A napfoltok olyan sötétebb foltok a Nap felszínén, amik hidegebbek, mint a környező területek. Bár kicsi foltoknak tűnnek, többségükbe simán beleférne az egész Föld, akár többször is. Ha sok napfolt van, akkor a Nap nagyon aktív, ami befolyásolhatja az űridőjárást és a Földre gyakorolt hatásokat, például a kommunikációs rendszereket és a műholdak működését, melyekre koronakidobódások (CME) által okozott erős geomágneses viharok jelenthetnek veszélyt - írja az Időkép.

Aggasztó, ami Magyarországon zajlik: ehhez hozzá kell szoknunk?

Július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg itthon.

Mi az a CME?

A CME (Coronal Mass Ejection) a Nap koronájából kilökődő hatalmas plazma- és mágneses részecskéket jelenti. Amikor ezek a részecskék elérik a Földet, kölcsönhatásba lépnek a bolygó mágneses mezejével, és sarki fényeket okoznak azáltal, hogy az atmoszféra gázmolekuláival ütköznek. Ugyanakkor az általuk okozott erős geomágneses viharok a kommunikációs és elektromos infrastruktúrát is veszélyeztethetik. Ha a koronakidobódások (CME) számát tekintjük, akkor még inkább kiemelkedik a jelenlegi napciklus az előző kettő mellett. Az, hogy egy erős napciklusról van szó mi sem jelzi jobban, hogy idén már kilenc, tavaly pedig tizenhárom alkalommal lehetett észlelni hazánk fölött az aurora borealist.

Ezek közül két alkalommal, november 5-én és május 11-én egészen fényes, szabad szemmel is könnyen észlelhető sarki fényben volt részünk, melyeket a legerősebb kategóriába tartozó G4-es és G5-ös erősségű geomágneses viharok idéztek elő. A napciklus csúcspontjára érve tovább növekedhet a napfoltok száma, melyek több, koronakidobódással is járó napkitörést hozhat. Ha ezek Földünk felé irányulnak akkor további erős geomágneses viharokra, és hazánkban is látható sarki fényekre lehet számítani a következő években.