Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az idei, csapadékos év jótékony hatásai sem érvényesülnek mindenhol egyenlő mértékben, a sokáig kifejezetten ígéretes kukorica bizonyos térségekben már ismét problémákkal néz szembe. Mindez – az elmúlt évek súlyos aszályos időszakai után – újból előtérbe helyezi a világszerte egyre terjedő cirkot, amely lényegesen jobban tűri a hőséget és a szárazságot is. A növény elterjedését most leginkább a piac további fejlesztése segítené.
„Közös erővel elkezdtünk ezen a piacon dolgozni, azzal a céllal, hogy a hazai takarmányfelvevő piacot fejlesszük, az értékesítési csatornáit kialakítsuk. A termelői oldal már régóta felismerte, hogy ezzel kell foglalkozni annak érdekében, hogy a cirok elterjedjen” – mondta el az Agrárszektornak Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. ügyvezetője.
Az Agroszemek Kft. fő profilja a cirok nemesítés, illetve a cirok vetőmag előállítás, a cég egyben a Lidea magyarországi forgalmazója is ezen növény esetében. A cirok hazai kínálatában az Agroszemek a Lidea vetőmag-előállítója, a hazai termelők tehát itthon megtermelt vetőmagot kapnak.
A nagyvállalat cirokfajtáiból igyekeznek kiválasztani azokat, amelyek a magyar viszonyok között a leginkább ígéretesek.
Még idén sem mindehol jó a kukorica
Feczák Gábor szerint az elmúlt aszályos évek is bizonyították, hogy a ciroknak van létjogosultsága idehaza.
A tavalyi évben például a mi szűkebb működési területünkön, Csongrád megyében, kukoricáról nem is kellett beszélni, mert a betakarított mennyiség gyakorlatilag nulla volt 2022-ben. Az akkori aszályos viszonyok között így is volt olyan ciroktermő terület Hódmezővásárhely környékén, ahol hektáronként közel 3 tonnás hozamot tudtunk hozni. Ez pont három tonnával több volt tavaly, mint a kukorica.
A cirok egyik legfőbb előnye ugyanis az, hogy a kukoricánál jóval jobban tolerálja a szárazságot és a hőséget, egységnyi szárazanyag előállításához ennek a növénynek fele annyi vízre van szüksége, mint a kukoricának.
Idén Csongrád megyében annak ellenére, hogy a tavaszi hónapokban valóban normális csapadékmennyiség volt, és annak eloszlása júniusig elfogadható volt, a későbbi időszak már nem alakult ideálisan.
„Május elején vetjük a cirkot, május-júniusban 103 milliméter csapadékot kaptunk, ami egyébként nagyon jónak mondható. Viszont az elmúlt hetekben itt akkora hőség volt, és olyan csapadékhiány alakult ki, hogy már körvonalazódnak a problémák, látszik, hogy egy héten belül komoly probléma lesz a kukoricával idén is. A Szeged-Hódmezővásárhely vonalon már fel vannak sülve a kukoricák, a felső harmada-fele még zöld, az alsóbb részek már bajt jeleznek, annak ellenére, hogy országosan sok csapadék esett, és jó termést várnak. Ráadásul az extrém meleg a kukorica virágzásának kifejezetten rosszat tesz, ez szintén meglátszik majd a terméseredményeken.
Nagyon jó kukorica termésátlag Csongrád megyében már biztos, hogy nem lesz
Tavaly sokan rosszul döntöttek
Az állományt látva már több gazda is jelezte, hogy jövőre átállnának a térségben a cirokra. A ciroknak 2021-ben volt egy viszonylag nagyobb felfutása, 30-33 ezer hektáros területre értékesítettek szemes cirkot országos szinten.
2022-ben a háború kitörése miatt a piaci várakozások megváltoztak, a gazdák körében sok volt a visszamondás, és inkább kukoricát vagy napraforgót vetettek, mert arra számítottak, hogy valószínűleg nem lesz Ukrajnában kellő volumen ezekből a terményekből.
Idén a tavalyi év tapasztalatai miatt ez a szám újból meghaladta a 2022-est, az Agroszemek információi alapján most Magyarországon mintegy 33 és 35 ezer hektár közé tehető a szemes cirok vetésterülete, erre jön még rá pluszban a silócirok, amely nagyságrendileg 13-15 ezer hektárt tesz ki.
A termelőkre a piacra várnak, a piac a termelőkre
A cirokkal szemben a leggyakrabban felmerülő termelői fenntartás az értékesítés kérdése. Sok gazda fontolgatja ma már a cirok vetését, de bizonytalanok azt illetően, hogy milyen értékesítési csatornákon tudják eladni a termést. Éppen ezért a piaci szereplők most azon dolgoznak, hogy ezeket építsék ki, illetve erősítsék meg.
„Ez lassú folyamat, az alapvető probléma az, hogy a takarmánykeverőknek, a takarmányfelhasználó nagyüzemeknek ahhoz, hogy receptúrát tudjanak változtatni, megfelelően nagy kínálat kell. Ugyanakkor tisztában vannak a cirok előnyeivel, amelynek fehérjetartalma 3-4 százalékkal magasabb, mint a kukoricáé, GMO- és toxinmentes, és jól tűri a mostohább viszonyokat is. Számukra ugyanakkor a legfontosabb kérdés, hogy van-e kellően nagy, elérhető volumen a piacon. Egy nagyüzem kapacitása havonta 3-5 ezer tonna is lehet.”
