A rendezvényen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy 2021-2022 óta folyamatosan arról van szó, hogy a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell, úgy a klímaváltozáshoz és a megváltozó időjárási körülményekhez, mint a nemzetközi trendekhez. Az államtitkár közölte, hogy az elmúlt években a magyar gazdák elkezdték megtenni a szükséges lépéseket, új kultúrákat, technológiákat vontak be a termelésbe, öntözésfejlesztésbe kezdtek. Magyarországon akkor lesz minden termelő versenyképes, ha a „klíma-ellenálló” lesz – jelentette ki Feldman Zsolt, hozzátéve, hogy a szomszédban zajló háború és az aszály nagyon nehéz helyzetet hozott a vetőmag-előállítás szempontjából, az azonban pozitív, hogy amíg 2023-ban 100 ezer hektáron, 2024-ben pedig 110 ezer hektáron állítottak elő vetőmagot a magyar termelők.

A szakpolitikus beszélt arról is, hogy drágábbá vált a pénz, mint néhány éve, és felértékelődött - az egyébként bonyolultabbá váló - támogatási rendszer. Az államtitkár kiemelte, hogy az idei lesz a második év az új KAP-rendszerben, és ahogy tavaly, úgy idén is jönni fog egy újabb uniós egyszerűsítési csomag, de ennek a tartalma még nem ismert.

Minden nehézség ellenére egyre népszerűbbek az önkéntes és legnagyobb adminisztrációs kötelezettséggel járó programok. Az első évet sikeresen megcsinálta mindenki, ami tovább növelte az érdeklődést. Ennek fő oka, hogy mindenki megtalálta a neki megfelelő vállalást

- emelte ki Feldman Zsolt.

Az államtitkár ismertette, hogy amíg 2023-ban 4 millió hektár, úgy 2024-ben 4,2 millió hektár jött be az AÖP-be. Ami az AKG-t (illeti, a tavaly decemberi záráskor 1,6 millió hektárra adtak be ilyen kérelmet, ebből 1,2 millió hektár szántó, 200 ezer hektár gyep, a maradék 200 ezer hektár pedig a többi művelési ág, vegyesen. Emellett 350 ezer hektár lett bejelentve ökológiai gazdálkodásra.

Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy a 2025-ös év pályázatorientált lesz, ahogy tavaly úgy idén is sok kiírás lesz. Várhatóan a második negyedévben fog kijönni a következő digitális átállást célzó felhívás, és a 3-4. negyedévben lehet majd beadni a pályázatokat. Az előző ilyen kiírással ellentétben ebben limitált lesz a traktorok és kombájnok beszerzésének támogatása, a korábbi 50% helyett a traktoroknál várhatóan 20%-os, a kombájnoknál 30%-os támogatási intenzitás lesz. A döntés oka, hogy nem erre akarják kihegyezni a pályázatokat. A pályázat csúszása kapcsán az államtitkár közölte, hogy tavaly a beruházási pályázatokra rendkívüli mértékű túligénylés jelentkezett, amit sok idő feldolgozni, és ezért kezdték el csúsztatni a későbbi pályázati kiírásokat, hogy ne álljon be teljesen a rendszer. Feldman Zsolt azt is elárulta, hogy idén lesznek majd olyan felhívások, amelyek volumenüket tekintve nem lesznek olyan nagyok, mint az eddigiek, de szakmailag fontosak lesznek.

A Corteva optimista az idei évet illetően

Sergii Kharin, a Corteva Agriscience country managere elmondta, hogy a 2024-es év sikeres volt Magyarországon, a vállalkozás a vetőmag üzletágban és a növényvédő szerek értékesítése terén is eredményes volt, valamint számos új terméket mutattak be. A cég négy új kukoricahibridet, két új napraforgó hibridet, új növényvédő szereket és biológiai készítmények egész portfólióját dobta piacra. A 2025-ös évet illetően a szakember kifejtette, hogy a vetőmagpiacon a kukoricánál a tavalyi aszály miatt körülbelül 10%-os területcsökkenésre számítanak, a napraforgónál a vetésterület vagy nem változik, vagy enyhe (5%-os) növekedés várható, a gabonafélék vetésterülete – a repce és a kukorica rovására – növekedni fog, a szójáé pedig szintén növekedhet.

A növényvédő szereknél alacsony befektetési kedv várható, és utolsó pillanatos döntések, viszont a piac enyhén növekedhet a gabonaterületek bővülése, valamint az enyhe tél, és annak következményei miatt. Ezen a területen körülbelül 10-15%-os növekedésre számítunk az idei évre

- közölte Sergii Kharim.

