A szójaágazatban az elmúlt években globálisan, Európában és Magyarországon is egyértelműen megfigyelhető trend lett a fehérjefüggőség csökkentésére való törekvés. Ennek, és többek között a növény átlagon felüli jövedelemtermelő képességének következtében tavaly jelentősen nőtt a szója vetésterülete - közölte az Agrárszektorral Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. A szakember beszélt arról is, hogy az Európai Unió belső szójaigénye mintegy 35 millió tonnát tesz ki, ám a blokkban csak 1,19 millió hektáron termesztenek szóját, 2,75 millió tonnás eredménnyel. Ez az EU szójaigényének csak mindössze 8%-át jelenti. Mint mondta,

így tehát nem az a kérés, hogy szükség van-e a szójára, hanem az, hogy elég gyorsan alkalmazkodunk-e az igényekhez?

Magyarországon a szójatermékek iránti igény 500 ezer tonnát jelent, aminek jelentős részét a szójadara teszi ki. 2024-ben 111 784 hektárról arattak szóját, ám még a megemelkedett vetésterület sem fedi a hazai szükségletet. A kiváló minőség miatt a megtermelt mennyiség egy jelentős része is külföldön talált gazdára.

Bene Zoltán beszélt arról is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján 2025 tavaszán 98550 hektáron vetettek idén szóját. A tavalyi rekord évhez képest ez enyhe visszaesést jelent, ám a Karintia Kft. cégvezetője rámutatott, hogy a nagy emelkedéseket mindig korrekció követi. A vetésterület a 10%-ot alig meghaladó mértékben csökkent idén, ami azt jelenti, hogy a termelők többsége elégedett volt a szója jövedelem termelő képességével. A szakember azt is elmondta, hogy különösen fontosnak tartják az edukációt, a felhalmozott tudás átadását, a továbbra is magas vetésterület pozitív visszacsatolást jelent számukra is. A vetésterületek 3/4-e a Dunántúlon, 1/4-e pedig az Alföldön található, vagyis számszerűsítve a Dunántúlon 73 ezer hektáron, az Alföldön pedig 25 ezer hektáron szavaztak töretlenül bizalmat a szójának. Bene Zoltán szerint beszédes tény, hogy a Nyugat-Dunántúlon tovább nőtt a szója vetésterülete: Vas vármegyében - ami a cég Vasvári központja lévén hazai pályát jelent - például a korábbi 16400 hektárról 17800 hektárra sikerült emelni a szója vetésterületét. Ez 8,5%-os újabb terület növekedést jelentett.

Milyen hatással van a szélsőséges időjárás 2025-ben a szójára?

A Karintia Kft. cégvezetője az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy a szója az interjú készítésekor a vegetatív fázis végén, a generatív fázis határán van, vagyis a növekedési fázis végén, illetve a virágzás időszakának kezdetén. Ebben az időszakban a szója számára is nagyon fontos lenne a csapadék. A szakember szerint azonban a szója azért jelenthet a rendelkezésre álló kihívások ellenére is valós opciót, mert a gazdák keresik a takarékosabban termelhető, könnyebben értékesíthető és jövedelmezőbben termeszthető növényeket.

A szója pedig takarékosabban, azaz minőségi vetőmag és megfelelő agrotechológia mellett, pótlólagos nitrogén hozzáadása és szárítás nélkül is termeszthető. Az értékesíthetőséget a 10% alatti uniós önellátottsági szint garantálja. Ami pedig a jövedelmezőbb termeszthetőséget illeti, a szója a tavaszi nagykultúrák közül az elmúlt három év átlagában számításunk szerint az élen végzett

- ismertette Bene Zoltán.

Szójaéhség van a piacon, de az időjárás még okozhat meglepetéseket

Jelentősen nőtt a szójatermesztés iránti kedv Magyarországon, a vetőmaggal azonban vannak problémák.

A szója jövőjét a tőkepiacok is kedvező irányba terelhetik. A Karintia Kft. ügyvezetője elmondta, a befektetői kereslet, az uniós zöld szabályozások és a pénzügyi előnyök együttes hatásának köszönhetően a tőke a zöldebb irányba fordul. Ez az egyre erősödő tendencia, a gazdák körében is éreztetheti hatását. A szakember szerint fontos még kiemelni a karbonsemlegesség kérdését is. A helyben termeszthető, helyben feldolgozott szójával ugyanis jelentős mértékben csökkenthető a karbon-kibocsátás. Bene Zoltán beszélt arról is, hogy a június hónapban tapasztalt szélsőséges időjárás ismét felhívta figyelmet a szója különleges képességére.

A Kansas Állami Egyetemen (Kansas State University) publikáltak egy érdekes tanulmányt, ami azt vizsgálta, hogy a különböző növénykultúrák milyen mértékben bírják a hőstresszt. A kutatásból pedig kiderült, hogy a szója a relatíve hőtűrőbb fajták közé tartozik: a tavaszi vetésűek közül például a kukoricához és a napraforgóhoz képest a szója káros hőmérsékleti küszöbértéke 5 fokkal magasabban van, amit az előnyére tud fordítani a mostanihoz hasonló időjárási körülmények között.

