Rendezvénysorozatot indított a NAK a legfontosabb hazai gyümölcsfajokból, a termesztésükhöz szükséges tudnivalókból és esetleges buktatókból. A programsorozatban a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) Kertészettudományi Intézete és Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjai, a DATE (Debreceni Agrártudományi Egyetem) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) különböző Fajtakísérleti Állomásai is közreműködnek - olvasható a FruitVeB oldalán. A rendezvénysorozat indításának oka, hogy immáron ötödik éve, szinte folyamatosan jelentős mértékben károsodnak a magyar gyümölcsösök. Ami csak kismértékben tulajdonítható a környezeti, éghajlati tényezőknek, mint például az országot sújtó fagyos és aszályos időszakoknak.

2023. június 15.-én került megrendezésre a cseresznye szakmai rendezvény az Érd-Elvira majorban található Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben, ahol a cseresznye, mint a kutatóintézet egyik legfontosabb növénye, Európában is vezető szintű nemesítési eredményekkel rendelkezik. Dr. Békefi Zsuzsanna, a Kutatóintézet munkatársa arról beszélt, hogy melyek jelenleg a cseresznye fajtairányzatok és nemesítési célok Európában és Magyarországon témában. A szakember kitért a fagyérzékenység problémájára, amire a megfelelő fajtanemesítés, azaz a hosszú hidegigényű fajták előállítása adhat kellő biztonságot. A hidegigény lezajlása után mélynyugalomba kerülnek a fajták, mely után a „becsapó” kora tavaszi felmelegedéskor életfolyamataik elindulnak (pl. nedvkeringés, virágzás), ami az egyre gyakrabban jelentkező késő tavaszi hideghullám betörésekor a fajtára és termelőre nézve végzetes. Ezért hazánkban és tőlünk északabbra lévő országokban a hidegigényre való nemesítés ma elsődleges szempont. Az intézetben is ennek megfelelően végzik a nemesítést. Az intézet nemesítési célkitűzése korai és késői fajták, késői virágzási idővel, 30mm feletti gyümölcsméret, ropogós húsállományú, harmonikus íz, genetikai markerek bevezetése. Jelenleg, közel 3000 magonc van értékelés alatt.

Prof. Dr. Hrotkó Károly a cseresznye koronaalakításáról adott elő az intenzív ültetvényekben. Mint fogalmazott, valójában annyit ér egy fajta, amit abból a korona alakításakor, termesztéskor ki tud hozni velőle az ember. Valószínűleg tudják ezt Kínában is, a világ legnagyobb cseresznyetermesztő országában is, ahol a cseresznyetermesztés óriási fejlődésen megy keresztül. A szakember három témakör köré építette előadását: a művelési rendszerek fejlődésére, bemutatva a nyitott, orsó és sövény koronaforma változatokat, azok kialakításának sajátosságait; a gépesíthetőségre is kimondottan alkalmas, a szőlészektől átvett (egy és kétkarú kordon művelés) UFO koronaforma is bemutatásra került; de kiemelt hangsúlyt kapott a meddő hajtások szerepe is, mely létfontosságú a megfelelő gyümölcsméret eléréséhez. Hrotkó Károly beszélt a termőgallyak kezelésének problémáiról is, és a változatos alanyhasználatról, mely befolyással van a növekedési erélyre, a termőrészek kialakulására, a hajtások-vesszők szögállására, a szárazság- hidegtűrésre, a virágzás idejére, a virágok hidegtűrésére, gyakorlatilag mindenre, ami a termesztés szempontjából fontos. Mint mondta, a megfelelő fajtához a számára megfelelő alanyt is meg kell „találni”, mely csak alapos vizsgálatokat követően lehetséges.

Dr. Simon Gergely a MATE egyetemi docense a cseresznye gyümölcsrepedése kapcsán elmondta, hogy ez a hazai gyümölcstermesztés egyik igazi buktatója és idén is nagyon aktuális volt, hiszen a rendezvényt megelőző hetekben jelentős mennyiségű csapadék hullott, ami komoly károkat okozott. A szakember vázolta, hogy nem csak a gyümölcsöt tartósan borító vízcsepp okoz repedést, a túlzott vízmennyiség a gyökéren felszívva is képes gyümölcsrepedést okozni. Az esővédő fóliatakarás esetében ezért gondoskodni kell a sorközökben felgyűlő víz elvezetésére is, fóliával takarva a sorközt esőzések idején, megakadályozva a túlzott csapadékmennyiség talajba jutását. Elhangzott az is, hogy fontos előrelépést jelentene a genetikai markerek megtalálása repedésállóság estében, melyre már komoly vizsgálatok folynak. Különböző kémiai vegyületekkel (vízoldható sók, növekedésszabályozók, felületi feszültséget csökkentő anyagok) végzett permetezésekkel ma is lehetőség van mérsékelni a károkat.