsítókat, amelyek bekerülése, megtelepedése és elterjedése komoly gazdasági, környezeti és társadalmi károkat okozhat, és ellenük a növényegészségügyi hatósági intézkedések eredményesek lehetnek karantén károsítóknak nevezzük. 

Kikre vonatkoznak a növényegészségügyi intézkedések?

Mindenkire (természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) vonatkozik, aki a növényegészségügyi jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenység(ek)et folytat. Az Európai Uniós jogszabályok (2017/625/EU rendelet alapján) egységesen vállalkozónak, a hazai jogszabályok (2008. évi XLVI. törvény alapján) egységesen termelőnek nevezik az összes érintettet. A magánszemélyekre elsősorban a külföldi utazásaik és a zárlati károsítók gyanújának bejelentése kapcsán vonatkoznak előírások, valamint be kell tartaniuk a hatósági intézkedéseket zárlati károsító megjelenése esetén.

Hogyan csoportosíthatóak a növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó károsítók?

A 2016/2031/EU rendelet több kategóriába sorolja a vizsgálatköteles károsítókat:

uniós zárlati károsító: a rendelet 3. cikke alapján a következőképpen határozható meg:

• nincs jelen a területen, vagy ha jelen van, akkor csak korlátozott mértékben van elterjedve, képes bekerülni, megtelepedni és elterjedni azokon a területeken, amelyeken eddig nem volt jelen;
• bekerülése, megtelepedése és elterjedése elfogadhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatást gyakorolna az adott területre;
• megvalósítható és hatékony intézkedések állnak rendelkezésre annak megelőzésére, hogy a károsító bekerüljön a területre, ott megtelepedjen és elterjedjen, valamint a kockázatainak és hatásainak enyhítésére.
• Jegyzéküket a 2019/2072/EU rendelet II. melléklete tartalmazza.

kiemelt zárlati károsító: az uniós zárlati károsítók közül azon károsítók, amelyek lehetséges gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatása az Európai Unió területén a legsúlyosabb fokú. Jegyzéküket a 2019/1702/EU rendelet tartalmazza.

védett zónás zárlati károsító: olyan károsító, amely jelen van az EU területén, de nincs jelen az érintett tagállamban vagy annak valamely területén, és az adott tagállam kérelmére elismerik és ellene hatósági intézkedéseket folytatnak. Jegyzéküket a 2019/2072/EU rendelet III. melléklete tartalmazza.

vizsgálatköteles nemzárlati károsító: a rendelet 36. cikke alapján a következőképpen határozható meg:

• jelen van az Unió területén;
• főként meghatározott, ültetésre szánt növényekkel terjed és jelenlétének elfogadhatatlan gazdasági hatása van azok rendeltetésszerű felhasználására;
• az ültetésre szánt növényeken való megjelenésének megelőzésére megvalósítható és eredményes intézkedések állnak rendelkezésre.
• Jegyzéküket a 2019/2072/EU rendelet IV. melléklete tartalmazza.

ideiglenes zárlati károsító: potenciális zárlati károsító, melynek besorolása folyamatban van, ellene szükséghelyzeti intézkedés alapján védekezés folyhat.

Milyen feltétellel hozhatóak be növények, növényi termékek és egyéb anyagok az Európai Unió területére?

A növényegészségügyi jogszabályok alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok 3 fő csoportba sorolhatóak:

I. Azon áruk köre, melyek behozatala bizonyos EU-n kívüli országokból szigorúan tilos. A behozatali tilalom alá eső áruk listáját a 2019/2072/EU rendelet VI. számú melléklete tartalmazza. Ide tartozik például a vetőburgonya, a citrusfélék, a szőlő növény (friss levelet is beleértve), a talaj.  Ideiglenes behozatali tilalom vonatkozik a legtöbb gyümölcsfa csemetére és több erdészeti és dísznövény fajra, melyet a 2018/2019/EU rendelet szabályoz.

II. Azon vizsgálatköteles áruk köre, amelyek bizonyos EU-n kívüli országokból történő behozatalához növényegészségügyi bizonyítvány szükséges. Ennek listái a 2019/2072/EU rendelet XI. melléklet A. és B. részében találhatóak. Többek között ebbe a kategóriába tartozik minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény, a legtöbb gyümölcs és zöldségféle termése, néhány faj vetőmagja és a használt mezőgazdasági gépek is. Az A. részben felsorolt áruk csak növényegészségügyi kirendeltséggel rendelkező határállomásokon hozhatóak be. A B. részben jelölt növények más határállomáson is beléptethetőek.

