Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A száraz időjárás, a korai meleg és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt ma már szinte kötelező öntöznie annak, aki biztos hozammal tervez. Hogyan változott hazánkban az öntözés helyzete, hol tartunk az öntözött területek nagyságában? Mi kell ahhoz, hogy ez az arány növekedni tudjon?
Amikor még nem volt ennyire kiélezett a klímahelyzet, és négy évszak volt Magyarországon, akkor az öntözés egy ajándék volt, ami által stabilan nagyobb mennyiséget tudtunk termelni és hozambiztosak voltunk. Ha nem volt öntözés, akkor sem volt különösebben nagy probléma, mert akkor is stabilan termett a kukorica, korábban még olcsó is volt, nem véletlenül épült az országban három etanolgyár is, sokan láttak lehetőséget benne. Az öntözéses gazdálkodás a rendszerváltás előtt kiemelt fontosságú volt, a korábbi működési rendszer azonban a privatizációnál teljesen megszűnt, az új birtokrendszer pedig már nem azt az öntözési struktúrát követte, ami annak idején volt.
Az Egyesült Államokban összesen 58 millió hektár öntözött termőterület található, amely fele felszíni, másik fele talajvízből történik. Az édesvíz-felhasználásuk 80%-át a mezőgazdaság adja, ami azért nagyon komoly mennyiség. Az Európai Unió vízfelhasználása ennél kisebb, 40% környékén van és az édesvízkivétel nagy részét mezőgazdasági felhasználásra fordítják.
Hazánkban a mezőgazdasági terület az ország területének 55%-át teszi ki, annak 82%-a szántó. 2022 júniusa és 2023 júniusa között ennek a területnek a 2%-át, vagyis
111 ezer hektárt öntöztek idehaza, ami az uniós átlagnak csak harmada, tehát van még tér a fejlődésre.
A kormány 2030-ra tervezetten 350 ezer hektár szántóterület öntözését irányozta elő. Az elmúlt néhány évben nőtt az öntözési közösségek száma, akik a Vidékfejlesztési Program keretében valósították meg az öntöző telepeiket, ami mindenképpen biztató. Mi is tudtunk más gazdákkal közösségeket alapítani és 70%-os támogatási intenzitás mellett beruházásokat megvalósítani.
Fontos hangsúlyozni, hogy az öntözővíz biztosításához és az öntözött területek bővítéséhez nagyon sok feladatot kell elvégezni, amelyhez további átfogó szakpolitikai egyeztetések szükségesek.
Hogyan látják, a magyar gazdálkodók sikeresen tudnak alkalmazkodni a klímaváltozás kihívásaihoz?
Számos teendőnk van az alkalmazkodás területén, de a gazdálkodók többségénél megfigyelhető, hogy az elmúlt években intenzíven foglalkoztak az alkalmazkodás lehetőségeivel. Sokan gyökeresen megváltoztatják a vetésszerkezetet, nem termelnek már repcét és a kukorica aránya is csökkent. Talajművelés területén előtérbe kerültek a mulcshagyó alapművelési módok, egyre kevesebben szántanak. Az elmúlt 10-20 évben a gazdálkodók egy részénél túlgépesítettség alakult ki, ami szintén az alkalmazkodás területén segítség, hiszen nagyobb eséllyel lehet egy-egy munkát a legoptimálisabb időben elvégezni.
Az elmúlt évek súlyos aszályhelyzeteire viszont csak bizonyos mértékig lehet reagálni technológiai megoldásokkal, hiszen olyan szintű vízhiány jellemző, amit csak vízpótlással, öntözéssel lehet kompenzálni. Az öntözésfejlesztés kritikus pont a magyar mezőgazdaságban, jelentős lemaradásban vagyunk, annak ellenére, hogy számos új beruházás valósult meg az elmúlt években.
Az aszályok növekedése és a vízellátás hosszú távú egyensúlyhiánya miatt Európában egyre nagyobb az aggodalom a víz elérhetősége és a víztakarékosság iránt. A vízbiztonság szempontjából milyen lépésekre, változásokra lenne szükség?
