Az utóbbi évtizedekben hihetetlen nagy sláger lett a medvehagyma itthon. Olyannyira, hogy természetes élőhelyéről már nem csak természetjáró ínyencek gyűjtik, hanem egyre többen nagyban is szedik, a gyógyszeripari felhasználása miatt nagyüzemi módon is dézsmálják. A nagyarányú gyűjtés miatt sok helyen megritkult a természetes állomány, ezért már nem is mindenhol engedélyezett a már medvehagyma felszedése. A saját célra történő gyűjtés egy bizonyos mennyiségig rendben van. Viszont arra mindenképp legyünk tekintettel, hogy az így gyűjtött növényeket tilos értékesíteni. Sőt, a kereskedelmi célú medvehagyma gyűjtésre egészen más szabályok vonatkoznak - írja a HelloVidék.

Hogyan adózzanak az értékesítők?

Az előzetes hozzájárulást magánterületre annak tulajdonosa, állami erdő esetén a területet kezelő erdészet állítja ki. Ezen felül a kereskedelmi forgalomba hozott medvehagymára jelölési kötelezettség vonatkozik, azaz a címkén fel kell tüntetni a gyűjtő vagy forgalmazó nevét és címét, valamint a származási országot. A felvásárlónak történő értékesítésből származó bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek, amelyből a felvásárló állapítja meg és vonja le az adót. A magánszemélyt a vadon gyűjthető termények értékesítéséből származó jövedelmével kapcsolatban adminisztráció vagy más adókötelezettség, így bevallási kötelezettség sem terheli. A felvásárló az ügyletről két példányban vételi jegyet állít ki - ezen fel kell tüntetni az értékesítő (gyűjtő) adatait -, melyből egy az értékesítő példánya - írta a NAV közleményében.

Tartsd be a szabályokat, kerüld el a bírságot!

Az értékesítésre szánt medvehagyma gyűjtése tehát engedélyhez kötött és adóköteles. Ennek elmulasztása pedig komoly büntetést vonhat maga után. Mulasztás esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, maximum 200 000 forintos büntetést szabhat ki magánszemélyre, amin felül a vétkes köteles megfizetni az elmaradt adót, továbbá az ehhez tartozó esetleges késedelmi díjakat is. Az elmaradt adózáson felül az is büntethető, ha valaki az erdőtulajdonos engedélye nélkül árusítás céljára gyűjti a medvehagymát. Érdemes tehát résen lenni azoknak, akik tavasszal kereset kiegészítésként megrohamozzák az erdőt a medvehagyma szezonban.

Ez most a legnépszerűbb medvehagyma gyűjtő terület

Az ország legismertebb medvehagyma-termő termőterülete a Mecsekben található. Nem nehéz olyan helyet találni, ahol medvehagyma illatozik, ám szedni itt sem lehet bárhol. A Mecsekerdő kezelésében lévő területeken, amelyek nem állnak természetvédelmi oltalom alatt, saját szükségletére bárki szabadon gyűjthet medvehagyma-levelet. Az állami erdőkre vonatkozó szabályozás szerint ennek maximális mennyisége - ahogy írtuk – itt is naponta legfeljebb két kilogramm lehet. Ha biztosra akarunk menni, akkor Pécshez közel az Éger-völgyben és a Száraz-kúti pihenőnél, vagy a tévétorony közelében keresgéljünk, de Orfűt és környékét is elárasztja ilyenkor az isteni medvehagyma illat. Jó kiindulópontja lehet a gyűjtésnek az orfűi Medvehagyma Ház - Ökoturisztikai Központ.

Szerte az országban találunk még remek medvehagyma-lelőhelyeket

• Ha a Bakonyban jártok és biztosra szeretnétek menni, akkor elsősorban Bakonybél- Odvaskői-barlang térségénél kutassátok a medvehagymát. Ugyanakkor érdemes körülnézni a Bakony legöregebb szurdokánál, a Burok-völgynél, ahol az illatnak és a harsány zöld színű talajnak köszönhetően nem lesz nehéz észrevenni, merre kell keresnünk. Ezen felül szuper választás lehet még Zirc, Pécsely és Eplény környéke is.
• Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Abaújvár környékén is medvehagymázhattok.
• Fejér megyében a Kisgyón Természetbarát Telep környékét tartják a legjobb lelőhelynek, de érdemes a Burok-völgyben is keresgélni, vagy a dégi Festetics-kastély kertjében sétálni egyet.
• Győr-Moson-Sopron megyében a Wittmann Parkban- Mosonmagyaróváron, fertődi kastélyparkban, Máriakálnokon.
• Komárom-Esztergom megyében: Tatabányán a Medvehagyma tanösvénynél, Héreg és környékén, Nyergesújfalun.
• Nógrád megyében: Nagyorosziban.
• Somogy megyében: kercseligeti erdőben, Hajmáson.
• Tolna megyében: Bátaapáti- Mórágy felé lévő erdőben, Sötétvölgyben – Szekszárd közelében medvehagymázhatunk.
• A növény fő lelőhelye Vas megyében Táplánszentkereszt parkja, ahol egy időben védelem alá is kellett venni a túlzott kiásás miatt. Vasban szép számmal találunk még Farkaserdőn és Szajki-tavak környékén is.
• Veszprém megyében: Várvölgyi tanösvényen, Zalahalápon, Herenden, Balatonkenesén, Hárskúton
• Ha Zala megyében kalandoztok, érdemes ellátogatni a Nagykanizsához közel eső Obornak és Bocska közötti tengelyre, Vállusra, vagy a Zalaszántó-Rezi-Várvölgy-Cserszegtomaj részen található erdőkbe. Emellett Kehidakustányban a Deák-kútnál, a Zalaegerszeghez közel eső Csácsbozsoki erdőnél, Nemesszernél, Sohollárnál és Szentpéterkútnál is szerencsével járhattok.

Mire kell még figyelni a medvehagyma szedése során?

Szezonja februárból április végéig van körülbelül, utána virágzik. Célszerű még a virágzás előtt szedni levelét. Arra, hogy nem összetévesztendő a gyöngyvirággal, a mérgező foltos kontyvirággal és az őszi kikericcsel, levelei ugyan hasonlítanak rá, de ez utóbbiak mérgező növények. Ezért is érdemes óvatosnak lennünk, hiszen mindhárom fajjal együtt tud élni a medvehagyma. A gyöngyvirág később bújik elő, de még bőven a medvehagyma szezonban. A foltos kontyvirág teljesen együtt hajt időben és térben is, és bizony a kicsi levelek a korai gyűjtéskor még alig mutatnak különbségeket. Az őszi kikericsről pedig sok helyen azt írják, hogy kizárólag réti faj, pedig előfordul ligetesebb erdőkben is. A legjellemzőbb bélyeg a medvehagyma jellegzetes fokhagymaszerű illata és íze, de ezt nehéz egy nagyobb mennyiségű levél esetében már leellenőrizni. A legjobb már a gyűjtéskor odafigyelve, nem marokkal, hanem levelenként szedni. De a piaci árut sem árt ellenőrizni!

Címlapkép forrása: MTI/Varga György