Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon az elmúlt két évtizedben lényegében folyamatosan növekedett a napraforgó termőterülete: olyan is előfordult már, hogy meghaladta a 700 ezer hektárt. A szakértők 2024 áprilisában a korábbi évekhez képest kisebb vetésterületre számítottak, az akkori prognózisok szerint körülbelül 600-650 ezer hektár közötti területen volt várható a napraforgó vetése idén. Az Agrárminisztérium tavaszi tájékoztatása szerint végül azonban csaknem 700 ezer (699,9 ezer) hektáron került a földbe napraforgómag, ami csupán 81 hektárral volt kevesebb az előzetesen tervezettnél. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) operatív jelentése a mezőgazdasági munkák május 14-ére szinte teljesen be is fejeződtek már.
Hazánkban a búza és a kukorica mellett a napraforgó a harmadik legfontosabb szántóföldi növény. Ennek egyik oka, hogy a befektetés megtérülése relatíve biztonságosabb, mivel alacsonyabb termelési költség jellemzi hektáronként, mint például a kukoricát. Emellett a szélsőséges körülményeket, így aszályt is jobban bírja, mint más kultúrák, ami a jelenlegi kiszámíthatatlan időkben különösen értékessé teheti a gazdák számára. Az Agrárszektor által júniusban megkérdezett gazdák arról számoltak be, hogy a vetés és az utána következő hetek során nem volt jelentősebb gond az állományokkal. A várakozásaikat illetően óvatosabbak voltak már, hiszen az aratásig akkor még hosszú hónapok voltak hátra, ami alatt lényegében bármi történhet. Abban azonban egységes volt a termelők álláspontja, hogy ha minden rendben megy, akár hektáranként 4 tonnás hozamok lehetnek.
Bejöhet a gazdák számítása? Ezzel a növénnyel nagyot lehet szakítani idén
Ezt azonban a nyári hónapokban beütő két, hosszabban tartó aszályos időszak meghiúsította. A többi szántóföldi kultúráknál már az első alkalomnak is komoly következményei lettek, de ekkor még mindenki azt mondta, hogy a napraforgót kevésbé érintette a szárazság, hiszen a mélyre nyúló gyökereivel a mélyebb talajrétegekből is képes felszívni a vizet. Az ezt követő hetekben azonban komolyabb áztató esők nélkül maradt az ország, ami augusztus közepére a napraforgó állományokban is elkezdett megmutatkozni. Az Agrárszektor ezért ismét megkérdezte a magyar gazdákat, hogy hogyan látják a helyzetet, milyen várakozásaik és reményeik vannak az idei termést illetően.
Az aszályos időszakok és a kártevők a napraforgót is megviselték
Fürsztner Balázs, a hódmezővásárhelyi HÓDAGRO Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője a nyár elején elmondta, hogy a vállalkozásnál 250 hektáron vetettek napraforgót, aminek több mint a felét, 130 hektárt már le is arattak mostanra. Ennek azonban még nem lenne itt az ideje - mondta a Csongrád-Csanád megyei vállalkozás munkatársa, hozzátéve, hogy minden növény előrébb van egy jó hónappal. Ami a várható termést illeti, a szakember úgy fogalmazott, hogy a minőséget nem nézte még meg, de a hozam várhatóan 1,5-2 tonna között fog alakulni, ami legjobb esetben is csak 50%-a a júniusi várakozásoknak. Fürsztner Balázs beszélt arról is, hogy próbálkoznak a vetésszerkezet átalakításával, próbálják a környezethez alakítani a termesztett kultúrákat. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venniük, hogy a napraforgó jobban bírja a szélsőségesebb időszakokat, mint a kukorica. Ezért lehet, jövőre az ideinél nagyobb területen fognak napraforgót vetni.
Idén a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-nél 250 hektáron vetettek napraforgót. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei vállalkozás növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettese, Szabó Péter kérdésünkre elmondta, hogy a korábbi vetésű - április első felében a földbe került - állományok már nagyon előrehaladott állapotban vannak, most tervezik deszikkálni őket. A május közepén elvetett állományok nemrég virágoztak el, ugyanakkor ezek a táblák mutatnak szebb képet, mivel a korai vetéseket megviselte a szárazság és a meleg. Szabó Péter szerint, ha a 3 tonna/hektáros hozam meglesz, akkor már örülhetnek, ez azonban 25%-kal alacsonyabb várakozás már a júniusi becsléseknél. A szakember azt is elmondta, hogy ők magas olajsavas napraforgót termesztenek, de azt most még nem lehetne megmondani, hogy a betakarított termés minősége végül milyen lesz. A borsodi növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettese már korábban is jelezte, hogy idén tavasszal repce helyett vetettek napraforgót, de inkább ezt a növényt preferálják, így ha lehet, idén ősszel vissza fognak térni az őszi káposztarepce vetéséhez.
A Fejér vármegyei Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.-nél idén 112 hektáron vetettek napraforgót. A vállalkozás növénytermesztési igazgatója, Zoványi György az Agrárszektornak elmondta, hogy jelenleg az aratás előtti száradás állapotban vannak az állományok. Az aszály megviselte a növényeket, főleg hogy az egyik tábla homokon van - tette hozzá a szakember. A szakember szerint 2,5-3,5 tonnás hozamok várhatók, ezek minősége a rostálás után fog majd kiderülni. Sajnos volt egy bagolylepke gradáció az állományokban, sok a beteg és sérült tányér. Zoványi György beszélt arról is, hogy a következő években a jövedelmezőség miatt muszáj lesz változtatniuk a vetésszerkezeten. A szakember szerint nem is annyira a kultúrákon terveznek változtatni, hanem inkább a vetési időkön: a jövőben szeretnének több őszi vetésű növénnyel dolgozni.
Látható tehát, hogy a két évvel ezelőttit idéző extrém időjárás hatására ország több térségében is jelentősen visszaestek a betakarítás előtti termésbecslések a két hónappal korábbihoz képest. A gazdák egy része erre a vetésszerkezet átalakításával, illetve a vetési idők megváltoztatásával próbál reagálni, de vannak olyanok is, akik a jövőben inkább a napraforgót fogják preferálni más kultúrákkal szemben. Az azonban kétségbevonhatatlan, hogy a klímaváltozás és a megváltozó időjárási körülmények hatására rengeteg magyar gazdának kell majd újragondolnia a terveit.
Hol tartanak most a napraforgó árak?
Az AKI legfrissebb jelentése szerint Argentínában június 14. és július 12. között változatlanul 430 dollár/tonnáért (FOB Buenos Aires) kereskedtek az azonnali szállítású napraforgómaggal. Ukrajnában a nyugati határra szállított olajmag azonnali exportára szintén nem változott a jelzett időszakban, 385 dollár/tonna volt. A franciaországi SaintNazaire-ban és Bordeaux-ban a termény október–novemberi kiviteli ára 17, illetve 14 dollárral egyaránt 485 dollár/tonnára (FOB) emelkedett. Ezzel egy időben a napraforgómag azonnali exportára Bulgáriában 1 dollárral 481 dollár/tonnára csökkent (Tallage).
Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint a nagy olajtartalmú napraforgómagot (LO) 159,7 ezer forint/tonnáért vásárolták a feldolgozók és a kereskedők augusztus második hetében. Ez 10%-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 159,7 ezer forint/tonna volt, ami ugyancsak 10%-os növekedést jelent a bázisidőszakhoz képest.
