Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Sokat ártott a forróság idén a szőlőtermésnek, amely az előzetes becslések szerint a közepes mennyiséget sem éri el a 2024-es évjáratban - közölte a portállal Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A szakember szerint végleges adatokkal majd csak november táján tudnak szolgálni, egyelőre annyi látszik, hogy a Kunsági borvidéken idén 20-30%-kal kevesebb lehet a termés, mint tavaly volt. Óriási aszály sújtotta a területet, és voltak olyan helyek, ahol fagy is előfordult.
Szerencsére a mi ültetvényeinket nem érintette a fagy, Soltvadkert környékén elenyésző károk keletkeztek. A nagyobb veszteséget felénk is az aszály okozta, ami az egész országot sújtotta. Soltvadkerten szerencsére több eső esett az országos átlagnál: júniusban 76 mm, júliusban 57 mm, augusztusban pedig körülbelül 14 mm
- ismertette Frittmann János
Az országban ez az egyik legsikeresebb borvidék
A Kiskunsági bortermelő Frittmann-család egyébként 60 hektáron saját területen gazdálkodik, és integrálják azokat a kistermelőket, akik évek óta nekik termelik a szőlőt. Ez adja a cég működésének alapját. Családi alapon borászkodnak, Frittmann János testvére, és gyermekeik is tevékenyen dolgoznak a vállalkozásban. A Kunsági borvidék durván 19 ezer hektár szőlővel rendelkezik, de - ahogy a HNT elnöke rámutatott - ez a szám, a kivágások és a telepítések számától függően évente változik. Magyarországon a Kunsági borvidék az összes hazai szőlőterület mintegy 30%-át adja. A szakember beszélt arról is, hogy
tavaly az országos szőlőtermés közel 60%-a származott innen, mivel más borvidékeken jóval gyengébb volt a termés. Itt azonban tavaly kimagasló volt a hozam. Tulajdonképpen ez jellemzi a borvidéket. Megjelentek a családi borászatok, és azok a szőlőfajták, amelyek innen indultak, ma a borpiacon a legsikeresebbek közé tartoznak. Különösen az irsai olivér és cserszegi fűszeresből készült illatos borok és a rozé borok - amelyek könnyedebbek, gyümölcsösebbek, ma nagy népszerűségnek örvendenek a borpiacon.
Az ország minden részében megnehezítette a szüretet a pokoli hőség
A Kunsági borvidéken az idei szüret bő egy hónappal korábban, rendkívüli hőségben kezdődött. A hatalmas meleg a pincékben is nagy kihívást jelentett: nem bírták hűtőkapacitással, a 35 fokos mustot csak lassabban, nagyobb energiafelhasználással tudták lehűteni. Frittmann János arra emlékeztetett, hogy korábban a feldolgozási időszak két és fél hónapig is eltartott, manapság pedig már csak négy-öt hét. A borászatoktól ez jelentős befektetést kíván, például hűtőkbe, tartályokba. Nem egy szőlőfajtánál a magas cukorfok is gondot jelentett. Az idei év kapcsán még azt is elmondta, hogy a szárazságnak köszönhetően viszont egyáltalán nem volt jellemző a gombafertőzés, a szőlőt nem sújtották betegségek, csak az aszály okozott problémát.
Lehullt a lepel a magyar borokról: ezt jobb, ha tudod 2024-ben
Idén várhatóan több bor lesz a piacon, mint tavaly
A tavalyi termés országosan rendkívül gyenge volt. Kivételt képezett a Kunsági, és a Balatonboglári Borvidék, míg az összes többi területen alacsony volt a hozam. A fehérborok esetében a borász bízik abban, hogy nem lesz eladási probléma. A szőlőárak is változóan, borvidéktől és fajtától függően emelkedtek: a kékszőlő ára nem emelkedett, maradt a tavalyi szinten. A kékszőlők esetében a termelési költségek növekedése miatt problémák merültek fel, és a legmagasabb minőségű kékszőlők ára is évek óta csökken. A fehér szőlők ára viszont jelentősen emelkedett. A borpiacon azonban kérdéses, hogy mennyit lehet ebből érvényesíteni a fogyasztók felé.
Frittmann János, aki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, és a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke még hozzátette: a borárak minimum 5-10%-kal emelkedni fognak, de vannak olyan fajták, amelynek árai már most is a plafonon vannak.
