Magyarországon a szója termesztése a 2014-2021-es uniós költségvetési ciklusban érte el a csúcspontját, amikor 2015-ben, a termeléshez kötött szemesfehérje támogatást bevezetve, 77,5 ezer hektáron vetették a gazdák ezt a növényt. 2022-re ez lecsökkent 67,6 ezer hektárra, 2023-ban pedig a végleges vetésterület ennél – a 2022-es rendkívüli aszály ellenére sikeresnek mondható országos teljesítményét látva szinte érthetetlen módon - jóval szerényebb, 58 ezer hektár lett, mondta el az Agrárszektornak Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a 2023-as év sikere után Európában, de Magyarországon is ismét emelkedést mutat a szója vetésterülete: idén 73,8 ezer hektáron foglalkoznak fővetésben ezzel a növénnyel itthon a gazdák. Ez a 25%-ot meghaladó növekedés pedig azt jelenti, hogy a szója lehet a 2024-es év nyertese a hazai szántóföldi növénytermesztésben, a tervezhetőség, a kiszámíthatóbb termelhetőség, az értékesíthetőség és úgy általában a jövedelmezőség szempontjából is.

Bene Zoltán beszélt arról is, hogy a szója jól bírja a fejlődésének kezdeti szakaszában jelentkező aszályos időjárást, így nem is a mostani, hanem majd az augusztusi időjárás fogja meghatározni a jövőjét. A szakember szerint most még korai lenne bármit is mondani, de az kijelenthető, hogy az ország legnagyobb részében a talajok vízellátottsága megfelelő, és ahol nem voltak árvizek, ott nincs jelentős probléma az állományokkal. A dél-keleti régióban van egyedül jelenleg közepes mértékű aszály, de a tavaszi vetésűeknél még ott sincs veszve semmi. A Karintia Kft. cégvezetője beszélt arról is, hogy az elmúlt napok, hetek csapadékos időjárását követően sok helyről lehet hallani jégkárokról, ám a szója egyik nagy előnye, hogy kiválóan tudja kompenzálni a jég okozta kárt. Az egyre kedvezőbb csapadék viszonyok pedig felkeltették a másodvetésű szója iránt is az érdeklődést.

A terményárakat illetően Bene Zoltán rámutatott, hogy a szója ára kevésbé volatilis, a piaci árak egyelőre stabilnak mutatkoznak, az új termés ára 150-165 ezer forint körül van tonnánként. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint a szójabab áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 180 ezer forint/tonna volt május utolsó hetében. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a szójabab júliusi jegyzése tonnánként 433-452 dollár (157-164 ezer forint) körül mozgott május 28-a és június 7-e között. A szakember szerint, bár korai erről még nyilatkozni, ha csak az előző évek átlagtermésével számolunk, már akkor is jövedelmező lehet idén ismét a termesztés. A Karintia Kft. cégvezetője jelezte, a termeléshez kötött szemes fehérjetakarmány-növény támogatás a 2023-as termesztési év vonatkozásában hektáronként 94300 forintot is meghaladta, ami a termelési költség több mint negyedét képes fedezni.

A Karintia Kft. fontosnak tartja a termelők edukációját és a tudás átadását, ezért az elmúlt időszakban több platformot működtetünk a gazdák mind gyakorlati, mind pedig elméleti tájékoztatása érdekében. Jelenleg sok első éves szójatermesztő van, így fontos, hogy ők is megkapjanak minden szükséges segítséget

- tette hozzá Bene Zoltán.

Itt a jövő növénye? Ez most óriási biznisz lehet a magyar földeken?

A szója jóval alacsonyabb inputköltséggel termeszthető, köszönhetően annak, hogy nem kell alá nitrogént szórni.

Látható tehát, hogy mind Magyarországon, mind Európában van helye a szójának. De vajon hogy látják a szójatermesztés helyzetét a termelők? Milyennek ítélik ők az idei évet, az állományok helyzetét és a kilátásokat? Erről kérdeztük a termelőket.

Pusztavámi Márton, a sárvári székhelyű Karyon Kft. tulajdonosa kérdésünkre elmondta, hogy idén 1500 hektáron vetettek szóját. A szakember beszélt arról is, hogy a vetéssel nem volt semmi gond, minden rendben ment. A növények állapotát illetően a Vas vármegyei vállalkozás tulajdonosa kifejtette, hogy mostanáig 30 hektárt kellett csak újravetni, 20 hektárt pedig elvert a jég, de úgy összességében megfelelő képet mutatnak az állományok, mostanáig csak gyomirtásra volt szükség a táblákon. Pusztavámi Márton nem bocsátkozott becslésbe a termést illetően, de az várhatóan átlagos lesz.

A Baranya vármegyei Papp és Papp Kft. idén is 200 hektáron vetett szóját. Ez nagyjából állandó elem a vetésforgóban - tudtuk meg a vállalat ügyvezetőjétől, Baranyi Attilától. A szakember elmondta, hogy a vetéssel minden rendben volt, de kicsit későn, április utolsó hetében tudták csak megkezdeni a munkálatokat, ugyanis megvárták, hogy megfelelő legyen a talaj hőmérséklete. Az állományok kinézetre ígéretesnek tűnnek, jó ütemben kapták a csapadékot is, és gyommentesek. Baranyi Attila elmondta, hogy most kezdődik a virágzás, és nem látni tápanyaghiányra utaló jeleket. A növényvédelmi beavatkozásokat illetően a cég ügyvezetője kifejtette, hogy ők általában három kezelést szoktak végrehajtani: egy alapkezelést, egy posztemergens kezelést, valamint az egyszikűek - különösen a fenyércirok - ellen egy harmadik beavatkozást. A kilátásokat illetően Baranyi Attila úgy fogalmazott, hogy egyelőre bizakodóak, mivel mostanáig mind a csapadékhelyzet, mind pedig az időjárás kedvező volt. A szója a fenológiáját tekintve azonban most kerül a legkritikusabb időszakába, ugyanis a virágzáson és a terméskötődésen múlik a későbbi termés sorsa.

Németh Zoltán, a Baki Agrocentrum Kft. növénytermesztési ágazatának vezetője arról számolt be az Agrárszektornak, hogy náluk a duplájára nőtt a szója vetésterülete idén, a 2023-as 200 hektár után idén 400 hektáron foglalkoznak ezzel a növénnyel. Általában időben tudtak végezni a munkálatokkal, noha 24 hektárt azonban újra kellett vetni a fésűslábú viráglégy kártétele miatt. Szerencsére azonban elés sok eső esett mostanáig, csak a talajok szellőztetését kellett megoldaniuk. A szakember beszélt arról is, hogy az állományok szép képet mutatnak, de most már melegre lenne szükségük ahhoz, hogy el tudjanak indulni a fejlődésben. A növényvédelem kapcsán Németh Zoltán elmondta, hogy minden állományban végrehajtottak egy alapkezelést, ez egy vetés utáni gyomirtás volt, azon kívül a terület 25%-ában volt már egy felülkezelés is. A kilátásokat illetően a zalai vállalkozás növénytermesztési ágazatvezetője kifejtette, hogy a beállt tőszámok és a növények jól néznek ki, így, ha nem lesz nagy aszály, akkor a termés 3-5 tonna között lehet. Németh Zoltán azt is hozzátette, hogy jövő héten kezdődik náluk az árpa aratása, utána 50 hektáron lesz másodvetés is szójából.