Hogy érhető el fenntartható növekedés a szójával Magyarországon?

Bene Zoltán beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban az Európai Unióban rendkívül volatilissá vált a gabonák és olajos növények árazása. A szója terménypiaca az ár tekintetében ugyanakkor alacsonyabb volatilitást mutat. A stabilabb árak lehetővé teszik a gazdák számára, hogy pontosabban tervezzék meg a bevételeiket.

Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyok az agrárszektor valamennyi szereplőjét alkalmazkodásra késztetik. Az energiáinkat egyre inkább az edukációra kell fordítanunk annak érdekében, hogy a kezdő szójatermesztők, az elmúlt években a szójával ismerkedő gazdák tudását a lehető leggyorsabban, minél magasabb szintre hozzuk. Egyre többen vagyunk, akik hisznek a szójában. A szója termesztésével egyszerre vagyunk képesek függetlenedni és alkalmazkodni

- jelentette ki Bene Zoltán.

Változás jön a magyar növénytermesztésben: tovább tör előre a szója?

Soha nem volt még ilyen fontos a naprakész információ áramlás, a jövedelmezőség biztosítása és a növények alkalmazkodóképessége.

Ha megérkezik az eső a földekre, jó kilátásai lesznek a szójának

Látható tehát, hogy a szója termesztésében óriási lehetőségek rejlenek, úgy országos, mint európai szinten. De hogyan látják a helyzetüket az ezzel foglalkozó gazdák? Az Agrárszektor erről kérdezte a termelőket.

Szabó Zsolt, a Baranya megyei Pentaflex Kft. tulajdonosa és ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy 2025 tavaszán 41 hektáron vetettek szóját. Ez késői vetés volt, ugyanis május derekáig vártak vele, hogy meglegyen a 15 Celsius-fokos talajhőmérséklet, ebből kifolyólag viszont a kelés nagyon szép és homogén volt. Az állományok jelenleg virágzás előtti állapotban vannak. A szakember a növényvédelmet illetően elmondta, hogy már egy ideje úgy intézik a dolgokat, hogy vetés előtt végrehajtanak egy glifozátos kezelést a földeken, ha vannak évelő gyomok. Erre azért is van szükség, mivel a terület több mint 90%-án szaporítást végeznek. A vállalkozás tulajdonosa elmondta, hogy az utóbbi időben elkezdtek más növényvédő szerekkel, több alapozó gyomirtóval is kísérletezni. Idén más kezelésre amúgy nem volt szükség, az állományok relatíve gyommentesnek mondhatóak, bár a napokban a fenyércirok ellen védekezni kell majd, utána pedig egy levéltrágyázásra fognak sort keríteni. A kilátásokat illetően Szabó Zsolt óvatosabb volt, mint mondta, minden azon múlik, hogy a közeljövőben érkezik-e csapadék a földekre. Ha igen, és leesik az az eső, amit a jövő hét elejére ígérnek, akkor az segíteni fog az állományokon. Ha nem, akkor viszont nagy baj lesz a szójával is idén.

A 430 hektáron gazdálkodó sajóvámosi Festő Tamás az Agrárszektor megkeresésére elmondta, hogy idén mintegy 140 hektáron, vagyis a területei csaknem egyharmadán vetett szóját. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei termelő közölte, hogy az állományok virágzásban vannak, bár az kicsit aggasztó, hogy mindössze a térdéig érnek, ez a magasság pedig a fele, egyharmada annak, ami egy átlagos évben ilyenkor lenni szokott. Festő Tamás szerint ez egyértelműen a csapadékhiány és a szárazság hatása, mert a vetőmagok egyébként jól kialakított, kultivátorozott magágyba kerültek, ami fel volt töltve tápanyaggal. Idén ráadásul a szója gyökerén található gümők száma is jóval alacsonyabb, mint máskor. A szakember elmondta, hogy még soha nem kellett annyi gyomirtós kezelést végeznie, mint idén. Az egy- és kétszikű gyomokra vonatkozó alapgyomirtás mellett már szükség volt további kezelésekre is, például nemrég a későn, mélyről feljövő gyomok, így a selyemmályva, a szerbtövis és néhány helyen a csattanó maszlag ellen is védekezni kellett, de ezt még sikerült a virágzás előtt elvégezni. Az idei kilátásokat illetően Festő Tamás sem volt túl optimista. Mint mondta, nem tapasztalt még hasonló évjáratot, így egyelőre várakozó állásponton vannak a reményeket illetően. Nem lehet tudni, hogyan fog reagálni a növény az időjárásra, az biztos csupán, hogy a földeknek - és a növényeknek - nagy szükségük lenne a csapadékra, és csak remélni tudják, hogy ezek hamarosan meg is érkeznek.