Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2023-ban jó volt a gabonatermés a 2022-es évszázados aszályt követően. A hazai mezőgazdaság az elmúlt években egyre inkább a növénytermesztés irányába tolódott el, ezért ez a kedvező terméseredmény az ágazat teljesítményére is pozitívan hatott. Többször és nagyobb mennyiségű csapadék hullott a növények vegetációs időszakában, azonban előfordultak lokális szélsőségek is. A növénykultúrák fejlődését nem gátolták hosszan tartó forró időszakok, valamint az elmúlt években növekvő öntözhető és öntözött területek szintén hozzájárultak a magasabb hozamok eléréséhez - írja a KSH.
Meglepő hírek érkeztek a gabonaárakról: erre sokan nem számítottak
- 2023-ban 14,9 millió tonna gabona termett, ami 5,9 millió tonnával több az egy évvel korábbinál.
- A több mint 2,4 millió hektáros betakarított terület 140 ezer hektárral nagyobb a 2022. évinél.
- Az 5,9 millió tonnás búzatermés a megelőző évinél harmadával több.
- A kukorica betakarított területe a 2022. évinél 6,0%-kal kisebb volt, ugyanakkor a betakarított mennyiség több mint duplájára (+125%) nőtt.
Tavaly a búza részesedése a teljes gabonatermésből a 2022. évi 48%-ról 40%-ra csökkent, míg a kukoricáé 31%-ról 42%-ra nőtt. A kalászosok közül az árpa a második legjelentősebb növény, amelynek betakarított területe - fél évszázados rekorddal - 412 ezer hektárra emelkedett. Az egy évvel korábbinál 25%-kal nagyobb területről 42%-kal több, közel 2,3 millió tonna termést takarítottak be. Ennek ellenére a gabonatermésből való aránya a 2022. évi 18%-ról 15%-ra csökkent. 5,5 tonnás átlaghozama 14%-kal haladta meg a megelőző évit.
Mennyibe kerül egy tonna búza, kukorica?
Ahogyan lapunk is beszámolt róla, Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 37 százalékkal alacsonyabb, átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. A takarmánybúzát 2023 azonos időszakához képest 41 százalékkal alacsonyabb, 62,5 ezer forintos tonnánkénti áron, míg a takarmánykukoricát 41 százalékkal kevesebbért, tonnánként 59,9 ezer forintért adták január utolsó hetében.
Erős számok láttak napvilágot: ennyibe kerül most a búza és a kukorica itthon
2023-ban a búza betakarított területe 75 ezer hektárral növekedett, így közel 1,1 millió hektár lett. Az egy évvel korábbinál 7,6%-kal nagyobb betakarított területen mintegy 5,9 millió tonna búza termett, ami a 2022. évinél 36, a megelőző öt év átlagánál 17%-kal volt több. A 2023. évi 5,6 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 27%-kal haladta meg a 2022. évit. A legtöbb búzát Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében termelték. Előbbi az országban megtermett mennyiségből 9,9, utóbbi 9,6%-kal részesedett. A legmagasabb hektáronkénti terméshozamot Vas (6,7 tonna), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,4 tonna) és Nógrád (6,3 tonna) vármegyékben érték el. A legkisebb termésátlagok három dél-alföldi vármegyét, Csongrád-Csanádot (4,8 tonna/hektár), illetve Bács-Kiskunt és Békést (egyaránt 5,2 tonna/hektár) jellemezték.
Váratlan hírek érkeztek az ukrán földekről: ezt sokan nem gondolták volna
2023-ban a termelők többsége a megelőző évben eladhatatlanná vált mennyiségek miatt nem tárolta be a búzáját, hanem már közvetlenül az aratás után értékesítette. 2023 első 11 hónapjában 50%-kal több búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2022 azonos időszakában. A továbbra is fennálló nagy kínálat hatására a felvásárlási ár az egy évvel korábbinál 39%-kal alacsonyabb, 78 forint volt kilogrammonként. A főbb növények felvásárlási árának közel másfél éve tartó folyamatos csökkenését jellemzően az Ukrajnából behozott gabonamennyiségből fakadó készletek magas szintje is meghatározta.