III. Azon áruk köre, amelyek növényegészségügyi bizonyítvány nélkül behozhatóak EU-n kívüli országokból. A 2019/2072/EU rendelet XI. melléklet C. részében található annak az öt fajnak a termése, amelyeknek behozatalához nincs szükség növényegészségügyi bizonyítványra. Ezek az ananász, a banán, a datolya, a durián és a kókusz. Nem szükséges bizonyítvány azon árukhoz sem, amelyekre a növényegészségügyi rendelkezések nem vonatkoznak. Ilyenek a szemes termények nem vetésre szánt magvai, valamint a feldolgozott növényi termékek (fagyasztott, megfelelően szárított vagy aszalt, befőzéssel, savanyítással vagy egyéb módon tartósított termések és egyéb, fogyasztásra szánt növényi részek).

Kitől kell igényelni a behozatalhoz szükséges növényegészségügyi bizonyítványt?

A növényegészségügyi bizonyítványt minden esetben a feladó ország növényegészségügyi hatósága állítja ki.

Milyen előírások vonatkoznak az utas poggyászban harmadik országból behozni kívánt növényekre és növényi termékekre?

A növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célú behozatalát is korlátozza a 2019. december 14-től érvényes Európai Uniós növényegészségügyi rendszer. A külföldről érkezők a csomagjaikban - a kereskedelmi forgalomhoz hasonlóan - csak szigorú előírások mellett hozhatnak be növényeket. 
Ez azt jelenti, hogy

• minden ültetésre szánt növény (pl. cserepes növény, vetőmag, szaporító anyag),
• a legtöbb gyümölcs és zöldségféle termése (pl. alma, paradicsom),
• egyéb növényi termékek (pl. koszorú, friss fűszernövények)

kizárólag növényegészségügyi bizonyítvánnyal hozható be az Európa Unió területén kívüli országokból (kivétel Svájc) a magánszemélyek útipoggyászában is. Szintén kell bizonyítvány az alábbi, Európai Unióhoz tartozó külső területek esetében: Ceuta, Melilla, Guadeloupe, Francia Guyana, Kanári szigetek, Martinique, La Réunion, Saint-Barthélemy és Szent Márton-szigete.

Van-e meghatározva maximális mennyiség, mely alatt utas poggyászban történő behozatal esetén nem szükséges növényegészségügyi bizonyítvány?

Az Európai Bizottság a személyes poggyászban érkező áruk növényegészségügyi bizonyítvány kötelezettsége kapcsán még nem állapított meg küszöbértéket. Emiatt a továbbra is hatályban maradó egyes rendelkezések alapján az Agrárminisztérium, a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium egységes módon meghatározott egy „kis mennyiség”-et, mely esetben az érintett áruknak nem kell növényegészségügyi bizonyítvánnyal rendelkezniük a behozatalhoz. „Kis mennyiség” alatt a termések és a fogyasztható növényi részek 5 kg-ot, illetve az egy darabot meg nem haladó személyes fogyasztásra szánt, tapadó talajjal nem szennyezett mennyisége értendő. A kis mennyiség meghatározása a helyszíni ellenőrzéskor egyedileg, becslés alapján történik a vámhatóság munkatársai által. Fontos, hogy mivel ez egy hazai eljárás, így csak Magyarország határain érvényes visszavonásig. Amennyiben ugyanis az EU Bizottsága megállapít küszöbértéket, vagy megszünteti a jogszabályok ilyen irányú értelmezhetőségét, a hazai eljárást vissza kell vonni.

Milyen áruk esetében nem alkalmazható a „kis mennyiség”?

A kis mennyiség nem alkalmazható azon növények, növényi termékek esetében, amelyek nem fogyaszthatóak el! Így különösen a vetőmagokra, élő növényekre, élő, zöld növényi részeket tartalmazó koszorúkra, virágcsokrokra stb. A gyökérzöldségeket (pl. sárgarépa) és más talajjal érintkező terméseket csak attól megtisztítva lehet behozni kis mennyiségben növényegészségügyi bizonyítvány nélkül. A burgonya a növényi károsítók szempontjából az egyik legkockázatosabb növény, így a legtöbb harmadik országból tilos behozni az EU területére. Ezért a burgonya esetében nem alkalmazható a kis mennyiség.

Legálisan behozhatóak-e a tiltott károsítók vagy növények az Európai Unió területére?

Uniós zárlati károsítókat, szükséghelyzeti intézkedések hatálya alá tartozó károsítókat, Magyarországon eddig elő nem fordult károsítókat, valamint a növényegészségügyi szempontból behozatali tilalom alá tartozó növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat külön engedéllyel lehet behozni kizárólag hatósági vizsgálatra, kutatási, oktatási vagy kísérleti céllal, valamint fajtaszelekciós és nemesítési munkára.
Az ehhez szükséges külön engedély kiadását a tevékenység helye szerinti illetékes megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályánál kell kérvényezni a 2019/829/EU rendelet I. mellékletében felsorolt adatok megküldésével. (2016/2031/EU rendelet, 2019/829/EU rendelet, 2019/2122/EU rendelet 5. cikk)