Az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítésére indult egy innovatív szlovák-magyar együttműködés. A projekt célja szárazságtűrő fafajok csemetéinek nevelése és telepítése, ami felgyorsíthatja a hazai erdőállomány alkalmazkodását a változó éghajlati viszonyokhoz. A kezdeményezés középpontjában a tölgy, a cser és különböző elegyfajok állnak. Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) által koordinált projekt keretében őshonos fafajok déli származású magjaiból nevelnek új technológiával, burkolt gyökérzetű facsemetéket. Ezeket aztán Magyarország és Szlovákia több pontján ültetik el, hogy nyomon követhessék fejlődésüket. A projekt 344 887 eurós költségvetésének 80 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) biztosítja.

Ijesztő a helyzet Magyarországon is: szúinvázió miatt pusztulnak a fák

Frontvonalban az erdők: szúinvázió, orkán erejű szél és erdőtűz is tépázza a fákat.

A kezdeményezés időszerűségét alátámasztja, hogy a klímaváltozás olyan gyorsan zajlik, hogy a növényvilág, benne az erdei fafajok, nem képesek lépést tartani vele. Az emberi tevékenység által előidézett termőhelyi változások, a fokozódó szárazság és egyéb kedvezőtlen klimatikus hatások komoly kihívás elé állítják Közép-Európa erdőállományát. Az erdészeti szaporítóanyag kulcsfontosságúvá vált az erdők fennmaradásában. Az EESZT szerint az ember által segített szaporítóanyag-mozgatás akár ötven évnyi időt is képes áthidalni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. A facsemeték kedvező körülmények közötti előnevelése és földlabdával történő ültetése pedig segít átvészelni a kezdeti növekedési időszak nehézségeit. Farkas Pál, az EESZT ügyvezetője így fogalmazott:

A projekt fő fafajait az erdőgazdaságok igényei alapján határoztuk meg. A hangsúly a kocsánytalan tölgyön, a kocsányos tölgyön és a cseren lesz, mivel ezek jól bírják a klímaváltozás hatásait.

Emellett elegyfajokat is telepítenek, köztük nagylevelű és kislevelű hársat, hegyi juhart, magyar kőrist, vadalmát és vadkörtét. A burkolt gyökerű csemeték előnye, hogy hosszabb ideig ültethetők - akár szeptember elejétől június elejéig -, szemben a szabad gyökerűekkel, amelyeket csak a rövidülő nyugalmi időszakban lehet telepíteni. Ráadásul a burkolt gyökerű csemeték megmaradási aránya rendkívül magas, 95 százalék körüli.

Búcsúzhatunk ettől a növénytől? Teljesen eltűnhet a földekről?

A világon mindenhol, így Magyarországon is visszaszorulóban vannak az erdők a megváltozott klíma miatt.

A facsemeték piaca vegyes képet mutat. Az elegy fafajok iránt jó a kereslet, és az export is erős, de a tölgyekre és nagyobb fafajokra ez már nem igaz. A helyzetet nehezíti, hogy sokan az olcsóbb, makkal történő erdősítést választják a facsemeték helyett, ami kihívást jelent a csemetetermelőknek. Összességében a projekt jelentős lépés a hazai erdőállomány klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítésében, miközben a facsemete-termelők számára is új lehetőségeket teremt a változó piaci és környezeti feltételek között.