Több lett a kukorica 2022-höz képest
2023-ban a kukorica betakarított területe az előző évitől is elmaradva, 768 ezer hektárra csökkent. A kukoricatermesztésben a 2022. évi jelentős aszály okozta terméskiesés a termelési kedv csökkenését és újabb 6,0%-os területveszteséget vont maga után, aminek következményeként a gazdálkodók nagyobb területen vetették a biztonságot adó kalászosokat és napraforgót. 2023-ban a szokásosnál nagyobb mennyiségben lehullott csapadék pozitív hatásaként a termelők 6,3 millió tonna termést takarítottak be, ami 2022-höz képest 125%-kal növekedett, ugyanakkor a megelőző öt év átlagát nézve 7,5%-kal csökkent. A 8,2 tonnás termésátlag a 2022. évinél 140, a megelőző öt év átlagánál 16%-kal nőtt. 2023 első 11 hónapjában közel 24%-kal több kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2022 azonos időszakában, kilogrammonként 73 forintos átlagáron, ami egy év alatt 35%-os csökkenést jelent. A búza 2023. évi 5,6 tonnás hozama 1921 óta a második, míg a kukorica 8,2 tonna hektáronkénti termésátlaga a negyedik legmagasabb volt.
Hiába olcsóbb, mégse veszik a műtrágyát a magyar gazdák: mi történik itt?
Az augusztus eleje és szeptember közepe közötti időszakban a szokásosnál nagyobb mennyiségben lehullott csapadék térbeli eloszlásában nagy különbségek alakultak ki. Mindez a termésmennyiség nagyságát is befolyásolta. A kukorica termésátlaga - a 39 ezer hektár kukoricaterülettel rendelkező - Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében lett a legnagyobb, 9,6 tonna hektáronként. Ezt két kisebb termőterületű vármegye követi: a 3,4 ezer hektáros Nógrádban és a 23 ezer hektáros Zalában az átlag termésmennyiség hektáronként elérte a 9,4 tonnát. Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legalacsonyabb a termésátlag hektáronként, 5,8, illetve 5,9 tonna.
Több napraforgó és repce termett
2023-ban a napraforgó betakarított területe az egy évvel korábbinál 5,4 ezer hektárral (0,8%-kal) kisebb, 674 ezer hektár volt, ez az érték 7,8%-kal lett több a megelőző öt év átlagánál. A 2022. évinél 52%-kal több, közel 2 millió tonnát takarítottak be, ami rekordközeli mennyiségnek számít, és mindössze 67 ezer tonnával maradt el a 2017. évi csúcstól. A 2,9 tonna hektáronkénti hozam az egy évvel korábbit 53, a megelőző öt év átlagát 9,6%-kal múlta felül. A napraforgó felvásárlási ára 2023. január és november között 47%-kal visszaesett, átlagosan 143 forintos áron lehetett értékesíteni kilogrammonként, ez messze elmaradt a termesztők várakozásaitól.
Ha 2024-ben sem nőnek a terményárak, akkor marad a spórolás
2023-ban tovább csökkent a repce betakarított területe, a 2022. évitől 7,6%-kal elmaradva, 189 ezer hektárra szűkült. Ennek ellenére a 619 ezer tonna betakarított olajos mag 22%-kal felülmúlta az egy évvel korábbi értéket. A közel 3,3 tonna hektáronkénti termésátlag rekordközeli értéknek számít, csak 2016-ban volt ennél magasabb a hozam, amely a megelőző ötéves átlagot is 14%-kal haladta meg. A repce felvásárlási ára 2023. január-novemberben kilogrammonként átlagosan 163 forint volt, 43%-kal alacsonyabb, mint 2022 azonos időszakában. A napraforgó és a repce termésátlaga 2019 és 2021 között közel azonos volt, majd a 2022-ben mindkét növény hozamában jelentősebb csökkenés következett be.
