A Wageningen Economic Research legfrissebb jelentése szerint a holland hajtatókertészeti ágazat üvegházhatású gáz (GHG) kibocsátása 6,2 megatonna volt (széndioxid-egyenértéken), ami az idei évre meghatározott célértéken belül van ugyan, ám az energiamixen belül a fenntartható energia részaránya kissé csökkent - írja a FruitVeB. A Holland Környezetértékelési Ügynökség (PBL) szerint ezért igen kicsi, mindössze 10% körüli annak az esélye, hogy az ágazat 2030-ra teljesíteni tudja a kitűzött klímacélt. Az új holland kormány számára továbbra is a hajtatókertészeti ágazattal korábban megkötött megállapodás a mérvadó, amelyben a 2030-ra vonatkozó célértéket 4,3 Mt széndioxid-egyenértékben határozták meg.
Piet Broekharst, a Glastuinbouw Nederland energetikai szakértője szerint ez a 10% igen alacsonynak tűnik, bár még mindig magasabb, mint más ágazatokban a modellszámításokkal meghatározott 5% körüli esély. További gondot jelenthet, ha a hajtató ágazat számára is kötelezővé válik az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS-2) való részvétel. Ez a rendszer jelenleg csak a háztartásokat és az ipart ellátó energiavállalatokra vonatkozik, és az Európai Unió már bejelentette, hogy a mezőgazdasági ágazat és a halászat mentesül az ETS-2 alól. Az üvegházi kertészet azonban kétséges esetnek számít, mivel a hálózat számára villamos energiát termel ugyan, de nem ez a fő tevékenysége. Ráadásul az ágazatnak Hollandiában már van saját szén-dioxid-kibocsátási ágazati rendszere a célértékek ellenőrzésére.
A 2030-ra kitűzött 4,3 Mt-os ágazati cél eléréséhez tonnánként 98 eurós szén-dioxid adóra van szükség a Berenschot tanácsadó cég számításai szerint. Ennek legnagyobb részét már most is a megemelt energiaadó teszi ki, illetve az a tonnánkénti 14,40 euró, amely a szén-dioxid kibocsátás ágazati rendszere vet ki. Ha ehhez hozzáadnánk az ETS-2-t és a zöld (bio) gázok keverésére vonatkozó kötelezettséget, akkor az illeték a szükségesnél sokkal magasabb lenne.
A jelenlegi szén-dioxid ágazati rendszer lényege, hogy a teljes hajtató kertészeti ágazat fizet, ha túllépik az adott évre megállapított kibocsátási határértéket. Így történt ez 2021-ben is, amikor 6 millió eurós bírságot állapítottak meg. A 2022-es évben viszont az ágazat a szélsőséges energiaárak miatt jóval a célérték alatt maradt, akárcsak 2023-ban, ezért nem volt bírság ebben a két évben. Valószínűleg az idén sem kell majd többletfizetéstől tartani, Broekharst szerint ugyanis a 2024-es év hátralévő részében nagyon furcsán kellene alakulniuk a dolgoknak ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, ráadásul a kibocsátásba beleszámítható az előző években fel nem használt (nem kibocsátott) mennyiség is. A jelenlegi ágazati rendszer azonban csak az idei év végéig marad érvényben: 2025. január 1-jétől egy egyénre szabottabb rendszer váltja fel, köbméterenkénti átalány szén-dioxid illetékkel. Ennek értelme, hogy az egyedi termelők pontosan tudni fogják, hogy mennyi illetéket kell fizetniük, ha túllépik a felső határt, viszont megszűnik a korábbi években kihasználatlanul hagyott volumen beszámíthatóságának lehetősége.