A munkabérek emelkedése is nyomást gyakorol az ágazatra, de kérdéses, hogy a fogyasztók képesek lesznek-e megfizetni a magasabb árakat. Véleménye szerint a 5-10%-os emelkedés az az alap, ami még elviselhető, de a vörösborok esetében valószínűleg nem lesz ennél nagyobb a változás.
Megszólaltak a borászok: emlékezetes évjárat lehet 2024
Milyen hatással van a hazai borászatokra a változó, szélsőséges időjárás?
Frittmann János szerint bár a szőlő, mint növény, elvileg jól tűri az aszályt, vízre még így is szüksége van. A jelenlegi vízhozam mellett a növények egyszerűen kipusztulhatnak, mivel a felső talajréteg teljesen száraz. Mint mondta, semmilyen növény nem bírja a teljes vízhiányt, különösen a nagy légköri aszály mellett. Ahogy fogalmazott,
bár a mediterrán országokban van némi reggeli pára, nálunk ez is eltűnt. A Duna-Tisza közén számos hazai és külföldi szakember megfordul, tanulmányútra, pincelátogatásra jönnek. Amikor látják, hogy két nagy folyó között helyezkedünk el, és az augusztusi aszályhelyzetet elemzik, jogosan értetlenkednek, hogy miért nem oldottuk meg a vízkérdést. Ez egy 40 éves probléma, ami már több mint hiba, és bár meg lehetne oldani, eddig nem történt előrelépés. A vízgyűjtő rendszerek kialakítása elengedhetetlen, hogy fel tudjuk tölteni a talajt vízzel. A legnagyobb értékeink mennek így tönkre, és nemcsak tanulmányok szükségesek, hanem tényleges megoldások.
A kunsági boroknak kedvez a fogyasztási trendek változása
A borpiac szűkül, különösen a vörösborok esetében. A fehérboroknál egyelőre nem látnak ilyen problémát, de az alkoholfogyasztás csökkenése és az alkohollal kapcsolatos szigorúbb előírások hatással vannak az iparra. Ahogy Frittmann János elmondta, a kunsági szőlőből készült borok piacképessége viszont évről-évre javul. A fiatalok is egyértelműen a fehér és a rosé borok felé fordultak, a vörösek közül is a gyümölcsösebb borok a kedveltebbek.
Jellemzően a vörösboros borvidékeken jelentkeznek nagyobb problémák. A fehérboros területeken jelenleg nincs szőlőeladási probléma, bár az árak vitatottak. A készülő borok esetében van némi nehézség az eladással, mivel a termés kevés. A vörösborok esetében a helyzet nehezebb, míg a rozék esetében is kihívást jelent a megfelelő minőség biztosítása.
- tette hozzá a borász.
A szekszárdi szőlőtőkéket kevésbé pusztítja az aszály
Eszterbauer János, akinek a Szekszárdi Borvidéken (Alsónyék dűlőtől a Palánki hegyig) vannak birtokai, és mintegy 37 hektáron termelnek szőlőt, a HelloVidéknek elmondta, hogy idén 2-3 héttel korábban szüreteltek, mint az átlag években, bár már régóta nem találkoztak átlag évjárattal. Mint mondta, a jelentős hőösszeg és a csapadékhiány rendkívül koncentrált, magas cukortartalmú, alacsony létartalmú szőlőket eredményezett.
Ilyen időjárási viszonyok mellett viszont gombabetegségek is kevésbé veszélyeztettek bennünket. A nagy és tartós meleg következtében az eltérő időpontban érő szőlők szüreti időpontjai most összetorlódtak. A rozé szüretek már augusztus végén, a vörösbornak szüretelt kadarkák, kékfrankosok, merlot szőlők most szeptember elején már bekerülnek a feldolgozókba. Szeptember közepén, második felében a Cabernet szőlők szüretére is sor kerülhet, melyek ideális érési időpontjai egyébként október közepén szoktak esedékessé válni
- tette hozzá Eszterbauer János.