Galina Radzitska, az új biológiai portfólió közép-kelet-európai kereskedelmi vezetője arról beszélt, hogy 2035-ig a biológiai termékek a teljes növényvédelmi piac mintegy 25%-át fogják kitenni. Ez a szegmens várhatóan több mint háromszorosára, 30 milliárd dollárra fog nőni a jelenleg ez 9 milliárd dollárról. A biológiai termékek forgalmát a következő tényezők növelik: az egyre erősödő igény a fenntartható termelésre, a folyamatosan változó, szigorodó előírások és jogszabályok, a növekvő hatékonyság iránti igény és az új hatásmechanizmusok. A szakember azt is elmondta, hogy ezek a készítmények nem fogják kiváltani a szintetikus vegyszereket, azok továbbra is fontos eszközök maradnak a növénytermesztésben, de fontos kiegészítői lesznek a fenntartható termelésnek. Galina Radzitska közölte, hogy a 2025-ös évben öt új termék fog érkezni Magyarországra. Arra a kérdésre, hogy ezek kijuttathatók lesznek-e drónokkal, a szakember elmondta, hogy

Brazíliában már kijuttathatóak, de Közép-Európában még nem teszteltük erre ezeket a készítményeket. Ebben a térségben ez még nincs megoldva.

A megváltozó körülmények ellenére is lehet eredményesen termelni

Molnár István, az Agrár-Béta Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy amíg 60 éve Magyarországon bárki és bárhol tudott kukoricát termelni, úgy ez mostanra - a klímaváltozás és a károsítók miatt - már erősen kockázatos tevékenységgé vált. Van azonban egy olyan fajta, amivel az ember aszályos évben is 9 tonna toxinmentes termést hozhat, ez pedig a waxy, vagy más néven viaszkukorica. Ennek az a különlegessége, hogy amíg amíg a hagyományos kukoricában az amilopektin és az amilóz aránya 75, illetve 25%-os, addig a waxy kukoricában szinte csak amilopektin található. A waxy kukoricánál a szemekben 96%-ban csak amilopektin van, ahol ez az arány 92% alatti, azt már nem lehet ilyen kukoricaként értékesíteni és felhasználni. Ez a fajta az ipari keményítő előállítás egyik fontos alapanyaga. A belőle gyártott speciális keményítő rendkívül nagy viszkozitású és tapadós, de az élelmiszeripar és a gyógyszeripar számára is fontos alapanyag lehet.

Molnár István azt is elmondta, hogy a waxy kukorica termesztésénél, felvásárlásánál, szállításánál és feldolgozásánál is nagyon szigorú előírásokat kell betartani. A felvásárlás kizárólag termeltetési szerződésen keresztül történik. A különleges technológia és többletmunka igény miatt a waxy kukorica termelése esetén a hagyományos kukorica ár felett prémium kifizetése történik, így ennél a fajtánál - ha a minőség rendben van - akkor is pénzüknél lehetnek a termelők, ha kisebb lesz a hozam.

A szakember elmondta, hogy ezt a fajtát Magyarországon egyáltalán nem dolgozzák fel, így minden értékesítés külföldön történik. Az export 70%-a Ausztriába és Németországba kerül, a fennmaradó 30% pedig Olaszországba. Ennek oka az, hogy az olaszok több országból is el tudják látni magukat, a németek viszont Magyarországból és Franciaországból vásárolják meg a szükséges mennyiséget.

Dmytro Shtanko, Poltava Kert Kft. tulajdonosa és ügyvezetője arról beszélt, hogy 2020 előtt még csak hagyományos technológiákat használt a termelésében, de az elmúlt években teljesen átalakította a gazdaságát, amelyben most a legmodernebb technológiákat alkalmazva zajlik a termelés. Azóta valamennyi gépüket továbbfejlesztették, hogy alkalmasak legyenek a precíziós technológiák alkalmazására, 10 hektáronként talajanalízist végeztek, átálltak a folyékony műtrágyákra és a területeiken már csak sávos művelést végeznek. A vetés módszerének megváltoztatásával és a speciálisan kialakított gépekkel mostanra 66%-os megtakarítást értek el a műtrágyában, az öntözési rendszer korszerűsítésével pedig a vízfelhasználást is jelentős mértékben vissza tudták fogni. Az összesen közel 7 ezer hektáron gazdálkodó szakember elmondta, hogy az öntözött terület nagyságát 100 hektárról 2500 hektárra tudta növelni. Dmytro Shtanko elárulta, hogy az energiájuk legnagyobb részét a vetőmag és a zöldségfélék termesztésére fordítják.