Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Jelenleg a piac megpróbál felkészülni a helyzetre, amelyet az váltott ki, hogy Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből. A megállapodás komoly jelentőséggel bírt a globális gabonakereskedelemben, így a most következő hetek, hónapok is kulcsfontosságú fejleményeket hozhat.
Ukrajna jelentős termelőnek számít a gabona és olajos magvak terén, és a háború kitörése miatt megnehezült exportja rekordmagasságba emelte az élelmiszerárakat. A 2022 júliusában, mintegy öt hónappal a háború kitörése után kötött gabonamegállapodás segített az árak csökkenésében és a globális élelmiszerválság enyhítésében
– közöl összefoglalót a témában a Reuters.
Az ukrán gabona közvetlenül szerepet is játszott: 725 200 tonnát, azaz a kivitel 2,2%-át szállították az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) által használt folyosón keresztül olyan országokba irányuló segélyként, mint Etiópia, Szomália és Jemen.
Jobb a helyzet, mint tavaly
A gabonafélék és az olajos magvak ára máris emelkedett a hírre, miszerint Oroszország felfüggeszti részvételét a megállapodásban. Az emelkedés az elkövetkező hónapokban az alapvető élelmiszerek, például a kenyér és a tészta árának emelkedéséhez vezethet.
A helyzet azonban jobb, mint a háború kitörése utáni hónapokban, mivel más termelők, például Brazília és Oroszország gabonakínálata megnőtt. A kenyér fő összetevőjének számító búza ára jelentősen csökkent, a kukorica ára szintén mérséklődött.
A jelenlegi globális élelmiszerválság azonban még messze nem ért véget. A WFP a múlt hónapban közölte, hogy több vészhelyzet egymást átfedve az elmúlt több mint 70 év legnagyobb és legösszetettebb éhínség- és humanitárius válságát idézte elő.
Működni fog az oroszok nélkül?
Ukrajna kikötői a tavaly júliusi megállapodásig le voltak zárva, és nem világos, hogy most, hogy Oroszország kilép a paktumból, lehet-e majd gabonát szállítani.
A Fekete-tenger térségébe való belépéskor felszámított háborús kockázati biztosítási díjak emelkednének, és a hajótulajdonosok vonakodhatnak attól, hogy hajóikat Oroszország beleegyezése nélkül háborús övezetbe engedjék.
Biztosítási iparági források szerint a fedezeti megállapodások gyorsan megváltozhatnak. A háborús kockázati biztosítási kötvényeket hétnaponta meg kell újítani a hajók esetében, ami több ezer dollárba kerül.
Újra képbe kerül a szárazföldi szállítás?
Persze nem csupán a tengeri útvonal jöhet szóba. Ukrajna a konfliktus kezdete óta jelentős mennyiségű gabonát exportál az EU keleti országain keresztül. Ez azonban számos logisztikai kihívást jelentett, többek között a különböző nyomtávú vasúti pályák esetében.
Egy másik probléma, hogy az ukrán gabona áramlása az EU keleti országain keresztül nyugtalanságot okozott a régió mezőgazdasági termelői körében, akik szerint a behozott gabona lenyomta a helyi árakat, az importot a feldolgozók felvásárolták, így nem volt piaca a helyi terményeknek.
Ennek eredményeként az EU öt országának - Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának - engedélyezte, hogy megtiltsa az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag belföldi értékesítését, ugyanakkor engedélyezte a máshová irányuló exportra történő tranzitforgalmat. Jelen állás szerint ezt szeptember közepén megszüntetik, igaz, vannak próbálkozások a meghosszabbítására.
A nyáron az EU keleti részén is nagyobb termés várható, és a nagy kikötők, például a romániai Konstanca várhatóan nehezen tudják majd kezelni a valószínűsíthetően érkező gabonamennyiséget, ami torlódásokhoz és szállítási késedelmekhez vezet.