Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A vegyszeres növényvédelem alternatíváinak keresése során a két holland egyetem tudósai olyan ragacsos anyagot fejlesztettek ki a rovarok ellen, amelyhez a természetből merítettek ihletet - írta meg a Future Farming. A Wageningeni Egyetem közleménye szerint a módszert egy húsevő növényről, a harmatfűről mintázták, amelynek mirigyes szőrszálai ragadós anyagot választanak ki a rovarok csapdába ejtésére.
Ezt az anyagot akartuk lemásolni, hogy természetes módon védhessük növényeinket és terményeinket
- magyarázza Thomas Kodger, a Wageningeni Egyetem docense.
A kutatás fókuszában a tripszek elleni védekezés állt
A kutatók módszerüket egy gyakori mezőgazdasági kártevőre, a tripszekre összpontosították. A ragadós anyagot úgy hozták létre rizsolaj-hulladékból, hogy levegőt fújtak rá, majd az anyagot egyfajta turmixgépben apró részecskékké őrölték. Ez a folyamat körülbelül egy milliméter átmérőjű cseppeket eredményez, amelyek olyan ragadósak, mint a ragasztószalag. Ezek a cseppek körülbelül akkorák, mint a tripszek.
A kutatók jelentése szerint a tripszek ilyen módon történő elfogásával a növények kevésbé lesznek érzékenyek a gombafertőzésekre. Eredményeiket a PNAS tudományos folyóiratban tették közzé. A tripszek mellett potenciálisan más rovarok, például a cseresznyetermesztésben előforduló pettyes szárnyú muslica is ugyanígy megfékezhető lenne. Mivel a cseppek nagyon kicsik, nem ártanak más hasznos rovaroknak, például a méheknek és a poszméheknek.
Fontos szempont a vegyszeres védekezés csökkentése is
A rovarragasztónak nemcsak az az előnye, hogy hozzájárul a vegyszeres védekezés csökkentéséhez, hanem az is, hogy a rovarok valószínűleg nem alakítanak ki rezisztenciát ezzel a módszerrel szemben - mondta Thomas Kodger. Mit mondta, a rovarok már úgy fejlődtek ki, hogy elkerüljék a dolgokhoz való tapadást, például szőrökkel és göcsörtös felülettel. Az egyik olyan lehetőség, amivel még mindig ki tudnának menekülni ebből a ragadós csapdából, az az, hogy megnagyobbítják az egész testüket.
Az anyagot ugyanúgy lehet permetezni, mint más mezőgazdasági szereket, és a permetezés után három hónapig a leveleken marad. A három hónap után a szer maradványai ugyan előfordulhatnak a növényeken, de ezek nem károsak az egészségre. A kutatók még vizsgálják, hogy a rovarragasztó hatással van-e a talajra, és ha igen, milyen mértékben.
