Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A madarak családfáját bemutató tanulmány végigköveti a madarak törzsfejlődését a dinoszauruszok korában élt első korai madaraktól a mai modern fajokig. A 363 madárfaj teljes genomszekvencia-adatai alapján összeállított törzsfa 218 rendszertani családot tartalmaz, ami az összes madárcsalád 92 százaléka. A genomadatokat a madarak olyan anatómiai sajátosságaival - például a test -és agymérettel - együtt elemezték, amelyek viselkedési és ökológiai tulajdonságokhoz kapcsolódnak. A kutatás a világ egyik legnagyobb genomszekvenálási projektje, a Bird 10 000 Genomes (B10K) része, amely 13 ország 49 intézményének, valamint a cikk 52 társszerzőjének együttműködésében valósul meg. A projekt vezetői Josefin Stiller (University of Copenhagen, Dánia), Siavash Mirarab (University of California, Egyesült Államok) és Kuocsie Csang (ZJU, Kína) - áll a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kutatócsoport megállapította, hogy a genomadatok alapján rekonstruált törzsfa nagy vonalakban megegyezik a korábban feltételezettekkel, azonban a madarak evolúciójának eddig ismeretlen részleteit is feltárja. A fosszíliák segítségével végzett időbeli kalibrálás szerint a madárfajok száma a dinoszauruszokat elpusztító, 66 millió évvel ezelőtti tömeges kihalási esemény után robbanásszerűen megnőtt. Az új fajok kialakulásának fő hajtóerejét ekkor az jelentette, hogy betölthették azokat az üres ökológiai élettereket (niche-eket), amelyek a földi élet nagy részének kipusztulása után keletkeztek. A kutatás azt is megmutatta, hogy a madárfajok testmérete az idők során kisebb lett, azonban az agyméretben gyors növekedés következett be, ami a mai napig tart. A közleményben Székely Tamást, a tanulmány társszerzőjét idézték, aki elmondta, hogy a madarak átlagos testmérete az evolúciós változások során csökkent, agyuk viszont a testtömegükhöz képest megnőtt, ami kognitív képességek kifejlődésére utal, így a madarak valószínűleg intelligensebbé váltak.
A kutatás másik magyar résztvevője, Liker András szerint a nagyméretű agy az összetett társas viselkedés, a lenyűgöző változatosságú madárének, de egyes fajoknál a kifinomult eszközhasználat kialakulásával is összefügghet. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a különböző genommintavételi módszerek milyen hatással vannak a törzsfa pontosságára: 150 ezer genomrégió elemzésével kimutatták, hogy mind a nagy mennyiségű genetikai szekvencia, mind a taxonómiai változatosság nagy részét reprezentáló mintavételezés fontos a nagyjából 10 ezer ma élő madárfaj evolúciós történetének pontos feltérképezéséhez. Kuocsie Csang szerint a madárcsaládok most elkészült törzsfája a valaha használt legteljesebb genetikai adatokon alapul, ami lehetővé tette számos, korábban bizonytalan rokonsági kapcsolatokkal rendelkező madárcsoport pontosabb és megbízhatóbb elhelyezését. A törzsfa fontos eszköz az ornitológiai és általában a biológiai sokféleség kutatásában, amely a jövőben szilárd gerincként szolgálhat az összes ma élő madárfaj evolúciós történetének feltérképezéséhez - emelte ki.