A burgonya az emberi fogyasztás szempontjából a rizs és a búza után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a világon. A burgonya világtermelését azonban veszélyezteti a burgonya kései foltossága, az egyik legpusztítóbb burgonyabetegség, amely évente 3-10 milliárd euró terméskiesést és kezelési költséget okoz világszerte - olvasható a Future Farming oldalán. Daniel Moñino-López, a Wageningeni Egyetemen és Kutatóközpontban (WUR) április 14-én, pénteken védte meg doktori disszertációját. Kutatását a Holland Kutatási Tanács (NWO) és a Holland Infrastrukturális és Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozta.

A holland kutató a CRISPR/Cas génszerkesztő technológiát használta a kései foltosságra fogékony burgonyafajták nem funkcionális rezisztenciagénjeinek olyan génváltozatokká történő módosítására, amelyek a Phytophthora infestansnak ellenálló vadburgonyafajokban találhatók. Az ilyen szerkesztett növények lehetővé teszik a kései foltosság elleni védekezéshez szükséges növényvédő szerek drasztikus csökkentését. A hagyományos nemesítéssel a burgonya vadon élő rokonaiból származó rezisztenciagének bevitele a termesztéshez és felhasználáshoz megfelelő minőségű új burgonyafajtákba évtizedekig tart, miközben a betegség gyorsan alkalmazkodik. A CRISPR/Cas technológia képes megváltoztatni az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot azáltal, hogy gyorsabbá és pontosabbá teszi az új, jobb fajták nemesítését. Ezen túlmenően ez a technológia a tulajdonságok széles skálájára alkalmazható, beleértve az egyéb betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállást, a tápanyagtartalmat és az ízt.

Bár a CRISPR/Cas bármilyen növénykultúrában alkalmazható, különösen érdekes a fáradságos, időigényes nemesítési folyamatokkal rendelkező növények (mint például a burgonya) esetében. Ez megakadályozza, hogy a gazdák időben reagáljanak a kórokozó új törzseinek megjelenésére vagy más környezeti változásokra. A már biztonságosan használt növényekben honos gének szerkesztése tehát gyors, precíz és biztonságos módja a népszerű fajták javításának és a környezeti lábnyomuk csökkentésének.

A CRISPR/Cas szabályozása Európában

A "Termőföldtől az asztalig" európai stratégiát követően, amelynek célja a fenntartható élelmiszerrendszerre való áttérés felgyorsítása azáltal, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenti a kémiai növényvédő szerek használatát, alternatív stratégiák létfontosságúak a mezőgazdaságban előforduló főbb növénybetegségek elleni védekezéshez. Doktori disszertációjában Daniel Moñino-López azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy a génszerkesztést termékalapon szabályozza, az új fajtára vonatkozó tudományos biológiai biztonsági bizonyítékok alapján, a folyamatalapú szabályozás helyett, amely eleve kétértelmű.

A génszerkesztett növények európai szabályozása jelenleg vita tárgyát képezi. Az Európai Bíróság 2018. júliusi döntését követően a génszerkesztett növényekre a szigorú géntechnológiával módosított szervezetekre (GMO) vonatkozó szabályozás vonatkozik. A GMO-szabályozás alól mentesülő véletlenszerű γ-sugárzással vagy kémiai mutagenezissel összehasonlítva azonban a célzott mutagenezishez használt precíz génszerkesztési technológia biztosítja, hogy a kívánt tulajdonságok pontosabban és a specifikus események kiválasztása miatt a véletlenszerű mutagenezishez hasonló járulékos károk nélkül kerüljenek be a genomba.

Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi jogszabályok nem alkalmasak a célzott mutagenezisre, és hogy azokat a tudományos és technológiai fejlődéshez kell igazítani. A Bizottság 2023-ban új rendeletre tesz javaslatot, amelyet a tagállamok megvitatnak.

Ez a károsító volt felelős a nagy éhínségért

A burgonya kései foltosságát a Phytophthora infestans nevű oomycéta okozza. Írországban és a kontinentális Európában a 19. század közepén több millió ember halálát okozta. Csak Írországban körülbelül egymillióan haltak éhen, és további egymillióan kényszerültek kivándorlásra. Ez a nagy éhínségként ismert esemény meghatározta Írország és a nyugati világ számos országának történelmét. Jelenleg a burgonyatermesztés a betegség többszöri kémiai ellenőrzésére támaszkodik, ami a burgonyatermesztéshez kapcsolódóan súlyos gazdasági és környezeti költségeket jelent.