A 2023–2024-es tél a korábbi évekhez hasonlóan enyhe volt, ugyanakkor 1901 óta a legmelegebb is a telek között. A három hónap külön-külön is melegebb volt a megszokottnál, különösképpen a február, mely már a tavaszt idézte. Csapadék szempontjából országosan egy átlag közeli tél volt a mostani: a sokéves értéknél 16%-kal több csapadék érkezett - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében. Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy a csapadékmennyiségben nagy térbeli és időbeli egyenetlenségek voltak megfigyelhetőek: ameddig decemberben a megszokott mennyiség közel kétszerese hullott, míg februárban csak a fele. Az átlagosnál több héttel korábban virágba borult gyümölcsösökben a március második felének fagyos reggelei - a sokfelé -5 Celsius-foknál erősebb fagyok - hatalmas pusztítást okoztak, különösen a csonthéjasok esetében. Apáti Ferenc, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke ugyanakkor április végén arról számolt be az Agrárszektornak, hogy országos viszonylatban sem a kajsziban, sem pedig az őszibarackban nem lehetett egyelőre drasztikus fagykárokról beszélni.

Váratlan hírek jöttek a magyar barackról: ilyen már rég történt itthon

Úgy fest, hogy a hazai gyümölcsösök megúszták tavaszi fagyokat, de még érhetik kellemetlen meglepetések a termelőket.

A mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2024-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,9 millió hektár körül alakul. A mezőgazdasági gazdálkodók a tervezett vetési munkák 63,7%-át végezték el április 16-ig. A zöldségfélék vetése 43%-on állt, a gabonafélék vetési állapota országosan 60,4%-os készültséget mutatott.

2024-ben csökkent a kukorica vetésterülete

A tavaszi vetésű gabonák tervezett vetésterülete 896,5 ezer hektár, a jelentés napjáig 541,3 ezer hektáron végeztek a vetéssel. Békés, Tolna, Nógrád és Pest vármegyében az elvégzett munkák aránya több mint 80%-on, míg Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 26%-on, illetve 39,8%-on állt. A kukorica tervezett vetésterülete 795,6 ezer hektár, melynek 60,6%-át (482 ezer hektár) vetették be. A tavaszi árpa 21,4 ezer hektárnyi és a tavaszi búza 4,6 ezer hektárnyi tervezett vetésterületén a gazdák szinte teljes egészében (99,7%-os, illetve 99%-os arányban) végeztek az előirányzott munkákkal.

Nehéz helyzetben a magyar gazdák: mi lesz így a tavaszi vetéssel?

Már javában zajlanak a tavaszi vetések, de egyre nagyobb problémát jelent a földeket sújtó csapadékhiány.

A hibrid kukorica vetésterülete várhatóan 20,6 ezer hektár, a zabé 20,4 ezer hektár lesz az idén. A szemes cirok vetését 30,2 ezer hektáron tervezik 2024-ben. A napraforgó tervezett vetésterülete 700 ezer hektár, a gazdák 514,4 ezer hektáron, a terület 73,5%-án végeztek a vetéssel. A cukorrépa területe 15,2 ezer hektár, melynek 93,1%-át vetették be április közepéig.

A jelentések szerint a lucernatelepítés 33,6 ezer hektár körül alakul 2024-ben, és a munka 92%-ával végeztek. A szójavetés tervezett területe 72,3 ezer hektár, amelynek 16,4%-át vetették be április 16-ig. A tavaszi takarmányborsó tervezett összes vetésterülete 5 ezer hektár, az előirányzott munkák 95,7%-át már elvégezték.

A burgonya és a zöldségfélék vetésterületében is visszaesés figyelhető meg

A burgonya 2024-ben tervezett vetésterülete 6,7 ezer hektár körül alakul, és az április 16-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés 68,5%-át fejezték be. A zöldségfélék vetésterülete várhatóan 47,6 ezer hektár lesz, melynek mintegy ötöde Békés vármegyében található. A csemegekukorica előirányzott vetésterülete 23,6 ezer hektárt, a zöldborsóé 15,4 ezer hektárt tesz ki. A tervezett tavaszi mezőgazdasági munkákat legnagyobb mértékben (97,2%-os és 93,5%-os arányban) a vöröshagyma és a zöldborsó esetében végezték el a gazdák. A görögdinnye és tökre oltott dinnye tervezett összes vetésterülete 2,9 ezer hektár, ami főként az alföldi régióra koncentrálódik. A jelentések szerint ezeknél a vetés 27,1%-át fejezték be április közepéig.