Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A mikorrhiza egy görög eredetű szó, amely gombagyökeret jelent és ezt nagyjából 150 éve írták le először tudományosan. Ennek több fajtája van, de alapvetően mindegyikre az jellemző, hogy a bizonyos növények gyökerébe, vagy a gyökerek felszínére speciális gombák telepednek, vagy idegen szóval kolonizálják a gyökeret, és ez a növény, illetve a gombák között szimbiotikus kapcsolatot épít ki, amit mutualista szimbiózisnak nevezünk. A lényeg az, hogy mind a két fél jól jár, a gomba is, meg a növény is.
Legegyszerűbb, vagy a legfontosabb szempontja az az egésznek, hogy a gomba a növénytől kap szénforrásokat, tehát cukrokat, - amit a növény a fotoszintézissel termel meg - melyet a gyökerében átad az ott lévő gombának. Cserébe a gomba a talajból felvett tápanyagokkal, ásványi anyagokkal látja el a növényt. Ezek között nyilván a nitrogén, a foszfor és a kálium, ami a legfontosabb, de a mikroelemek területén is jelentős szerepe lehet az együttélésnek
- fogalmazott Dr. Parádi István, a ELTE TTK, Biológiai Intézet adjunktusa.
Mérgező gomba terjed itthon: ez történik a testeddel, ha megeszed
Miért van szükség az együttélésre?
A növények maguk is képesek felvenni a talajból a szükséges makro- és mikroelemeket, így jogos a kérdés, miért is szükségesek a mikorrhiza gombák a talajéletben. A gombák hatékonyabban, „olcsóbban” és jobb hatásfokkal képesek ezt a felvételt megtenni.
Azért a cukormennyiségért, amit a növény átad a gombának, jóval több ásványi anyagot kap, mintha gyökeret növesztene azokban a talajrészekben, ahonnan ezeket fel tudja venni. Tehát a gomba egyszerűen úgy működik, mint egy alvállalkozó, én úgy szoktam definiálni. Ez egy hosszú távon nagyon jól működő dolog.
- vélekedett Dr. Parádi István.
Ezen kapcsolat kialakulása egészen fél milliárd évre vezethető vissza, amikor a szárazföldön kezdtek el megtelepedni, kialakulni az első magasabb rendű növények. Először pl. a májmohák, majd a mohák különböző csoportjai a harasztok és így tovább.
Ezek a gombák már akkor segítettek ezeknek a növényeknek annak érdekében, hogy szárazföldön egyáltalán meg tudjanak telepedni és ezeket a körülményeket el tudják viselni. A tengerben sokkal egyszerűbb a tápanyagfelvétel, mert ott az ásványi sók oldott formában vannak jelen a vízben. Szárazföldön már nem ez a helyzet, mert ott lehet szárazság, kialakulhat tápanyaghiány. Sokféle stresszhatással kellett ezeknek a növényeknek szembenézni, és ebben ezek a gombák nagyon sok segítséget nyújtottak. És ez azóta is így van
- fogalmazott az Agrárszektornak a szakértő.
Bárki rábukkanhat erre a kincsre a magyar erdőkben: százezreket ér kilója
Többféle mikorrhiza szimbiózis létezik
Az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) olyan széles körben elterjedt a növényvilágban, hogy szinte egyszerűbb felsorolni azokat a növénycsaládokat, amelyekben nem található meg. A zárvatermő növények 85-90 százaléka rendszerint AM-t képez, főként a lágyszárú fajok és trópusi fák.
A mérsékelt égöv fásszárú növényei közül több gazdaságilag jelentős fajra szintén jellemző az arbuszkuláris mikorrhiza kapcsolat. Ezen kívül a legtöbb nyitvatermő (a Pinaceae család kivételével), a harasztok és a májmohák is AM-képzők. Az arbuszkuláris mikorrhiza a szántóföldi növényeknél is jelen van. Az eddig azonosított AM gombafajok száma meglehetősen alacsony, mindössze 3-400 faj ismert és leírt, viszont rendkívül elterjedtek és a talajban a leggyakoribb gombafajok közé tartoznak.
