Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2024.02.14.) napon.
2024.02.14. szerda: A gomoly- és fátyolfelhők mellett sok napsütésre számíthatunk, és csapadék sem várható. Az északi szelet a Tiszántúlon kísérhetik élénk lökések, másutt mérsékelt marad a légmozgás.
A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 9 és 12 fok között várható. Késő estére általában -2 és +4 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Habár fronthatással nem kell számolni, a légkör magasabb szintjein zajló több fokos melegedés miatt az időjárás-változásokra különösen érzékenyen reagálóknál melegfronti hatások tapasztalhatók. Többek között fejfájás, teljesítőképesség-csökkenés, vérnyomásváltozás tapasztalható, de akár ingerlékenyebbekké is válhatnak.
A következő napon várható időjárás
2024.02.15 csütörtök: A pára-, ködfoltok megszűnnek, általában több órára kisüt a nap, de főleg a Dunántúlon helyenként erősebben megnövekedhet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A déli szél gyenge vagy mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 15 fok között várható, északkeleten mérhetik az alacsonyabb, délnyugaton a magasabb értékeket.
Friss híreink:
Megvannak 2023 nyertesei: ők nagyot kaszálhattak a magyar földeken
2022-es évszázados aszály után a búza, a kukorica, a napraforgó és a repce 2023-ban betakarított mennyisége egyaránt meghaladta az egy évvel korábbit. A búza 5,6, a repce 3,3 tonnás hozama az utóbbi mintegy száz év második, míg a kukorica 8,2 tonna hektáronkénti termésátlaga a negyedik legmagasabb értéke volt. A kedvező hazai terméseredmények, a raktárkészletek magas szintje, valamint a bővülő olcsó import a főbb szántóföldi növények felvásárlási átlagárainak csökkenését eredményezte. A barackért és a cseresznyéért pedig lehet izgulnia a termelőknek, és persze a fogyasztóknak is idén. Főleg azok után, hogy tavaly a március végi fagy komoly károkat okozott a virágzó barackosban, ami főleg a déli országrészben a termés teljes pusztulásához vezetett.
Muszlimok és keresztények is veszik a magyar bárányt
Olaszország a katolikus ünnepi hagyományokból fakadóan továbbra is a legjelentősebb vevőnek számít a magyar bárányexportban, de egyre jelentősebb az európai muszlim közösségek kereslete. Idén ráadásul egy időben lesz a húsvét és a ramadán, amely fokozott keresletet jelenthet Olaszországon kívül Francia- és Németországból, Belgiumból és Hollandiából is. A keresleti piac a kedvezőbb takarmányárakkal együttesen jó csillagállást jelent a magyar juhtartóknak, az ágazat pedig rá is szorul erre: az elmúlt években sokat szenvedett szektor a várható jobb bevételből rendezheti a sorait. A hosszútávon jelenlévő problémák megoldására ugyanakkor ez még nem lesz elég: egyre inkább a professzionális, intenzívebb termelés jelenthet kiutat itt is.
Megszólalt az Év női agrárvállalkozója: így lehet ma sikeresen gazdálkodni
A mai felgyorsult világban kulcsfontosságú az innováció, hiszen nagyban segíti a gazdálkodás hatékonyságát, ezáltal növelve az eredmény termelőképességet - mondta lapunknak Szurovcsákné Berecz Ágnes (Milic 2007 Kft.), aki az Év női agrárvállalkozója lett 2023-ban. A szakember szerint korszerű gépparkkal kell rendelkezni ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket alkalmazhassuk a munkánk során. Hatékonyság, észszerűség, takarékosság, semmit se pazarolni és csak oda kijuttatni bármit is, ahova szükséges. Enélkül ebben a rendkívül megnövekedett gazdasági versenyhelyzetben egyszerűen már nem lehet gazdálkodni, az innováció pedig már nem is lehetőség, hanem szükség.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Papíron minden oké, de egyre kritikusabb az óvodai helyhiány: súlyos pénzt fizethetnek a szülők
Ugyan a statisztikák szerint országosan csökken az óvodai férőhelyek kihasználtsága, de nem egy olyan terület akad az országban, ahol 90-100 gyerek jut 100 óvodai férőhelyre - sőt, néhol 100-nál is több a szám. Ráadásul sokszor a szülői igények sem találkoznak a helyi "kínálattal", így egyre nagyobb teret nyernek a különféle magánintézmények. A CashTag eheti részében egy szó szerint erdei ovi példáján mutatjuk be a rendszer döccenőit: a térségben papíron még több óvodai férőhely is van, mint gyerek, ezért a minisztérium nem adja meg nekik a "rendes" óvodai státuszt - és az azzal járó állami normatívákat. Viszont egyre több helyi szülőnek van igénye a kirándulós óvodára, így egyesületi formában működnek, szülői hozzájárulásokból.
Sorra jelentenek csődöt a vidéki étteremek, lassan eltűnik a magyaros vendéglátás: mi történik itt?
Szomorú tény, hogy országszerte naponta átlagban 6 vendéglátóhely zár be– és ez így megy már tavaly óta. Sokan attól félnek, hogy lassan a "vidéki csárdák", velük a hagyományos magyar vendéglátás is eltűnőben van. Először a pandémia, aztán az infláció és a gazdasági válság keserítette meg a szektor életét, mérhetetlenül sok tartalékot emésztett fel. Csoda, hogy egyáltalán ennyien túlélték – közölte a HelloVidékkel Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.