Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Rácz Imre egy kecskeméti rendezvényen beszélt a burgonyatermesztéssel kapcsolatos aggodalmairól. Mint mondta, hogy lehet az, hogy a fogyasztói szükséglet mindössze hatvan százalékát termesztik meg a magyar termelők, holott évtizedekkel korábban a Szovjetunióba is exportálták a magyar burgonyát - olvasható a NAK oldalán. A szakember szerint nem kellene Magyarországra hozni a lengyel krumplit, ehelyett szükség volna egy hazai feldolgozóüzemre, ehhez pedig kellene az állami támogatás.
Rácz Imre beszélt arról is, hogy a 2004-es európai uniós csatlakozásnak nagy reményekkel vágtak neki a gazdálkodók, elkezdődött azonban a hazai feldolgozóüzemek felvásárlása. A NAK vármegyei elnöke szerint a közmunkaprogram is „üt egyet” az agráriumon, mert a helyi termelőktől veszik el a feladatot és a piacot a közmunkások, és mivel ezt állami pénzből finanszírozzák, ezzel nehéz versenyeznie egy helyi termelőnek.
Mi a probléma a hazai burgonyaágazattal?
Magyarországon évről évre csökkenő tendenciát mutat a burgonya termőterülete: míg vetőburgonyát 2022-ben 92,59 hektáron, 2023-ban már csak 80,55 hektáron termesztettek, az étkezési burgonyának pedig csupán 8 ezer hektár volt a termőterülete idén. Erről nemrég a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számolt be az Agrárszektornak. A hatóság azt is közölte, hogy az étkezési burgonya éves termésmennyisége megközelítőleg 450 ezer tonna körül mozog, ami a fogyasztói igények 60-65%-át fedezi. A maradékot importból kell pótolni, ami jellemzően a lengyelektől, a németektől és a franciáktól érkezik.
Lassan vége a magyar krumplinak is - teret hódít az import az országban
A Nébih azt is jelezte, hogy a magas energiaárak mellett a munkaerőhiány is jelentősen hátráltatja a hazai vetőburgonya-előállítókat. Mivel ezen a területen komoly szaktudásra van szükség, csak nagyon kevesen vállalkoznak rá. Nem jobb a helyzet az étkezési burgonya terén sem, az újabb fajták megismertetése ugyanis nagyon lassan halad az előállítók között, sokkal több rezisztens fajta ültetésére lenne szükség. A hatóság szerint mindezek mellett a tárolási kapacitás, az öntözés, illetve a szervezett piac hiánya is jelentősen nehezíti az ágazat munkáját.