2023-ban a kedvezőbb időjárásnak tulajdoníthatóan a napraforgó a megelőző öt év második legjobb, míg a repce a legjobb hozamát érte el. A négy legnagyobb termelési értékű szántóföldi növény közül a búza betakarított területe a megelőző két évben emelkedett. A napraforgónál 2019 és 2022 között növekedett, 2023-ban mérséklődött a betakarított terület. Csökkenés figyelhető meg a repcénél a megelőző három, míg a kukoricánál a megelőző két évben.
Voltak gondok bőven a burgonyával
A burgonya nem mutat túl jó képet, hiszen a betakarított területe harmadik éve 10 ezer hektár alatt maradt. A 2023. évi 7,5 ezer hektáros betakarított terület a 2022. évinél 0,7 ezer hektárral csökkent. A terület nagysága a megelőző öt év átlagához képest 31%-kal lett kisebb. Az emelkedő termelési költségek, a dráguló munkaerő, a terület alacsony öntözöttsége együttesen a termelési kedv folyamatos csökkenését mutatja. A csapadékosabb időjárás miatt a 216 ezer tonnás termésmennyiség a megelőző évinél 8,6%-kal magasabb, a hektáronkénti hozam 20%-kal, összességében 25,1 tonnára nőtt. 2023 első 11 hónapjában az alacsony készletek miatt és a nemzetközi piacot követve a burgonya felvásárlási ára az egy évvel korábbinál 64%-kal magasabb, 220 forint volt kilogrammonként.
Ez sokkoló: elképesztően megdrágult ez a zöldség Németországban
Korábbi cikkünkben már kitértünk rá, hogy a 2023-as pusztító aszály számos növény, köztük a burgonya termelését is negatívan befolyásolta. Ez pedig hatással volt az árakra, olyannyira, hogy a burgonya ára 24 uniós országban emelkedett. A legnagyobb mértékben Németországban (49%), Szlovákiában (48%) és Horvátországban (44%) emelkedtek az árak. Magyarországon is jelentős, mintegy 38%-os volt a drágulás. Három országban azonban csökkenést regisztráltak: Belgiumban (-18%), Cipruson (-14%) és Ausztriában (-4%).
Európában sem jobb a helyzet
A burgonya termőterülete 4,0%-kal csökkent, azonban Németországban 3,3, Franciaországban pedig 14%-kal növekedett a terméshozam, így 2023-ban nem következett be nagyarányú csökkenés az uniós össztermelésben. Az Európai Unió 2023-as burgonyatermése megközelítette a 47 millió tonnát, ami 1,8%-kal marad el a 2022. évi mennyiségtől. A legnagyobb burgonyatermesztő országok - Németország, Franciaország és Hollandia - együttesen az uniós termelés 55%-át adták. A legtöbb, 11 millió tonnát megközelítő termést Németországban takarították be, ami 23%-os részesedést jelent az össztermelésből. Hazánkban 216 ezer tonna burgonya termett, 8,6%-kal meghaladva az egy évvel korábbi hozamot, így az uniós össztermelés 0,5%-át tette ki.
Kilőttek az árak Lengyelországban: már ennyibe kerül egy kiló krumpli
Örülhettek a cukorrépatermesztők
A 2022-es év aszályos időjárása és az energiaárak emelkedésének következtében 2023 őszére a cukor világpiaci ára ugrásszerűen megemelkedett. A cukorgyárak magasabb felvásárlási árakkal, illetve termelési, termesztési technológiákat segítő fejlesztések finanszírozásával kezdték ösztönözni a termelőket a nagyobb területen való termesztésre. A kedvezőbb feltételek meghozták a gazdálkodók kedvét, ennek hatására 2023-ban a cukorrépa betakarított területe elérte a 2019. évit. Több mint 14 ezer hektárt takarítottak be, ami 48%-kal nagyobb nagyobb a 2022. évinél, és a megelőző ötéves átlagot is meghaladta 11%-kal. Az időjárásnak tulajdoníthatóan a termelők összesen 834 ezer tonna termést takarítottak be, ami 2019 óta a legmagasabb mennyiség.
Mi a helyzet a zöldségtermesztőkkel?