Amikor csökken az édesvíz az aránya - ami a déli országokban kifejezetten jellemző -, és persze azt se felejtsük el, hogy Európában a legnagyobb a felmelegedés mértéke, akkor sokan mutatnak a mezőgazdaságra, mint nagy felhasználóra. Az ágazat valóban vízigényes, azonban
a vízfelhasználás menedzselésével és a korszerű technológiák használatával nagyot lehetne előre lépni, az egyre fokozódó klímaváltozás miatt pedig muszáj is lesz.
A vízbiztonság szempontjából nemzetközi szinten is elfogadott, hogy komplex szakpolitikai keverékre van szükség, hogy megbirkózzanak a mezőgazdasági vízigényekkel a klímaváltozás mellett.
Amikor 2 éve történelmi szárazság volt Magyarországon, ahol nem öntöztünk, ott jóformán nem termett semmi, nyugattól keletig sok helyen nulla volt a termésátlagunk. A herceghalmi központunk melletti terület, ami jó kukoricás helynek számít, normál, átlagos időjárási körülmények között 8 tonnát tud öntözés nélkül, ha szerencsénk van, 10 tonna felé is megy. Itt 0,9 tonna volt a termésátlag, tehát határeset volt, hogy érdemes-e learatni. Termés szempontjából 2023-ban aztán volt egy jó évünk, viszont az inputanyag ára magas volt, míg a gabonáé alacsony, így ugyanolyan masszív veszteséget jelentett, mint egy éve. Azzal a különbséggel, hogy mivel jó volt a termés, rengeteg munkával termeltük meg ezt a veszteséget.
Idén a területeinken átlagosan 6,5 tonna körül alakul a termés, ahol pedig öntözünk, ott 10-14 tonna körül, attól függően, hogy milyen rendszereket használtunk, öntözés és öntözés között is van különbség. A lineár típusúval egy táblát 2 hét alatt tudunk megöntözni, míg a modernebb, center pivot-os automatával 2 nap alatt. Ha nem öntözünk, 6 tonnát terem, egy régi típusú öntöző rendszernél 10 tonnát, az új center pivot-ossal pedig 14-et.
Ha nem tudunk öntözni, akkor olyan bizonytalan a termés, amire nem lehet üzleti tervet építeni.
A víz- és energiahatékony öntözési rendszerekkel viszont - talajadottságoktól függően - akár 50-70%-kal is kevesebb a vízfelhasználás, ami hatalmas megtakarítás.
A Talentis Agro Csoport mekkora területen folytat öntözéses gazdálkodást? Milyen költséggel és egyéb kihívásokkal jár egy ilyen beruházás?
Jelenleg több, mint 58 ezer hektáron gazdálkodunk, amelyből 46 ezer hektár szántóterület, ennek közel 15%-át öntözzük. Várhatóan az év végén nyíló öntözési pályázatokban további támogatási kérelmeket fogunk benyújtani, terveink szerint a szántóterületeink 20%-át fogjuk öntözéses gazdálkodásba vonni. Jövő év közepére pedig a csoport öntözhető területeivel elérjük a 15%-ot. Az a stratégiánk, hogy mindent megöntözünk, amit lehet.
A fejlesztés költsége hektáronként 2,5-től 4 millió forint szokott lenni, tehát komoly beruházás, ami nem csak finanszírozás kérdése.
A budapesti vízbázisból például nem lehet öntözni, illetve a megfelelő csatornarendszer sincs kiépítve. A Duna van a legközelebb, de ezeken a területeken csatornahálózat híján nem lehet öntözni.
Nemrég egy kisebb területre nyertünk pályázatot, ahol a költség hektáronként 2,5 helyett azért lesz 4 millió forint, mert nincs csatorna a közelben és fúrnunk kell 4-6 utat. A fúrás darabonként 60-70 millió forint és vagy van benne víz, vagy nincs. Ki tudja, hogy hány száz méterre kell lefúrni, milyen lesz a víz minősége, szűrőkre is szükség lesz, ezután még tározót kell építeni hozzá és ki kell vonni a művelésből a területet, ahol eddig gazdálkodás folyt. A vízhozamtól függően ez nagyon nagy befektetés, de ugye az a kérdés, hogy 0,9 tonna lesz a kukoricatermés, vagy 14 tonna. Szerencsére ezek nem hosszú beruházások, amikor elkezdjük, a következő szezonban már tudunk is öntözni.
