Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az időjárás 2022-ben is nagymértékben befolyásolta a mezőgazdaságban a növénytermelési ágazat növénykultúráinak hozamait. A helyi károk és az aszály intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását is mutatja. A piaci szereplők különösen az aszály és a jégkár elleni biztosítást kötötték meg a szolgáltatóknál, de népszerűek a viharkár elleni biztosítások is - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb kiadványában. A tavalyi év az elmúlt 122 év 3. legmelegebb éve volt, a nyár folyamán komoly hőségperiódusokat lehetett tapasztalni. A 2022-es évben is többször volt része az országnak szélsőséges időjárási viszonyokban, heves zivatarokban. A jégelhárító rendszer tavaly is aktívan részt vett a jégeső okozta károk csökkentésében, ennek következtében 2022. nem a jégkárokról lesz emlékezetes a termelők és a biztosítók számára, hanem a jelentős aszály miatt, amely negatívan befolyásolta a szántóföldi növények, de még az ültetvények hozamait is hazánk több mint felén.
Fekete év a magyar mezőgazdaságban: tényleg lehúzhatják a rolót ezek a termelők?
Az országos évi csapadékmennyiség 497 mm volt 2022-ben, ami 17 mm-rel kevesebb az előző évinél. A legszárazabbnak a január, a február, a május, a július és az október hónapok bizonyultak, ugyanis több mint 50%-kal maradtak el a havi csapadékösszegek a sokéves átlagtól. A Dunántúlon több (400-600 mm), a Duna vonalától keletre kevesebb (350-450 mm) csapadék hullott, de a Dunántúl délnyugati részén 650 mm-t meghaladó területek is voltak. A legszárazabb az Alföld volt, ahol 350-450 mm között alakult az éves csapadékmennyiség. Az ország jelentős részén a megszokott csapadékmennyiség 60-90%-a hullott le. A legnagyobb negatív anomália az Alföld középső részén adódott, itt az átlagos csapadékmennyiség 50-70%-a hullott az év során.
A kevés csapadék területi és időbeli eloszlása szélsőségesen alakult, és az ország gyakorlatilag kettészakadt egy relatíve csapadékosabb nyugati és egy szárazabb keleti részre, ami aztán a terméshozamokban is erősen megmutatkozott. A bejelentések alapján az aszálykárok a Dunától keletre fekvő vármegyék mindegyikét, illetve Fejér, Veszprém vármegyét és a Kisalföldet érintették a legsúlyosabban. A szántóföldi növénykultúrák közül leginkább a kukorica, napraforgó volt érintett, de emellett a búza, árpa, repce, szója és tritikálé hozamai is csökkentek, míg a gyümölcsök közül a szárazság az almát, körtét, szilvát és a szőlőt viselte meg a leginkább.
Ez durva: olyan dolog történt a magyar mezőgazdaságban, amire senki sem számított
Teljesen odalett a termés ebben a magyar térségben: feladhatják a harcot a gazdák
A tavalyi ősz azonban csapadékot hozott a földekre, a tartós lehűlés pedig még fagyveszélyes hajnalokat is eredményezett bizonyos területeken. Ez ugyan hátráltatta a betakarítási munkákat hátráltatta, ugyanakkor jót tett a talajok feltöltődésének. Ez pedig az őszi kalászosok vetésének és a repce fejlődésének is egyaránt kedvezett, amint arról az Agrárszektornak nyilatkozó gazdák is beszámoltak. A repce esetében nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a vetésterületben újabb, 16%-os csökkenés volt megfigyelhető az előző évihez képest.
Sok magyar gazda fordít hátat ennek a növénynek: pedig óriási biznisz lehet idén
Hogyan alakultak a mezőgazdasági biztosítások 2022-ben?
Az időjárási viszontagságok (nyári forróság és jelentős csapadékhiány) miatt bekövetkezett káresemények jelentős növekedésére az érintett biztosítók a kárrendezési folyamatok felgyorsításával reagáltak: növelték a kárszakértői kapacitásukat, az érintett területekre csoportosították át a szakértőiket és gyorsítottak a bejelentések kárrendezésén. Videós kárrendezést is foganatosítottak azoknál, ahol nagyon magas (80% feletti) volt a kár, és előfordult, hogy szemle nélkül is lezártak kárrendezési folyamatot. Mindezen intézkedéseknek köszönhetően a biztosítók bírták az erős rohamot, és a mezőgazdasági biztosítást kötő termelők is időben jutottak hozzá a káruk miatti kifizetésekhez. Árnyalhatja azonban a képet, hogy a tavalyi év során a magyar gazdálkodók mindössze 44-45%-ának volt piaci biztosítása, közülük is csak 40% rendelkezett aszálybiztosítással is.
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 36,4 milliárd forintot, a kárkifizetések pedig 52,9 milliárd forintot tettek ki 2022-ben. Ez a díjbevételek esetében 65,3%-os, a kárkifizetéseknél pedig 414,1%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A növénybiztosításoknál a díjfizetés 32,9 milliárd forint volt, ami 2021-hez képest 71,4%-os növekedést jelentett, míg a kárkifizetések 51,8 milliárd forintot tettek ki, ami 434,3%-os növekedés volt az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. Ezzel szemben állatbiztosítási ágazat 2022. évi díjbevétele 1142,8 millió forintot, a kárfizetése 562 millió forintot tett ki, vagyis a díjfizetés 70,8%-kal, a kifizetés 238,6%-kal növekedett az előző évhez képest. Az előző évben tapasztalt növekedés jelentősen megugrott mindkét szakterületnél: a vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2356,5 millió forint, a kárfizetése 579 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2022-ben 145,3% volt, a növénybiztosításoké 157,3%-ot, az állatbiztosításé 49,2%-ot, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 24,6%-ot tett ki. Minden fő kategóriánál növekedtek, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb a növénybiztosítások esetében történt emelkedés volt.