A Szekszárdi Borvidék talajának vízháztartása az egyik legjobb a magyar borvidékek között. A fedőréteget alkotó lösztalaj alatt szürke és vörösanyag található, mely rendkívül jól megőrzi a téli, tavaszi csapadékot. Mivel a szőlő gyökérzete igen mélyre, akár 10 méterre is lehatol a talajba, így a szekszárdi szőlőtőkéket viszonylag kevésbé károsítja az aszályos időszak. Ahogy Eszterbauer János a klímaváltozással kapcsolatosan elmondta, Szekszárdon nem kell nagyon aggódniuk:
A világ leghíresebb és legnépszerűbb borvidékeinek jelentős része melegebb égövben helyezkedik el, mint miénk. A változásra viszont fel kell készülnünk, részben már fel is készültünk. Az aszályos évjáratok az alföldi borvidékeket sújtják a legkeményebben, így talán nekik jelent legnagyobb kihívást az éghajlatváltozás és szélsőséges időjárás. A szőlőtermelésben és a borkészítésben az éghajlati változásokhoz illeszkedő technológiai módosítások, akár fajtaváltások is szükségesek lehetnek.
Az egész világon válságban van a borpiac
Eszterbauer János szerint a borpiac válságának több oka van, de az egyik legjelentősebb, a fogyasztáscsökkenés. Az egészséges életmódra nevelés alkohol ellenessége, a bort besorolja az egyéb szeszes italok közé, holott tudjuk, a bor mértékletes fogyasztásának vannak egészségre gyakorolt pozitív hatásai. Nem beszélve a bor emberiséggel egykorú, történelmi, és szakrális jelentőségéről. Ezzel egyidőben a borászat, mint tevékenység mégis oly népszerű lett a világon, mely rengeteg vállalkozó személéletű szakembert és befektetőt hozott a piaci versenybe.
Ez és a fogyasztáscsökkenés együttesen túlkínálatot eredményezett a piacon, melynek további következménye egy negatív árspirál. És ha még mindez nem lenne elég a borpiaci válsághoz, a szőlő és borkészítés költségei legalább 70%-kal növekedtek az utóbbi három évben - közölte a szakember, aki azt is hozzátette, hogy emiatt is borok árainak felfelé módosítására jelenleg alig van lehetőség.
Jó évjáratban bíznak a Somlón is
A Kolonics Pincészet 9 hektáron gazdálkodik mely területen olaszrizling, juhfark és hárslevelű szőlővel van betelepítve. Ez a több generációra visszanyúló családi vállalkozás a Somló dél-keleti oldalán, az Apátság-dűlőben található. A borok klasszikus, tradicionális eljárással készülnek: hozamkorlátozással, fahordós erjesztéssel és érleléssel. A borászat 30 ezer liter fahordós kapacitással rendelkezik. A borok 1-2-3 évig érlelődnek a pincében, s csak ezután kerülnek lepalackozásra. Ennek és a jelentős hozamkorlátozásnak köszönhetően boraink tipikus somlai, gazdag mineralitású borokként kerülnek forgalomba. A szüretet már a Somlón is befejezték, a 2024-es évjárat reményeik szerint jó lesz.
Akik tudnak mustot hűteni, kiemelkedő borokat fognak készíteni. Akik nem tudtak hűteni, mivel nincs hozzá berendezésük, valószínűleg gyengébb aromákkal rendelkező borokat készítenek majd. Akik a technológia hiánya miatt kivártak a szürettel, nagyon magas alkoholtartalmú borokat készítenek, vagy elakadt erjedés miatt jelentős maradékcukros borokat készítenek.
- tette hozzá Kolonics Károly.
Az aszályt jól bírták a szőlőik, még az új telepítésű szőlők is nagyon jól tűrték a Somlón a szárazságot. A szakember még hozzátette, nekik is át kell gondolni a talajművelést, a zöld munkákat, növényvédelmet, hiszen kétségtelenül az extremitás felé indult el az időjárás. Összességében is: negatív hatással van a szőlészetekre-borászatokra a klímaváltozás, és még nagyobb az 1 kg szőlőre eső előállítási költség. Kolonics Károly hozzátette, hogy a hazai és a nemzetközi vonatkozásban is csökkenő eladásokról számolhatnak be, szerinte a negatív tendenciák miatt sem lehet áremelésről beszélni, jó esetben (a már pincékben ragadt tételek miatt) tartani lehet az árakat és nem csökkenésről fognak beszélni.
