A 2024-es szójatermelési év több új tapasztalattal szolgált minden gazdálkodó számára, mivel a növény fejlődése szempontjából legkritikusabb időszakban különösen kedvezőtlen időjárási körülmények uralkodtak. A forró, aszályos idő következményeként a hektáronkénti termésátlag végül közel 3-3,5 mázsával maradt el a napraforgóétól, a 2,2 tonna/hektáros országos termésátlag pedig jelentősen alulmúlta az elmúlt öt esztendő hozamait.

Mindez a korábbi évek pozitív eredményei után különösen szomorú tapasztalat volt, hiszen az elmúlt öt évben többször is előfordult, hogy a szója és a napraforgó hasonló szinten teljesített, sőt a szója termésátlaga időnként még meg is haladta a napraforgóét.

A két kultúra a vetésterület nagyságát illetően persze nem vethető össze, hiszen míg szóját 111 ezer hektáron vetettek Magyarországon, addig napraforgót közel 700 ezer hektáron. Ennek ellenére mindkét növénynek fontos helye van a termesztési gyakorlatban, sőt Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője szerint ez hosszú távon csak még hangsúlyosabbá válik. Mint a szakember rámutatott, a két növény jelentősége különösen azóta növekszik, mióta a gazdálkodók a kiszámíthatatlan időjárás miatt egyre inkább elfordulnak a kukoricától, a különféle növényvédőszer-hatóanyagok kivonása miatt pedig az őszi káposztarepce termésterülete is elkezdett drasztikusan visszaszorulni.

Prioritás a GMO-mentes szója

A szója kapcsán érdemes azt is figyelembe venni, hogy az Európai Unió – és így Magyarország is – hosszú ideje import szójával elégíti ki igényeit. Az importált szója jelentős része azonban genetikailag módosított alapanyag, ezért az ebből készült humán élelmiszeripari és takarmányozási célú termékek nem kaphatják meg a GMO-mentes jelölést.

Ha viszont a magyarországi és az európai termesztési gyakorlatban még tovább növekedne a szója jelentősége, az csökkenthetné, hosszú távon pedig akár meg is szüntethetné a fehérjetakarmányok esetében fennálló erős importfüggőséget, amely a hazai agrártárca számára is kiemelt prioritást jelent.

Mint azt Perczel Péter kiemelte, a szójaimport kiváltása azért is vált elérhető céllá, mert az európai termelési körzetek jelentősen átalakultak, kiterjedtek. Míg ugyanis korábban a szója kizárólag a déli vidékek növénye volt, a legújabb nemesítési eredmények révén már olyan igen korai (000) és szuper korai (0000) fajták is elérhetők, amelyek Németország északi részén, Lengyelországban, sőt akár a Balti-államokban is termeszthetők, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak. Emellett átalakulóban van a klíma is, amely szintén hozzájárult ahhoz, hogy mostanra a szója az Európai Unió szinten minden országában termesztett növény lett.

Csírázási problémák húzhatják keresztbe a számításokat

A szója népszerűségének idénre várt további növekedését azonban jelentősen visszafoghatja az a tény, hogy az elhúzódó nyári hőhullámok és az aszályos időszakok negatívan hatottak a 2024-es vetőmag-előállításra is. Ily módon tehát több mázsával, sőt néhol egy tonnát meghaladó mennyiséggel maradtak el a hektáronkénti termésátlagok ahhoz képest, amit a termelők és a fajtatulajdonosok reméltek. Emellett ráadásul a szakemberek minőségi problémákról is beszámoltak, amelyek elsősorban a csírázóképesség csökkenésében mutatkoztak. A probléma megoldása érdekében a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület közös fellépésre szólította fel a szójavetőmag-szaporításban dolgozó magánszemélyeket, cégeket, fajtatulajdonosokat és vállalkozásokat.

Ennek eredményeként sikerült összeírni azt a vetőmagmennyiséget, amelynek ügyében a Nébih közreműködésével kérelmezik az Európai Unió állandó bizottságánál, hogy az uniós gyakorlatban előírt 80 százalékos csírázóképességi határt 70 százalékra csökkentsék.

Mint arra Perczel Péter rámutatott, a korábbi években több vállalat is folyamodott már ilyen kérelemmel az illetékes magyar hatóság felé, akinek sikerült is kijárni az Európai Unió megfelelő szervénél a szükséges engedményeket. Idén azonban a probléma nagyságrendje akkora és olyan sok piaci szereplőt érint, hogy célszerűbbnek látták az egységes, közös fellépést. Hasonló ügyekben már más tagországok, így Csehország, Franciaország és Horvátország is nyújtott be a fentihez hasonló kérelmet, így az összefogás résztvevői bíznak benne, hogy hozzájuk hasonlóan sikerrel fognak járni, miáltal biztosítható lesz a 2025. tavaszi vetőmagellátás. A szakember szerint ezt követően már csak abban kell bízni, hogy idén nyáron az időjárás is kegyesebb lesz hozzánk...