Bár Magyarországon a hivatalos adatok szerint a burgonyafogyasztás húsz évvel ezelőtt még fejenként 66,8 kilogramm volt, ez 2010-re 60,5 kilogrammra esett vissza. Ez a csökkenő tendencia később is folytatódott, és 2017-ben érte el mélypontját, amikor a magyarok egy főre vetített átlagos éves fogyasztása 57,1 kilogrammra csökkent, igaz, azóta stabilizálódott egy 60 kilogramm/fő/év körüli szinten. Hazánk fogyasztása ugyanakkor még mindig elmarad az Európai Unió átlagától, és a V4-országok között is a legalacsonyabb. Emellett a termelésben is jelentős zsugorodást lehetett tapasztalni, 1960-ban ugyanis még 3 millió tonna burgonya termett hazánkban, ám ez a 2000-es évek elejére 700-800 ezer tonnára esett vissza. Ennek egyik oka pedig épp a klímaváltozás, mivel ez a növény a csapadékosabb és hűvösebb éghajlatot kedveli. Nehezítő tényezőnek tekinthető továbbá az Európai Unió hatóanyag-kivonási politikája is, amelynek következtében az utóbbi időszakban egyre nehezebbé vált a növényvédelem a burgonya esetében, amint azt Agrárszektor korábban megírta.

Meglepő hírek érkeztek a magyar burgonyáról: küszöbön a nagy visszatérés?

Az elmúlt évek zsugorodása után 2024-ben ismét nőni kezdett a burgonya vetésterülete Magyarországon.

Nincs elég magyar burgonya, ömlik az import az országba: durva, honnan jön

Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.

Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense nemrég arról számolt be lapunknak, hogy 2024 a terméshozamok szempontjából szinte minden európai termelő országnál jobb volt, mint az azt megelőző év. A tavaszi ültetések Magyarországon és Európában is időben és megfelelő, jó nedvességtartalmú talajokba történtek, valamint vetőmagok is jó minőségűek voltak. Ami a terméseredményeket illeti, ott már voltak különbségek az ágazat egyes szereplői között. A szakember elmondta, hogy Magyarországon a hozamok jók lettek: hektáronként 35-38 tonnás eredmények születtek, ám a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt végül gondok lettek a minőséggel. Ebből kifolyólag a hazai termés fele több gazdálkodónál sem volt étkezési burgonyának minősíthető - közölte a szakember.

Mekkora területen terveznek burgonyát vetni a magyarok idén?

Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense szerint a tavalyihoz képest minimális, 300-400 hektáros növekedés várható idén a vetésterületben: értesüléseik szerint 5700-5800 hektáron terveznek burgonyát vetni 2025-ben a magyar termelők. A korai és a kései burgonyánál egyaránt megfigyelhető egy minimális növekedés, míg a vetőburgonya terén nincs változás. A szakember a növekedés kapcsán elmondta, hogy az tervezett volt, ugyanakkor az időjárás némileg megtréfálta a termelőket: akik korai burgonyát vetettek, azok mostanra készen vannak az ültetésekkel, míg a kései burgonyát vetők 2,5-3 hét késésben vannak a márciusi esős időjárás miatt. Kulich Éva elmondta, hogy általában március 15-e környékén szokták tudni elkezdeni az ültetéseket, ám ez most megcsúszott.

Hétvégére és jövő hétre ráadásul talajmenti fagyokat jósol a meteorológia, ami még a korai vetésű burgonyával foglalkozó termelőket is megszorongathatja. A szakember szerint egyelőre nincs ok a panaszra, nem gondolják, hogy az elmúlt hetek és a következő időszak időjárása veszélyeztetné az ellátást, a szeptember-októberi szedési időben minden rendben lesz.

Főleg külföldi vetőburgonyát használnak a magyar termelők

Kulich Éva az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy a vetőburgonyák származását illetően a helyzet nem változott, a hazai termelők 95%-ban még mindig külföldi fajtákat használnak. Ez azonban nem véletlen, áruházi volumeneket csak a megfelelő genetikájú fajták adják, a legnagyobb termesztők pedig - a franciák, a németek és a hollandok - nagyon odafigyelnek rá, hogy az igényeknek megfelelő fajtákkal álljanak a vevők rendelkezésére. A magyarok is az ezekből az országokból származó, első osztályú vagy osztályon felüli fémzárolt vetőburgonyákat használják, a magyar fajtákkal egyre kisebb területen foglalkoznak. A szakember szerint a magyarországi vetőgumók inkább kisebb gazdák, saját kiskertek, illetve kis gazdák szaporítóanyag igényének felelnek meg, ugyanakkor a keszthelyi fajták iránt folyamatos az érdeklődés, ennek a teljes mennyisége értékesítésre kerül. A hazánkban kereskedelmi hálózatba kerülő burgonyának azonban legalább 90%-a külföldi vetőgumóból van.

Érezhető-e már az árrésstop hatása a burgonyánál?

A szakember szerint nagyon érdekes helyzetben érte az étkezési burgonyát az árrésstop, ugyanis március 17-én az esetekben olyan 90-95%-ában már csak import burgonyával dolgozik mindenki. Azaz a kereskedők már csak az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács termelőitől, illetve a felvásárlóktól és importőröktől szerzik be a szükséges tételeket. Kulich Éva elmondta, hogy ők sem nagyon tudják lefelé mozgatni az áraikat, hiszen ők is vásárolt készletekkel dolgoznak. Ezeknek van egy kieső része, amely esztétikai vagy egyéb okokból nem értékesíthető csomagolt étkezési burgonyaként, ezen kívül azonban a szokásos költségeik rakódnak rá.

A szakember szerint ugyanakkor az áruházak oldaláról megfigyelhető volt egy olyan tendencia - ha nem is az árrésstop miatt, de az árfigyelő rendszer hatására, illetve egymás árainak figyelése miatt -, hogy olcsóbb lett a burgonya, emellett azonban terméktanács is megkapta azokat a kéréseket, hogy csökkentsék az átadási áraikat. Kulich Éva azonban úgy látta, hogy

az árrésstop bevezetése óta az étkezési burgonya esetében nem történtek túl nagy árcsökkenések. Vagyis ha nem kellett sokkal lejjebb engedni a kiskereskedelmi fogyasztói áfás árakat, ez azt vélelmezi, hogy akkor nem volt magas az erre a termékkörre alkalmazott áruházi árrés.

A feldolgozóipar részéről fellendülés várható a következő időszakban

Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense elmondta, hogy a vezető európai országok nem változtattak a stratégiájukon, vagyis mind Franciaország, mind Németország, mind pedig Hollandia azt ígéri, hogy idén is hozni fogják a tavaly megszokott mennyiségeket vetőburgonyából, bár az egyes fajtáknál lehetnek eltérések. Ami az étkezési burgonyát illeti, ott tapasztalható némi élénkülés a feldolgozóipari alapanyagok irányában, de ezen kívül nem várható komolyabb változás. Kulich Éva megismételte, hogy a magyar termelők 95%-ban import alapanyagból dolgozik, és nincsenek ellátási problémák.

Nyugat-Európában egyre komolyabb feldolgozóipari fejlődés látható, főleg a chipsüzemek, a konzervipar, a fagyasztott ipar, illetve burgonyapehely gyárak terén, így ezeken a területeken további növekedés várható

- tette hozzá Kulich Éva.