Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A szüret közepén ígéretesnek tűnik az idei évjárat Tokaj-Hegyalján. Erről Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke beszélt, aki azt is elmondta, hogy a napokban a száraz borok alapjául szolgáló szőlőket szedik, de egyes pincészeteknél már ki is erjedtek borok. Jó hír, hogy elindult az aszúszemek képződése és az aszúszedés is - olvasható a Világgazdaság oldalán. Az elnök megfogalmazása szerint az évjárat „klasszikusan alakul”, megfelelő csapadékmennyiséggel és jó hőösszeggel biztosítva a jó körülményeket a szőlőnek.
A bizakodás különösen akkor tűnik megalapozottnak, ha az ember összeveti az ideit a tavalyi évjárattal, amelyet Tokajban is meghatározott az egész magyar agráriumot sújtó aszály. A jelenlegi időjárás kifejezetten kedvező az aszúsodásra, és ahogy Molnár Péter fogalmazott,
kiváló párás reggeleink vannak, a folyók fölött képződő pára felhúzódik a szőlőültetvényekre, ami biztosítja az aszúsodás feltételeit, a nappalok pedig naposak, szépen tud töppedi a szőlő.
Több felvásárló már bejelentette, hogy vásárol aszúszemeket, az első osztályút általában kilogrammonként 3600, a másodosztályút pedig 2600 forintért. Tavaly ez 3000, illetve 2600 forint volt. A szőlő felvásárlási ára függ a minőségtől, jelenleg kilónként 120 forinttól 150-ig terjed a Hegyalján domináns fajták, a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály esetében. A felvásárlási ára a tavalyiakhoz képest általánosan némileg emelkedtek, de ez - csakúgy, mint az agrárium más ágazataiban - egyáltalán nem fedezi a költségnövekedést, az inputanyagok árának emelkedése itt is nagy gondokat okoz. A borászatok próbálják a piacon érvényesíteni, de ennek sikere az elnök szerint nagyban függ a kereskedelmi partnertől.
A termés mennyiségéről még korai bármit mondani, azt mindig erősen befolyásolja a töppedés, az aszúsodás mértéke. Az viszont már az első szedésekből beérkező szőlők és az első kierjedt borok kóstolása alapján elmondható, hogy jó egyensúlyú, szép ízvilágú, ásványos borok készülhetnek
- mondta Molnár Péter.
Csodás borok lehetnek idén, mégsem őszinte a borászok mosolya
Az aszúszemeket kóstolva szintén megjelenik a gazdag ízvilág, és jó hír, hogy nagy arányban első osztályú minőséget szedtek eddig, ami egyrészt alapjául szolgálhat egy jó aszús évjáratnak, és mérsékelheti a termelési költségek növekedése miatti termelői veszteségeket is. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb borpiaci jelentésében ugyanakkor az szerepel, hogy a tokaji OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott) borok belföldi feldolgozói értékesítései ára idén január és augusztus között hektoliterenként 5285 forint volt, ami több mint 20%-os csökkenés a tavalyi, ugyanebben az időszakban mért 6695 forinthoz képest.
A mennyiség ezzel szemben több mint 26%-kal, 118,7 ezerről 150 ezer hektóra nőtt. Az exportpiacokon hasonló, de mérsékeltebb arányú volt a változás. A szintén január elejétől augusztus végéig tartó időszakot vizsgálva ugyanis az AKI azt állapította meg, hogy az egy évvel korábbi 17,3 ezer hektóról 15,7 ezer hektóra, vagyis némileg kevesebb, mint 10%-kal csökkent a külpiacokon értékesített tokaji OEM borok mennyisége, áruk pedig a hektónkénti 74,3 ezer forintról 13,7%-kal, 84,6 ezer forintra emelkedett - vagyis az AKI mérése szerint továbbra is alacsonyabb, mint a belföldi ár.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elemzése szerint egyébként tavaly 4757 hektárra adtak le szüreti jelentést a termelők, ami a borvidék területének 90%-a, de ebből ténylegesen csak 4089 hektáron szüreteltek szőlőt. Mégpedig összesen 204,8 ezer mázsát, ami 3,5 ezer tonnával haladta meg az elmúlt három év átlagát, de 59 ezer hektárral kevesebb a sokéves átlagnál.
