Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az idei nyár rendkívül forró volt, azonban a szeptemberi-októberi csapadék kedvezően hatott az őszi vetésű kultúrákra, melyek közül a káposztarepce és a kalászosok növényvédelmi sajátosságait időszerű kiemelnünk. Hiszen, ha nem optimális időben történik a védekezés, akkor jelentősen csökkenthet a termés. Az őszi káposztarepce esetében a kártevők jelentik a legnagyobb problémát. Elsősorban a fiatal növények megvédésére kell törekednünk, hiszen már a kismértékű lombfelület vesztést is nehezen tudják átvészelni. Emellett biztosítanunk kell a növények áttelelését is, amihez elengedhetetlen az egészséges, jó kondícióban lévő állomány - írja a NAK.
Őszi káposztarepce
A kelés után elsősorban a földibolhák és a repcebolha károsítására kell számítanunk, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a repcedarazsat sem. A kártevők többnyire nagy populációban jelennek meg, amivel rövid idő alatt jelentős kárt okozhatnak. Többnyire a csávázás hatékony védekezést jelent ellenük, de nagy fertőzési nyomás esetén szükség lehet állománykezelésre is. A levéltetvek megjelenésével is számolnunk kell, amik előnyben részesítik a fiatal növényi részeket. Gyorsan, nagy populációk létrehozására képesek, amikor már rovarölő szereres kezelés lehet indokolt. Fontos kiemelni, hogy közvetett kártételük is jelentős, hiszen fontos vírusvektorok. Még ősszel megjelenhet a káposztamoly kártétele is, de többnyire jelentős problémát nem okoz. A meleg őszi napoknak köszönhetően a rovarok gyorsabban fejlődnek, így érdemes a gyakori állományszemle a védekezés megfelelő időzítése érdekében.
Kémiai védelemre csak néhány hatóanyag engedélyezett, mely jelentős része piretroid (acetamiprid, cipermetrin, deltametrin, eszfenvalerát, etofenprox, gamma-cihalotrin, lambda-cihalotrin, tau-fluvalinát). A nyári aszály nem kedvezett a mezei pocoknak, de minden évben visszatérő problémát jelent. Érdemes a környezetkímélő eljárásokat -pl.: T-fák kihelyezését- előnyben részesíteni, de ha a lakott járatok száma 100 m2-en meghaladja a 4 darabot, akkor már csak a kémiai védekezés lehet eredményes. A legtöbb rágcsálóirtó cink-foszfid tartalmú, ami nedves közeggel reakcióba lépve foszfor-hidrogén gázt fejlesztve pusztítja el a rágcsálót. A repce egyik legfontosabb betegsége, a fómás levélfoltosság és szárrák már az ősz folyamán megjelenhet, azonban a kártétel döntő része tavasszal és nyár elején várható. Külön menetben nem jellemző az őszi védekezés, a növekedésszabályozására használt gombaölő készítmények többsége hatékony a kórokozó ellen.
Az őszi kalászosok esetében a gyepterületeken fennmaradó kórokozók, például a gabonavírusok, levélfoltosságok, a sárga-és vörösrozsda okozhatnak gondot.
Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gabona-levéltetű és a gabonatripsz fajokat sem, melyek betelepedést a tábla szegélyén kihelyezett színcsapdával montírozhatjuk. A gombák spórával szél útján könnyen átterjednek a kultúrnövényre, míg a vírusok vektorok révén kerülhetnek a területre. A levéltetvek megjelenése már két lombleveles állapottól várható. Többnyire ősszel a csávázás elegendő védelmet jelent, azonban kedvező feltételek mellett az elszaporodott levéltetvek ellen állománykezelésre lehet szükség. A repcéhez hasonlóan a mezei pocok kártételére is fel kell készülnünk. Kémiai védekezésre mind a gombák (azoxistrobin, bordói keverék, difenokonazol, folpet, fenpropidin, fluxapiroxad, kén, metrafenon, metkonazol, protiokonazol. tebukonazol), mind a rovarok (acetamiprid, cipermetrin, deltametrin, eszfenvalerát, flonikamid, gamma-cihalotrin, lambda-cihalotrin, pirimikarb, tau-fluvalinát) ellen számos hatóanyag áll rendelkezésünkre.
Őszi rozs
A gyomokra is figyelmet kell fordítanunk, hiszen hatékony szabályozásuk ősszel kezdődik. A mechanikai gyomszabályozást érdemes ősszel elvégezni, mivel a nyár folyamán megerősödött gyomnövények sok gondot okozhatnak. Emellett az ősszel, sekélyen csírázó gyomnövények könnyen eltávolíthatók intenzívebb talajműveléssel. Ugyanakkor vetésforgó használatával jelentősen csökkenthető számuk. Az őszi és a tavaszi kémiai védekezés során érdemes eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagot alkalmazni. A preemergens kezeléshez a talajherbicidek, a posztemergens kezeléshez a levélherbicidek használata javasolt. Fontos a megfelelő készítmény kiválasztása, figyelembe véve a maximális kezelések számát, elkerülve a rezisztencia kialakulását. Hiszen az ALS-gátlókkal szemben Ausztriában már rezisztens perjepopulációk alakultak ki. Erős nyomás esetén ősszel egyik termékkel sem érhető el teljesen kielégítő hatás, ezért tavasszal korrekcióra lesz szükség. Elsősorban a T1-es (pl.: árvacsalán, tyúkhúr) és T2-es (pl.: kék búzavirág, széltippan) gyomnövények kelésére kell számítanunk, de ne feledjük el, hogy az elővetemény is gyomosíthat.
Repcében (dimetenamid-P, glifozát, imazamox, klopiralid, metazaklór, propakizafop, pikloram, kletodim, klomazon, petoxamid, quinmerak, quizalofop-P-etil) és a kalászosokban (dikamba, floraszulam, flufenacet, glifozát, klopiralid, klórtoluron, MCPA, metszulfuron-metil, pendimetalin, szulfoszulfuron, tribenuron) is számos hatóanyag engedélyezett gyomnövények ellen. Azonban kémiai védekezés során a kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a Nébih honlapján megtalálható Növényvédő szerek adatbázisában, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal.