Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
Az elmúlt években tudatosabbak lettek a hazai mezőgazdasági szereplők az agrárbiztosítások terén, ám a fejlődés jobbára csak a már régóta biztosítást kötő ügyfelek esetében figyelhető meg
– mondták el az Agrárszektornak a piacot jól ismerő szakértők. A biztosításra adó gazdák tehát fejlettebb, összetettebb konstrukciók felé mozdulnak el, ám a szerződéseknek ellenálló termelők továbbra sem gondolják azt, hogy a meglévő kárenyhítési rendszerben való részvételen túl egyebet kellene tenniük.
Baranyi Szabolcs: aki eddig nem kötött, azt nehéz meggyőzni
Jelenleg az agrárbiztosítási piacon az tapasztalható, hogy a tudatosság javul és egyre népszerűbbek az összkockázati konstrukciók, de az is megfigyelhető, hogy nincsenek érdemi számban új termelők, hanem azok, akik eddig is kötöttek, azok tudatosabbakká váltak. A legnagyobb probléma véleményem szerint az, azok a termelők, akik eddig nem kötöttek piaci növénybiztosítást, azok ezután sem akarnak. Érdemben nem növekszik az ügyfélszám, leginkább csak a cégek szétválásánál, feldarabolásánál lehet ilyet tapasztalni
mondta el az Agrárszektornak Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági üzleti igazgatója. A szakember szerint ráadásul nem korrekt az, hogy akik nem kötnek növénybiztosítást, azok szintén részesülnek az egyes pillér forrásaiból – még ha kisebb mértékben is.
Kiemelte azt is, hogy elsősorban az aszály miatt a biztosítók nagyon megválogatják már, hogy melyik térségre hogyan kötnek szerződést. Jelentősen eltérőek a biztosítási díjak is, az egyes országrészekben különböző díjtételek vannak most már szinte minden szereplőnél, hiszen vannak kockázatosabb és kevésbé kockázatos országrészek.
Részben az egyre jelentősebb aszályveszély, részben a támogatási környezet miatt átalakul a vetésszerkezet Magyarországon, ami nem kedvez a biztosítások terjedésének.
Az egyik leginkább biztosított növény, a repce vetésterülete például csökkent az elmúlt években, a zöldítés keretében termelt egyes kultúrák, például a lucerna esetében pedig nem jellemző, hogy biztosítást kötnének a gazdák.
Sok múlhat rajta: érdemes sietni az agrárbiztosításokkal
Hajgató Szilveszter: növekszik az összkockázati konstrukciók népszerűsége
A növénytermesztés nehéz helyzetétől függetlenül nagyon sokan kötöttek tavaly biztosítást, azonban a terményárak nagyot estek, így a biztosítások díja is kedvezőbb lett. A terményárak 2022-es, 2023-as csúcsaihoz képest majdnem a felére csökkent a termények biztosítási összege – mondta el az Agrárszektornak Hajgató Szilveszter. A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. agrárszakértője hozzátette:
az államkincstáron keresztül kifizetett, támogatott növénybiztosítások után járó támogatások keretösszege változatlan maradt az elmúlt években, a biztosítási összegek csökkentek, így a támogatási intenzitás magasabb lett a 2024-es évben.
A növénybiztosításoknál rendelkezésre álló, az öngondoskodást ösztönző támogatás a támogatott növénybiztosításokra befizetett összegnek minimum 40, maximum 70 százaléka. Utóbbit azok kaphatják meg, akik összkockázatú biztosítást kötnek. A szakember ugyanakkor rámutatott: ha nagyon sok az igénylő, akkor nem mindegy, hogy a rendelkezésre álló 13 milliárd forintos keretre mennyi támogatási igény érkezik be.
2024-ben ugyanakkor az történt, hogy akik „A” típusú, összkockázati biztosítást kötöttek, azok megkapták a maximális támogatást, tehát 70 százalékot, ami már három-négy éve nem történt meg a piacon. Tehát nagyon jól jártak azok, akik ilyet kötöttek, mert a befizetett díj 70 százalékát visszakapták támogatás formájában. Akik pedig „B” típust kötöttek, tehát megnevezett veszélynemekre, például jégkárra, viharkárra érvényes konstrukciót, azok 45 százalékát kapták vissza a befizetett összegnek.
Természetesen az „A” típusú biztosítás díja is magasabb, ám bizonyos elemek, például az aszálykár, csak ebben a konstrukcióban érhetőek el. Hajgató Szilveszter szerint a gazdák tudatossága is fejlődött az utóbbi években, a jelen támogatási körülmények között nem jellemző, hogy a biztosításokon akarnának spórolni az ügyfelek. Sőt, kiterjesztik a biztosításukat újabb elemekre is: akik például korábban csak jégkárra kötöttek szerződést, már viharkárra is gondolnak.
Egyre inkább terjed az összkockázati biztosítás is, amelyben már van fagykár, aszálybiztosítás és talajcserepesedés, felhőszakadás is. Ha nem is minden növényre, egyes terményekre már egyre többen kötnek ilyet.
Petőházi Tamás: piaci konstrukciókra is szükség van
A tudatosság növelése a szakmai szervezetek szerint is fontos lenne, hiszen a termelők gazdálkodásának kiszámíthatóságát, a nem várt helyzetek pénzügyi kezelését nagyban tudja segíteni az, ha megfelelő konstrukciókat választanának a mezőgazdaság szereplői.
Régóta hangsúlyozzuk az agrárbiztosítások jelentőségét annak érdekében, hogy a termelők számára egyértelmű legyen ennek fontossága. Sajnos azonban nagyon sok termelő azt hiszi, hogy a kárenyhítési rendszer, amiben benne vannak a területalapú támogatás miatt, megoldja minden problémájukat. Érdemes azonban emellett piaci alapú biztosítást is kötni
mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.
