Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az elmúlt időszakban hihetetlenül népszerűvé vált Magyarországon a kora tavaszi időszak egyik jellegzetes növénye, a medvehagyma (Allium ursinum). Nevét egy népmonda alapján kapta, ami szerint a téli álmukból felébredő medvék előszeretettel fogyasztják nagy mennyiségben, hogy erőre kapjanak az étlen töltött hónapok után. A növényt gyakran nevezik vadfokhagymának is, bár ez a megnevezés teljesen helytelen. A medvehagyma főként a nyirkos és árnyas aljnövényzetben érzi jól magát, főleg a bükkös, gyertyános és tölgyes erdőkben található meg.
Miért ez a tavaszi időszak egyik slágernövénye?
A medvehagymának egyébként nemcsak az illata emlékeztet a fokhagymára, de a benne lévő fő hatóanyag is azonos a fokhagymáéval, ami kedvező hatással van az immun- és keringési rendszerre, mindemellett kutatások igazolják, hogy az érelmeszesedés és a vércukorszint csökkentésében fontos szerepet játszik. Emellett a gasztronómiában páratlan sikernek örvendő növény levelét fűszerként, köretként, szószként, illetve a tisztítókúrák egyik kulcselemeként is fel lehet használni. Amit kevesen tudnák, hogy a levelek, apróra vágva és száraz fehérborhoz hozzáadva keringésjavító hatással bírnak.
Hol és hogyan gyűjthető?
Egyre többen keresik tavaszonként Magyarországon az erdőkben a medvehagymát, ami az utóbbi időben olyannyira felkapott lett, hogy már nem csak a természetjáró ínyencek gyűjtik, hanem egyre többen nagyban is szedik, a gyógyszeripari felhasználása miatt nagyüzemi módon. A nagyarányú gyűjtés miatt sok helyen megritkult a természetes állomány, ezért már nem is mindenhol engedélyezett a már medvehagyma felszedése.
A növénnyel kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a növényt saját fogyasztásra, naponta legfeljebb 2 kg mennyiségben szabad gyűjteni azokban az állami erdőkben, amelyek nem minősülnek természetvédelmi területnek. A medvehagyma kereskedelmi célú gyűjtéséhez minden esetben engedély szükséges. Az előzetes hozzájárulást magánterületre annak tulajdonosa, állami erdő esetén a területet kezelő erdészet állítja ki. A kereskedelmi forgalomba hozott medvehagymára jelölési kötelezettség vonatkozik, azaz a címkén fel kell tüntetni a gyűjtő vagy forgalmazó nevét és címét, valamint a származási országot.
Mire kell odafigyelni a medvehagyma szedése során?
A medvehagyma szezonja februártól április végéig tart, utána virágzik, de célszerű még a virágzás előtt szedni levelét. Fontos azonban, hogy a növényt nem szabad összetéveszteni a gyöngyvirággal, a foltos kontyvirággal és az őszi kikericcsel, amelyeknek a levelei ugyan hasonlítanak a medvehagymáéra, de ez utóbbiak mind mérgező növények. Ezért is érdemes óvatosnak lenni, hiszen mindhárom fajjal együtt tud élni a medvehagyma. A gyöngyvirág ugyan később bújik elő, de még bőven a medvehagyma szezonban. A foltos kontyvirág teljesen együtt hajt időben és térben is, és bizony a kicsi levelek a korai gyűjtéskor még alig mutatnak különbségeket. Az őszi kikericsről pedig sok helyen azt írják, hogy kizárólag réti faj, pedig előfordul ligetesebb erdőkben is.
A legfontosabb különbség a medvehagyma és ezek között az előbbi jellegzetes, fokhagymaszerű illata és íze. Ezt azonban nagyobb mennyiségű levél esetében már nehéz ellenőrizni. A legjobb, ha az ember már a gyűjtéskor odafigyel, és nem marokkal, hanem levelenként szedi a medvehagymát. De a piacokon kapható árut sem árt ellenőrizni.