A kulcskérdés tehát az értékesítés, amelynek stabil megteremtésén most a piaci szereplők nagy erőkkel dolgoznak.
Nem kiváltja, hanem kiegészíti a kukoricát
Feczák Gábor szerint szó sincs a kukorica kiváltásáról, ez a növény hosszútávon meghatározó eleme lesz a hazai vetésszerkezetnek. A cirok ugyanakkor az időjárási viszontagságoknak jobban kitett területek meghatározó növénye lehet, a legmostohább térségekben sikerrel helyettesítheti a kukoricát. Az ügyvezető szerint Magyarországon a cirok vetésterülete 100 ezer hektár lehet, a mostani 30 ezret meghaladó terület helyett. Ez a 100 ezer hektár ugyanis az, ahol a kukoricával évről évre problémák adódnak, a terméseredmények elmaradnak a várakozásoktól, illetve, ahol a kukorica nem termeszthető biztonságosan.
Ez a közel egymillió hektáros kukorica vetésterület hozzávetőleg 10 százalékát jelenti. Ezeken a páriának tartott területeken ugyanakkor a cirokkal jó eredményeket lehetne elérni. A piac szerint tehát az ideális az lenne, ha ezen a 100 ezer hektáron a vetésforgó a napraforgó-kalászos-cirok mintázatot mutatná, vagyis utóbbi a legrosszabb adottságú vidékeken váltaná csak ki a kukoricát, ott viszont jó eredményekkel.
Világszerte egyre népszerűbb
Az utóbbi évtizedekben ráadásul jelentős nemesítési változásokon ment keresztül a cirok, és legfőbb erénye, a jó szárazságtűrés a klímaváltozás hatására egyre inkább előtérbe kerül. Számos érv szól a cirok mellett, különösen a növény kisebb vízigénye és sokoldalú felhasználhatósága miatt, mely magában foglalja az állati takarmányozást és a humán élelmiszergyártást is.
Az utóbbi években a cirok beltartalmi mutatói és emészthetősége is jelentős javuláson ment keresztül, így az állatok jól reagálnak rá.
A cirok sokoldalúan felhasználható, például ipari alapanyagként, díszállat-eledelként, szemestakarmányként és szilázsként is, biztonságos termesztése miatt várhatóan a hazai vetésterület - az európaihoz hasonlóan - növekedni fog, mivel olyan területeken alternatív megoldást jelent, ahol a kukoricatermesztés korlátozottan megvalósítható.
Az élelmiszeripar is felfigyelt rá
A cirok jelenleg az ötödik legnagyobb területen termesztett gabonafajta a világon, amely több mint 40 millió hektárnyi termőterületet foglal magába. A cirok minden kontinensen megterem a trópusi és mérsékelt égövön. A termény elsősorban a takarmányozásban tölthet be komolyabb szerepet, de a világ ciroktermelésének valamivel több mint 40 százalékát hasznosítják humán élelmezésre, különösen Afrikában és Ázsiában. Itt a cirkot egész szemében, tört formában és gluténmentes lisztként használják az emberi táplálkozásban.
Ilyen esetekben persze elengedhetetlen, hogy a gluténmentességet a cirok termékpálya egészén fenntartsuk.
Az Agroszemek hangsúlyozta, ennek szigorú betartása elengedhetetlen annak érdekében, hogy valóban gluténmentes élelmiszerről beszélhessünk. Ezenkívül a cirokból előállított cukrot és fermentált, malátázott formáját alkoholgyártásra használják, például sörök és párlatok előállítására.
A cirok tehát globálisan fontos szerepet tölt be az élelmezésben, mivel jól helyettesíti a búzalisztet, ugyanakkor természetes módon gluténmentes. Ez különösen előnyös az egyre növekvő gluténmentes termékek piacán, amely lehetőségeket teremt az alacsony költségű alapanyagok iránt érdeklődő élelmiszeripar számára is.
A cirok emberi fogyasztása tehát nem új keletű, és bizonyos régiókban hosszú hagyományokra tekint vissza. Főként Afrikában fogyasztják jelentős mennyiségben, különösen a szubszaharai régióban. A hagyományok mellett számos egészségügyi előnnyel is rendelkezik: jó tápértékkel és kedvező összetétellel rendelkezik, így különösen ajánlott a cukorbetegségre hajlamos személyek számára. Emellett magas rosttartalmának köszönhetően a vastagbélrák kockázatát is csökkentheti azok számára, akik cirokban gazdag étrendet fogyasztanak.
A cirokból puffasztott és más termékeket, lisztkeverékeket, valamint kiváló minőségű, gluténmentes sütőipari és snack termékeket gyártanak. Ezek az élelmiszerek jó piaci lehetőségeket tartogatnak a gluténérzékeny és egészségtudatos fogyasztók körében.