Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A mikorrhiza egy görög eredetű szó, amely gombagyökeret jelent és ezt nagyjából 150 éve írták le először tudományosan. Ennek több fajtája van, de alapvetően mindegyikre az jellemző, hogy a bizonyos növények gyökerébe, vagy a gyökerek felszínére speciális gombák telepednek, vagy idegen szóval kolonizálják a gyökeret, és ez a növény, illetve a gombák között szimbiotikus kapcsolatot épít ki, amit mutualista szimbiózisnak nevezünk. A lényeg az, hogy mind a két fél jól jár, a gomba is, meg a növény is.
Legegyszerűbb, vagy a legfontosabb szempontja az az egésznek, hogy a gomba a növénytől kap szénforrásokat, tehát cukrokat, - amit a növény a fotoszintézissel termel meg - melyet a gyökerében átad az ott lévő gombának. Cserébe a gomba a talajból felvett tápanyagokkal, ásványi anyagokkal látja el a növényt. Ezek között nyilván a nitrogén, a foszfor és a kálium, ami a legfontosabb, de a mikroelemek területén is jelentős szerepe lehet az együttélésnek
- fogalmazott Dr. Parádi István, a ELTE TTK, Biológiai Intézet adjunktusa.
Miért van szükség az együttélésre?
A növények maguk is képesek felvenni a talajból a szükséges makro- és mikroelemeket, így jogos a kérdés, miért is szükségesek a mikorrhiza gombák a talajéletben. A gombák hatékonyabban, „olcsóbban” és jobb hatásfokkal képesek ezt a felvételt megtenni.
Azért a cukormennyiségért, amit a növény átad a gombának, jóval több ásványi anyagot kap, mintha gyökeret növesztene azokban a talajrészekben, ahonnan ezeket fel tudja venni. Tehát a gomba egyszerűen úgy működik, mint egy alvállalkozó, én úgy szoktam definiálni. Ez egy hosszú távon nagyon jól működő dolog.
- vélekedett Dr. Parádi István.
Ezen kapcsolat kialakulása egészen fél milliárd évre vezethető vissza, amikor a szárazföldön kezdtek el megtelepedni, kialakulni az első magasabb rendű növények. Először pl. a májmohák, majd a mohák különböző csoportjai a harasztok és így tovább.
Ezek a gombák már akkor segítettek ezeknek a növényeknek annak érdekében, hogy szárazföldön egyáltalán meg tudjanak telepedni és ezeket a körülményeket el tudják viselni. A tengerben sokkal egyszerűbb a tápanyagfelvétel, mert ott az ásványi sók oldott formában vannak jelen a vízben. Szárazföldön már nem ez a helyzet, mert ott lehet szárazság, kialakulhat tápanyaghiány. Sokféle stresszhatással kellett ezeknek a növényeknek szembenézni, és ebben ezek a gombák nagyon sok segítséget nyújtottak. És ez azóta is így van
- fogalmazott az Agrárszektornak a szakértő.
Többféle mikorrhiza szimbiózis létezik
Az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) olyan széles körben elterjedt a növényvilágban, hogy szinte egyszerűbb felsorolni azokat a növénycsaládokat, amelyekben nem található meg. A zárvatermő növények 85-90 százaléka rendszerint AM-t képez, főként a lágyszárú fajok és trópusi fák.
A mérsékelt égöv fásszárú növényei közül több gazdaságilag jelentős fajra szintén jellemző az arbuszkuláris mikorrhiza kapcsolat. Ezen kívül a legtöbb nyitvatermő (a Pinaceae család kivételével), a harasztok és a májmohák is AM-képzők. Az arbuszkuláris mikorrhiza a szántóföldi növényeknél is jelen van. Az eddig azonosított AM gombafajok száma meglehetősen alacsony, mindössze 3-400 faj ismert és leírt, viszont rendkívül elterjedtek és a talajban a leggyakoribb gombafajok közé tartoznak.