A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben biztosítást, ami összesen 13 295 biztosítottat jelentett. A jég és tűz kockázati tényező esetén 35,9%-os, a vihar esetén 1,2%-os kárhányad keletkezett 2022-ben, csökkent az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 455,6%-os kárhányad - amely az előző évihez képest 209,7 százalékpontos csökkenést jelent - a kiegészítő biztosításoknál keletkezett. A hazai díjtámogatott biztosítási piacon 2022-ben az „A” típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 55,7 százalékát adta, ami 3,3 százalékpontos növekedést jelentett, míg a kárfizetéseknek a 84,6%-át tette ki, ami pedig 40,3 százalékpontos növekedés volt. A díjtámogatott növénybiztosításból (a kiegészítő biztosítások elhagyásával) a legnagyobb részesedést továbbra is az „A” típusú érte el: a díjbevételek 57,4%-át, míg a kárkifizetések 92,2%-át adta, ami 36,5 százalékpontos növekedésnek felelt meg. A díjtámogatott biztosítások díjbevétele 12,6 milliárd forinttal nőtt, ami 72,9%-os emelkedést jelent, a kiegészítő biztosításoké szintén emelkedett 388,8 millió forinttal 2022-ben az előző évhez képest. A kárhányadok 2022-ben az előző évhez viszonyítva a díjtámogatott növénybiztosításoknál és a kiegészítő szerződéseknél egyaránt növekedtek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 156,8%-ot tett ki 2022-ben. A kiegészítő biztosításkötések figyelembevételével - amelyeket a díjtámogatott biztosításokra kötöttek - a kárhányad 165,7%-ra nőtt, ami 2021-hez képest 114,2 százalékpontos növekedést jelentett.
Döbbenetes dolog derült ki a magyar gazdákról: ez tényleg nem fontos nekik?
A díjtámogatott biztosítások esetén a biztosítottak számában 2022-ben a „B” típusú kivételével - ami 2,2%-kal csökkent - a másik két típusnál növekedés alakult ki. A díjtámogatott biztosítást választó biztosítottak száma (31 502 fő, darab) 12,1%-kal nőtt 2021-hez képest. A „B” típusnál a csökkenő biztosítottak száma mellett a biztosított terület is mérséklődött 7,1%-kal, ugyanakkor a díjbefizetés 34,3%-kal, a kárkifizetés pedig 30,6%-kal emelkedett 2021-hez képest. A számok azt mutatják, hogy egyre több gazdálkodó köt növénybiztosítást, mert a korábban nem jellemző időjárási jelenségek (aszály, fagyok stb.) fontossá tették számukra, hogy védekezzenek. Természetesen van lehetőség jéghálóval védekezni a jég ellen, öntözéssel az aszály ellen, vannak a fagy ellen is védekezési lehetőségek, ám ezek komoly beruházást igényelnek, kissé bizonytalanok és nem minden termelő engedheti meg ezeket magának. A magyar gazdák azonban szeretnék az esetleges jövedelemkiesést és az ezzel járó károkat csökkenteni, így egyre többen fordulnak a biztosítókhoz. A szerződések megkötésekor a biztosítók csomagbiztosításokat kötnek általában, amely átfedésekhez vezet a díjtámogatott biztosítások A, B és C típusainál, illetve a kiegészítőnél szereplő szerződés és biztosítottak számával. A gazdálkodóknak megéri kiegészítő biztosítást kötni, mivel így teljesebb a biztosítási védelmük és ezáltal magasabb összegű kártérítéshez juthatnak, vagy olyankor is jár nekik kártérítés, amikor alapesetben nem kapnának.
Az állatbiztosítások közül 2022-ben továbbra is az elemi károkra kötöttek legtöbben (1327) biztosítást, így 307,8 millió forint folyt be, amelyből 8,5 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és balesetbiztosítások kárhányada 81,4%-ot tett ki, ez a kárnem volt a legjelentősebb az állatbiztosítások közül befizetések és kifizetések esetén is, egyéb járványos megbetegedésekre nem történt kárfizetés 2022-ben. A vagyon- és felelősségbiztosításoknál tavaly az előző éveknek megfelelően a mezőgazdasági vagyonbiztosítások domináltak, a befolyt díjelőírás 2356,5 millió forint volt, melyből 579 millió forint kártérítési összeget fizettek ki a biztosítók a termelők részére, ami 32,5%-os növekedést jelentett 2021-hez képest. Ezáltal a kárhányad itt is növekedett, 24,6%-os volt, ez pedig 4,3 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. Egyre több beruházás zajlik a mezőgazdaságban, melyek értékét érdemes megóvni, ezt a gazdák is belátják, hiszen a mezőgazdasági vagyonbiztosítások mutatóinál növekedés volt tapasztalható.
Összességében elmondható, hogy óriási károk keletkeztek, főleg a szántóföldi növénykultúrákban az aszály sújtotta területeken, és már nemcsak a nyári forróság által okozott szárazság, hanem az őszi, téli csapadékhiány is fontos tényezővé lépett elő. A 2022-es évi események sokáig emlékezetesek lesznek az agrárbiztosítóknak, hiszen erős negatív egyenleget eredményezett számukra. Az adatgyűjtés 2016-os indulása óta nem volt ilyen év, ahol a kárkifizetések több mint 45%-kal haladták meg a díjbevételeket. A következő biztosítási évben a díjtételeknél emelkedés várható és szigorodhat a kockázat elbírálás a biztosítások megkötésekor. A biztosító egyesületeknél 2023-ban várhatóan nem köthetnek biztosításokat a termelők és egy egyesület engedélyét 2023 március elején az MNB visszavonta.