A nagy vízigényű kultúrák mellett milyen növények esetében van még az öntözésnek kiemelt jelentősége a mostanihoz hasonló vízhiányos időszak idején?
Mi a kertészeti kultúrákat - zöldborsó, babfélék, paradicsom - is betesszük az öntöző alá, simán el lehet érni az évi 100 tonna/hektár paradicsomot is. Ha nem öntöznénk, akkor egészen pontosan nulla lenne a termésátlag, hiszen Békés megye, ahol a paradicsomtermelésünk zajlik, rendkívül aszályos. A kukorica, a csemegekukorica, a hibrid kukorica és a szója mellett már a szarvasmarha-takarmányt is öntözött körülmények között állítjuk elő. Az országban nekünk van a legnagyobb szarvasmarha-állományunk, nem tehetjük meg, hogy az állataink ne megfelelő minőségű és mennyiségű tömegtakarmányt kapjanak.
Míg egy átlagos csapadékú évben a terméstöbblet elérése a cél, aszályban a termelési biztonság megteremtése. Ekkora vízhiány esetén a kevésbé vízigényes növényeknél is akár dupla szintű hozamok érhetők el, ezért sem mindegy, hogy mekkora terület öntözhető az országban. A magasabb terméshozam mellett további nagy előnye, hogy tudunk válogatni a szántóföldi kultúrák között, van lehetőségünk kreatívnak lenni. Ha nincs öntözés, nincs választási lehetőség, miközben rengeteg az egyéb bizonytalan faktor.
Az öntözés hasznosságát senki nem vitatja, azonban az öntözött területek hazai aránya európai szinten mégis kevésnek számít, vagyis az más kérdés, hogy öntözünk-e?
Egy átlagos gazdálkodó birtokmérete 4, 20 vagy 30 hektár, ha van is csatorna a közelben, könnyen lehet, hogy 30 ember földjén kellene áthozni a vizet, hogy öntözni tudjon. Ez már eleve nem reális. Másik kérdés, hogy mennyire elaprózódott a terület, bérli-e? Földet max. 20 évig lehet bérelni, de ha a gazdálkodó földbérleti ideje 5 év múlva lejár, akkor, hogy fogjon bele egy ilyen fejlesztésbe? Nagyon nehéz úgy milliókat beruházni hektáronként, hogy holnap, jövőre, három év múlva azt a földterületet valószínűleg már más használja. És akkor ott van rajta az öntöző rendszer, a csatorna megcsinálva, valamint üzemeltetési és fenntartási kötelezettség is van.
Emellett hazánkban sok területen limitált az öntözésfejlesztési beruházások megvalósításának lehetősége,
ugyanis csak olyan területen valósulhat meg öntözésfejlesztés támogatott formában, ahol a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben (VGT 3.) a víztest minősítés nem kapott jónál rosszabb minősítést. Ez a korlát sajnos sok helyen gátolja a jelentős invesztíciós igényekkel járó öntözésfejlesztési beruházásokat. További korlát, hogy sok helyen nem áll rendelkezésre felszíni víz és kizárólag felszín alatti vízből van lehetőség öntözővizet biztosítani, amely magasabb beruházási, és majdani működési költségeket jelent.
Az öntözési termékek, öntözési gyakorlatok fejlesztése rendkívül felgyorsult, ebből is fakad, hogy az öntözési technológiák rendkívüli sokfélék lehetnek. A régebbi és a modern megoldások milyen arányban működnek a csoport területein?