Az elmúlt évek nehézségei után 2023-ban a zöldségtermesztők jó terméseredménnyel zárták az évet. A vetési időszak hűvösebb és csapadékosabb időjárása ellenére jó állományúak lettek a kelések, a termesztők az érés későbbi szakaszában fellépő kártevők ellen is hatékonyan tudtak védekezni, ezáltal csökkent a terméskiesés. Csemegekukoricából a 2022. évinél 4,0%-kal nagyobb területen 22%-kal több (479 ezer tonna) volt a termésmennyiség, a zöldborsó 6,9%-kal nagyobb területéről 14%-kal többet (94 ezer tonna) takarítottak be. A 7,3%-kal kisebb területen termesztett zöldpaprika 2023. évi betakarított összes mennyisége (89 ezer tonna) 5,7%-kal meghaladta a megelőző évit.
Zseniális: ez a holland ötlet forradalmasíthatja az egész gyümölcstermesztést
Átlagosan jó volt az almatermés, a barackosok foghatták a fejüket
Hazánk legfontosabb gyümölcse az alma, amelynek termesztői eredményesebb évet zártak a 2022. évinél. Az ültetvényeken termett 484 ezer tonna 38%-kal lett több az egy évvel korábbinál. A március végi fagy komoly károkat okozott a virágzó barackosban, ami főleg a déli országrészben a termés teljes pusztulásához vezetett. A kajszi- és őszibarack-ültetvényekről összességében betakarított termésmennyiség közel azonos (14 ezer tonna) volt, mindkettő jócskán elmaradt a 2022. évitől, az előbbi 42, az utóbbi 35%-kal. 2023-ban meggyből 54 ezer tonna, a 2022. évinél 17%-kal kevesebb termett. Szilvából 40 ezer tonna termést szedtek le, ami 15%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
Lehet még izgulni a barackért
Az már nem újdonság, hogy az időjárás rendkívül változékony lett az elmúlt években Magyarországon is, ami egyáltalán nem kedvez a termesztőknek, sőt. Januárban a fáknak az éjszakai fagyok még kedveztek, ha ez plusz néhány fokos hőmérséklet mellett kitart február végéig, akkor nincs nagy gond. A nagy veszélyt az áprilisi hidegbetörések jelentik, amire a legérzékenyebb gyümölcsfajok a kajszi és az őszibarack, majd a sorban a cseresznye következik. Mint tudjuk, ebből kijárt bőven a gazdálkodóknak az évek alatt.
Javult a búza terméseredménye Kelet-Közép-Európában
Az Európai Unió egyes országaiban 2023-ban különbözően alakultak a búzatermelés eredményei. Amíg az északi országokban, Dániában, Svédországban és Lettországban 10%-ot meghaladóan csökkent a betakarított termés mennyisége, addig - részben 2022 évi alacsony terméseredmények miatt - Magyarországon 36, Romániában pedig 22%-kal nőtt. Hazánkban 5,9 millió tonna búzát takarítottak be, ami az elmúlt húsz év második legnagyobb termése, valamint az összes uniós termésmennyiség 4,4%-a. A legtöbb búza Franciaországban (36 millió tonna) és Németországban (22 millió tonna) termett. Írország 8,9, Németország 7,5 és Dánia, 7,4 tonna hektáronkénti hozamot könyvelhetett el
Meglepő hírek érkeztek a gabonaárakról: erre sokan nem számítottak
Nőtt a kukorica betakarított mennyisége
2023-ban az Európai Unióban - a 2022. évinél 4,5%-kal kisebb területen - 8,4 millió hektáron 61 millió tonna kukorica termett. Ennek 71%-át Franciaországban, Romániában, Lengyelországban, Magyarországon és Olaszországban aratták le. Hazánk a 6,3 millió tonnás betakarított mennyiséggel az unió termelésének 10%-át adta. A legtöbb kukorica Franciaországban termett (12 millió tonna). Az öt, legtöbbet termelő országban a hozamok is növekedtek, ezért az össztermelés 15%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kukorica legmagasabb termésátlagát (12 tonna/hektár) a korábbi évekhez hasonlóan Spanyolország érte el. Magyarországon átlagosan 8,2 tonna termett hektáronként, ami 18%-kal haladta meg 2018-2022 átlagát.