Az arbuszkulum az a képlet, amit a gomba és a növény közösen létrehoz a gyökérben. Ez egy olyan sejtméretű, egy növényi sejten belül kialakuló kis képlet, ami úgy alakul ki, hogy a gomba behatol a gyökérbe, a növényi sejtbe, ott kis fácska jellegű szerkezetet hoz létre és ott történik a tápanyagátadás a két fél között.
- mondta el az Agrárszektornak Dr. Parádi István.
A másik még nagyon jelentős mikorrhizatípus az ektomikorrhiza, amely valamivel később, a karbon korban alakult ki a nyitvatermők elterjedésével párhuzamosan, amikor a fás növények kezdtek elterjedni. Ha fenyőerdőben, vagy akár lombhullató erdőben járunk, szinte biztosak lehetünk benne, hogy azok a fák ektromikorrhizákkal élnek szimbiózisban.
A természetben a növények nem élnek monokultúrákban, mint ahogyan azt a gazdaságokban gyakran látjuk, hanem többféle növényfaj alkot vegyes társulásokat. Ebben a közegben a nem mikorrhizás növények közvetett segítséget kapnak a mikorrhizás növényektől például úgy, hogy a gombával együtt élő növények elpusztulnak, a felhalmozott tápanyag pedig visszajut a talajba, ahol az más növények számára elérhetővé válik. A talajszerkezetet is kedvezően befolyásolják a gombák, ami még több tápanyagot tesz hozzáférhetővé az összes növény számára. Így a növények közötti együttműködés és a talajközeg változása egy összetett, egymást támogató növénytársulás kialakulásához vezet.
Enélkül nem igazán lehet elképzelni egy stabilabb működő növénytársulást a Földön.
- fejtette ki a szakértő.
Szántóföldi növények és mikorrhiza
A kutatások azt mutatják, hogy az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombák, melyek természetes tápanyagellátását biztosítják a növényeknek, javíthatják a terméshozamot. Egy, a szakértő által elemzett német metaanalízis adataira támaszkodva kimutatható, hogy az AM gombák akár 16 százalékkal növelhetik a terméshozamot a globális szántóföldi növénytermesztésben, bár ez a hatás helyenként eltérő lehet. Ha ezt a számolást vesszük alapul és ha ezeket a gombákat teljesen kiirtanánk a talajból, a terméshozam legalább 16 százalékkal csökkenne. A modern mezőgazdasági gyakorlatok megterhelik a talajt- szántással, vegyszerekkel és műtrágyázással- ami hosszú távon csökkentheti a mikorrhiza gombák mennyiségét és diverzitását.
A talaj egészsége alapvető szerepet játszik abban, hogy egészséges növényeket termeljünk, és végső soron abban is, hogy egészségesek maradjunk.
A talaj egészségét több tényező határozza meg, mint például a benne élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, férgek, atkák, rovarok, stb.) mennyisége, diverzitása és az ökológiai egyensúlyuk. A gazdag mikrobiális talajközösségben a növények megfelelő tápanyagellátásban részesülnek, ellenállóbbá válnak a kórokozókkal szemben. Ha egészséges, tápanyagban gazdag növényeket fogyasztunk, az közvetetten hatással van a saját egészségünkre is, például az emésztőrendszerünkben található baktériumok összetételére, ami fontos szerepet játszik az immunrendszerünk és az emésztésünk megfelelő működésében. Így a talaj egészsége közvetetten, de alapvetően befolyásolja az emberi egészséget is.
A gomba sem dolgozik egyedül
A gombák szervezik a talajban lévő mikrobiális közösséget
- fogalmazott Dr. Parádi István. Hozzátette:
A gombák sem dolgoznak egyedül, nekik is vannak szimbionta baktériumaik, melyeket a gomba ugyanúgy táplál. Léteznek például a foszfát-mobilizáló baktériumok, melyekkel a gomba szimbiózisba lép. Leegyszerűsítve ezek mobilizálják a foszfátot, amit a gomba felvesz, majd eljuttat a növénynek. Megkapja érte a cukrot, melynek egy részét odaadja a baktériumoknak. A lényeg, hogy ez egy sokelemes szimbiotikus kapcsolatot jelent.