Fele-fele arányban, de folyamatos a korszerűsítés, az egyik Békés megyei beruházásunknál is egy régi technológiát cseréltünk újra, de a régi technológiát átvittük máshova, ahol még használni fogjuk. Elsődleges cél a pályázati elvárásoknak megfelelően a víz- és energiahatékony öntözés elterjesztése, ami részünkről is alapelv az öntözőtelepek tervezése során.
A technológia kiválasztása függ a terület méretétől, alakjától, és a vízkivételi lehetőségektől. Egy kisebb táblán előtérbe kerülnek a mobil öntözőberendezések konzolos technológiával. Ez esetben a vízhasznosulás meghaladhatja a 90%-ot, szemben a klasszikus csévélődobos vízágyús technológiával, ahol a víz hasznosulása kedvezőtlenebb, de ha már megvan, akkor persze használni kell. A vontatott öntözőkonzolok is talajhoz közeli szórófejekkel rendelkeznek és egyenletes, talajkímélő kijuttatást biztosítanak.
Egy nagyobb táblán viszont rendelkezésre állnak olyan önjáró körforgó berendezések (center pivot), ahol a tábla méretéhez igazodva akár ún. korner karral lehetőség van a tábla sarkainak beöntözésére, vagy egyéb terepakadályok kikerülésére. Ezek az öntözőberendezések távvezérelt, automata öntöző berendezések, amelyek egyenletes kijuttatást biztosítanak, talajközeli szórófejekkel. Energiahatékonyság oldalról ezek kedvező adottságúak, szinte minden körforgó berendezésünk napelemes rendszerrel van felszerelve, amely a központi torony vezérlő rendszeréhez nyújt támogatást.
Több lineár berendezés is működik még a csoporton belül, elsősorban az alföldi régiókban, ahol nagy hagyománya van az öntözéses gazdálkodásnak. Ezek a berendezések az adott birtoktestekhez igazodva elsősorban a téglalap alakú táblákon üzemelnek, ahol a csatornákból történik a vízkivétel. A kertészetben is egyre inkább terjed a csepegtető öntözés, ezzel a módszerrel a víz közvetlenül kerül a növény gyökérzónájába, minimális vízveszteséget jelent.
A fejlett öntözési technikák alkalmazásának pozitív eredményei ellenére az öntözési gyakorlatok önmagukban viszont nem elegendőek a terméshozam biztosításához.
A trágyázás és az integrált növényvédelem öntözéssel történő kombinálása biztosítja a stabil termelést.
A különféle talajmunkák, a növényvédelem és a betakarítás mellett ma már az öntözés is a precíziós kategóriába tartozik. Ezek kéz a kézben járnak a Talentis Agro-nál is?
Ahol öntözési technológiát alkalmazunk, ott a talajművelés is precíziós technológia alapján történik, a differenciált műtrágyaszórás vagy a növényvédelmi kezelések is teljesen másképp működnek.
Precíziós technológiával jelenleg 10-12 ezer hektáron termelünk, de tervezzük, hogy jövőre már 20 ezer hektáron valósuljon meg.
A földjeink tele vannak szondával, amelyek mérik a talaj vízellátottságát. Be tudjuk állítani a vízigényt, a rendszer pedig folyamatosan monitorozza, hogy milyen gyökérszinten a víz, milyen a növény fejlettsége. A drónok is sokat segítenek a földek monitorozásában, de a vadkár vagy növényvédelmi problémák felmérésében is.
Milyen további fejlesztéseket terveznek a közeljövőben?
Az egész projektcsapatunk az öntözéssel foglalkozik, elsődleges célunk, hogy a szántóterületeink 20%-a öntözött legyen, vagyis elérjük a 9 ezer hektárt, ahol lehetséges, ott öntözési közösségi formában. Továbbá a csoport gazdálkodási területén minden szántóterületet megvizsgálunk még idén öntözésfejlesztési céllal, igazodva a termőhelyi adottságokhoz. Ezeken kívül további hatékonyságnövelő beruházásokat fogunk megvalósítani, a megújuló energia használatára nagyon jó pályázati feltételek állnak rendelkezésre, de az állattartó telepeinket is szeretnénk tovább korszerűsíteni.
