2024-ben is jelentős hatással volt az időjárás szőlőtermesztésre - mondta el Orsolyák Attila. A tokaji borász szerint a nyugalmi időszakban jutott elég csapadék a szőlőtőkéknek ahhoz, hogy jól induljon a vegetáció kezdete. A tavasz kifejezetten meleg, enyhén csapadékos volt, ami kedvező feltételeket teremtett a szőlő gyors fejlődésének, ugyanakkor gombás fertőzések megindulásának is. A szakember szerint júniusban és júliusban is csodálatosan fejlődött a gyümölcs, fokozott figyelmet igényelt a zöldmunka, valamint a növényvédelni kezelések megfelelő időben történő elvégzése is. Orsolyák Attila beszélt arról is, hogy a nyári hónapok már extrém hőmérséklettel bírtak: augusztusban a középhőmérséklet 25 Celsius-fok felett volt, ami meghaladta a sok éves átlagot és több hőhullám is kialakult. A forróságot időnként heves esőzések, jégesők követték, ami jelentős termésveszteségeket okozott a térségben.

Az időjárás előrébb hozta a szüretet

Az időjárási tényezők a szüret időzítését és a szőlő minőségét is befolyásolták. Idén a borvidéken már augusztus közepén, tehát szokatlanul korán elkezdődött a szüret. Orsolyák Attila szerint

a borfogyasztók az idei évjáratból nagyon jó minőségű száraz tételekkel fognak találkozni a hozzáértő borászatoktól. A természetes édes borok tekintetében viszont az évjárat nem kedvezett a botrityzáció maradéktalan megjelenésének, teljes kifejlődésének, ez minőségben és mennyiségben is érezhető lesz.

A borász ugyanakkor leszögezte, hogy nála szeptember elején, kedvező időjárási viszonyok mellett, tökéletes érettségben dűlőről dűlőre haladva kiváló minőségű szőlő lett szüretelve. A mennyiség tekintetében ugyanakkor a vártnál kevesebb termés került a présbe.

Nincs mese, alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz

Orsolyák Attila szerint a klíma változása állandó, a borászatoknak pedig alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez. A szakember úgy látja, hogy a Tokaji borvidék borászatai hatványozottan ki vannak téve a természet kihívásainak, ez pedig nagyobb rugalmasságot és alkalmazkodó képességet igényel, mind termelési, mind pedig a piaci szinteken. Összességében úgy tűnik a “klímaváltozás” hatásai már megjelentek a Tokaji borvidéken és nagyban fogják befolyásolni annak ökológiai viszonyait és a szőlőtermesztés jövőjét.

A tokaji borász beszélt arról is, hogy amennyiben a következő évjáratok is a 2024-eshez hasonlóan szélsőséges időjárást hoznak a borvidéken, úgy a borok minőségének megőrzéséhez elkerülhetetlen lesz a szőlészet átalakítása. Orsolyák Attila szerint fontos a hagyományok megtartása, ugyanakkor látni kell, hogy a borvidék nem szólhat csak a hagyományokról, és nem is tud csak a hagyományokra támaszkodni.

Folyamatos innovációra és alkalmazkodásra van szükség. A minőségi bor a szőlőben készül. Sajnos vagy nem, viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy Tokaj önálló borrégió és zárt borvidék is egyben

- emlékeztetett Orsolyák Attila.

A borász szerint a szőlőnél a hőnek és vízhiánynak jobban ellenálló “helyi” fajták, mint a furmint és a hárslevelű, lényegesen esélyesebbek a túlélésre. Fontos szerep juthat a klónszelekciónak, például a dűlő adottságai, illetve a készítendő bor típusának figyelembe vételével. A furmint vastagabb héja és magas savtartalma még elfogadhatóan reagál az extrém melegre: ezek a tulajdonságok védik is a szőlőt a károsodástól. Ebből a szempontból a sárgamuskotály viszont kevésbé ellenálló - magyarázta Orsolyák Attila, hozzátéve, hogy ez a fajta a nagy hőség miatt hamarabb válhat túléretté, ami a savtartalom és az aromaintenzitás csökkenéséhez vezethet.

Az ilyen fajták megőrzéséhez olyan új módszerek bevezetésére lehet szükség, mint az öntözőrendszerek, árnyékolás vagy talajtakarás, ezek kedvező hatást nyújtanának minden fajta számára, de  gyakran idő- és költségigényesek, különösen egy tradicionális borvidéken.