Az arbuszkulum az a képlet, amit a gomba és a növény közösen létrehoz a gyökérben. Ez egy olyan sejtméretű, egy növényi sejten belül kialakuló kis képlet, ami úgy alakul ki, hogy a gomba behatol a gyökérbe, a növényi sejtbe, ott kis fácska jellegű szerkezetet hoz létre és ott történik a tápanyagátadás a két fél között.
- mondta el az Agrárszektornak Dr. Parádi István.
A másik még nagyon jelentős mikorrhizatípus az ektomikorrhiza, amely valamivel később, a karbon korban alakult ki a nyitvatermők elterjedésével párhuzamosan, amikor a fás növények kezdtek elterjedni. Ha fenyőerdőben, vagy akár lombhullató erdőben járunk, szinte biztosak lehetünk benne, hogy azok a fák ektromikorrhizákkal élnek szimbiózisban.
A természetben a növények nem élnek monokultúrákban, mint ahogyan azt a gazdaságokban gyakran látjuk, hanem többféle növényfaj alkot vegyes társulásokat. Ebben a közegben a nem mikorrhizás növények közvetett segítséget kapnak a mikorrhizás növényektől például úgy, hogy a gombával együtt élő növények elpusztulnak, a felhalmozott tápanyag pedig visszajut a talajba, ahol az más növények számára elérhetővé válik. A talajszerkezetet is kedvezően befolyásolják a gombák, ami még több tápanyagot tesz hozzáférhetővé az összes növény számára. Így a növények közötti együttműködés és a talajközeg változása egy összetett, egymást támogató növénytársulás kialakulásához vezet.
Enélkül nem igazán lehet elképzelni egy stabilabb működő növénytársulást a Földön.
- fejtette ki a szakértő.
Szántóföldi növények és mikorrhiza
A kutatások azt mutatják, hogy az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombák, melyek természetes tápanyagellátását biztosítják a növényeknek, javíthatják a terméshozamot. Egy, a szakértő által elemzett német metaanalízis adataira támaszkodva kimutatható, hogy az AM gombák akár 16 százalékkal növelhetik a terméshozamot a globális szántóföldi növénytermesztésben, bár ez a hatás helyenként eltérő lehet. Ha ezt a számolást vesszük alapul és ha ezeket a gombákat teljesen kiirtanánk a talajból, a terméshozam legalább 16 százalékkal csökkenne. A modern mezőgazdasági gyakorlatok megterhelik a talajt- szántással, vegyszerekkel és műtrágyázással- ami hosszú távon csökkentheti a mikorrhiza gombák mennyiségét és diverzitását.
A talaj egészsége alapvető szerepet játszik abban, hogy egészséges növényeket termeljünk, és végső soron abban is, hogy egészségesek maradjunk.
A talaj egészségét több tényező határozza meg, mint például a benne élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, férgek, atkák, rovarok, stb.) mennyisége, diverzitása és az ökológiai egyensúlyuk. A gazdag mikrobiális talajközösségben a növények megfelelő tápanyagellátásban részesülnek, ellenállóbbá válnak a kórokozókkal szemben. Ha egészséges, tápanyagban gazdag növényeket fogyasztunk, az közvetetten hatással van a saját egészségünkre is, például az emésztőrendszerünkben található baktériumok összetételére, ami fontos szerepet játszik az immunrendszerünk és az emésztésünk megfelelő működésében. Így a talaj egészsége közvetetten, de alapvetően befolyásolja az emberi egészséget is.
Sokan visznek haza termést az erdőből, pedig van, amihez engedély kell
A gomba sem dolgozik egyedül
A gombák szervezik a talajban lévő mikrobiális közösséget
- fogalmazott Dr. Parádi István. Hozzátette:
A gombák sem dolgoznak egyedül, nekik is vannak szimbionta baktériumaik, melyeket a gomba ugyanúgy táplál. Léteznek például a foszfát-mobilizáló baktériumok, melyekkel a gomba szimbiózisba lép. Leegyszerűsítve ezek mobilizálják a foszfátot, amit a gomba felvesz, majd eljuttat a növénynek. Megkapja érte a cukrot, melynek egy részét odaadja a baktériumoknak. A lényeg, hogy ez egy sokelemes szimbiotikus kapcsolatot jelent.
