A szakembertől megtudtuk, hogy az őszi árpa önköltsége a legkisebb, kb. 350 ezer forint, a búzánál egy kicsit magasabb a tápanyag-utánpótlás költsége, illetve a növényvédelem költsége is, így ez nagyjából 470 ezer forint. Ez a tavalyihoz képest csökkenést jelent, de az elmúlt öt évhez képest növekedést, hiszen öt évvel ezelőtt 250-280 ezer forint körül volt ára.

Elmarad a várttól a búza hozama, közepes év lesz az idei

Lassan vége az aratásnak, a hozamok és a minőség is elmarad a reményektől, és nagy a területi szórás is.

A kukoricánál 19-re lapot húzás, hogy mennyi műtrágyát adunk. Ha tavasszal, vetés előtt kiadjuk, és beüt egy aszály, az annyira betöményíti a talajt, hogy az stresszt jelent a kukoricának, és kevesebb lehet a termés. Nemcsak kidobott pénz a műtrágya ára, de még termésdepressziót is okozhat ahhoz képest, ahol nem szórtunk. 

Hozzátette, nem tudni előre, mennyi a szárítási díj, ami nagyon durván eltolhatja az árakat. Összesen pedig 500-550 ezer forint körül van a kukorica költsége. Csepregi Attila úgy véli, hogy a többi gazdasághoz képest ezek talán nem magas összegek.

Tényleg megéri ma cukorrépát termeszteni?

A cukorrépa a növénytermesztés nehézipara minden szempontból, nagyjából 1,1 milliós költséggel kell számolni esetében. Ez magasabb szintű tudást is igényel, mint egy kommersz gabona termelése.

Ebbe megéri belevágni: sokat nyerhet az a termelő, aki ezt meglépi itthon

Magyarországon feltörekvőben van a cukorrépa-termesztés, méghozzá nem is véletlenül.

A cukorrépa egy brutálisan rossz elővetemény, két év költségét és eredményét kell nézni, mert annyira kihat a következő évre is. Rengeteg vizet, tápanyagot használ el, annyira szétszedi a talajszerkezetet, hogy a következő növény iszonyatos nagy hátránnyal indul, és ezt valahol be kell árazni. Éppen ezért én az említett 1,1 millióhoz még 200-250 forintot pluszban szoktam számolni. Akkor kapunk valós eredményt, ha azt is megnézzük, hogy mennyi kárt okoz a következő növénynek.

Csepregi Attilát arról is kérdeztük, hogy érdemes-e csak szántóföldi növényekkel foglalkozni, vagy esetleg megéri másfelé is „kacsintgatni”? Mint fogalmazott, nem lehet mindent átállítani kertészeti termelésre. Be lehet hozni olyan intenzív növényeket, mint a cukorrépa, de azt is óvatosan kell. Azok a különleges növények, amik egy-egy évben nagy eredménnyel kecsegtetnek, a következő évben rákapnak a termelők, az előző évhez képest nagyobb területen termesztik, akkor ott a következő évben mindig befuccsol valami. Ennek pedig az az oka, hogy nincs kialakítva a termékpályája, a piaca, a logisztikája, a felvásárlók köre. Ezért nem kevésbé kockázatos, mint egy sima növényt termelni, és ott elfogadni, hogy az árak elmozdulnak. Mert egyik évben lehet nagy hasznot csinálni, de a következő évben összedől a rendszer, mivel nem tudja lekezelni azt a mennyiséget a termelő. Ha tartós lenne termelői és keresleti oldalról is az igény, akkor ehhez alkalmazkodna, kialakulna ennek a rendszere.

A németek meglépték: őrület, mi várhat a szántóföldekre a jövőben

2024-ben a Claas a takarmánytermelés és betakarítás gépeire helyezte a hangsúlyt a megszokott gépbemutató eseményén.

Ugyanakkor mostanában nem nagyon szeretünk belekapni valami újba. A cukorrépa nem új, 50 éve termeljük Lajoskomáromban. Nagyon kockázatossá teszi a termelést, ha az egyik év jó, akkor elhisszük, hogy ezen sokat lehet keresni, ezt kell csinálni, a következő évben pedig nem tudja kezelni a rendszer. Ez van a máknál is. Termeltünk mákot is, annak termesztéstechnológiai kockázata is van. A szántóföldi növények adják meg a többinek is az alapárát. Ha ezeknek összességében rosszabb a pozíciójuk, alacsonyabbak az áraik, akkor az alternatív növényeknél se lehet nagy csoda, az ottani kereskedők is ahhoz árazzák, nekik a kommersz növényekkel kell versenyezni. Ahhoz képest látják, mennyivel több a munka, nyilván annyival feljebb pozicionálják. Azt gondolom, hogy 10 év múlva teljesen más világ lesz. Giga nagy gazdaságok lesznek, a koncentráció folytatódik az egész világon minden szektorban, nem csak a mezőgazdaságban. Sőt, fel is gyorsul a koncentráció. Úgy vélem, hogy Magyarországon 10 ezer hektárokban mérhetők a normálisan üzemeltethető gazdaságok. Erre fel kell készülni. A növénytermesztés és az állattenyésztés harmóniája is kulcsfontosságú lesz egy gazdaságon belül. Az elmúlt évek megmutatták, hogy minél magasabb feldolgozottsági szinten értékesítenünk, az pluszt jelent.

Mivel lehetnek idén elégedettek a termelők?

A búza, kukorica talán 80-90 ezer forint lesz tonnánként. Ha jól csinálják a termelők, akkor ezen már keletkezik profit. Az árpánál pedig 70-80 ezer forint - ez az alja, ennél lehet több, de ez a minimálisan elvárható

- szögezte le a szakember.

Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a kukorica most virágzik, a következő 2-3 hét kritikus lesz. Ha légköri aszály alakul ki, nagyon meleg lesz, a reggeli párák is eltűnnek, akkor a megtermékenyítés olyan rossz lehet, hogy hiába néz ki most jól a kukorica az egész országban, sok ilyen év volt már, amikor a végén mégis 1-2 tonna lett. Még nagy a bizonytalanság, hogy milyen lesz a termés. Ezért a 80-90 ezer forintos árat is feltételesen kell kezelni, de ez egy átlagos terméshez tartozó, elvárható ár.