Daoda Zoltán, a Kukorica Kör ügyvezetője előadásában arról beszélt, hogy a szántóföldi növénytermesztést számos kiszámítható és nem kiszámítható kockázat fenyegeti, biokontroll segítségével azonban akár már egy-egy kijuttatás révén nagyon komoly hatást lehet elérni. A talajbaktériumok jelenléte, valamint a gombák és algák kumulatív hatása ugyanis elősegíti a tápanyagok hozzáférhetőségét, az extracelluláris bioaktív szerves anyagok termelését, a biokontroll hatású anyagok termelését, a talajaggregátumok építését, valamint a cellulóz bontását.

A Pseudomonas fluorescens például úgy képes visszaszorítani a fertőző gombák nyomását, hogy felveszi a vasat a növényi kórokozó gombák elől, a régóta használt Trichoderma harzianum pedig a talajból fertőző patogén gombákat parazitálja. Ezek mellett az időjárási vagy más stresszhelyzetek elleni védekezéshez a különféle algakészítmények is rendkívül hasznosak lehetnek.

Mint azt Körösi Katalin, a MATE Növényvédelmi Intézet egyetemi docense előadásában hangsúlyozta, fontos megérteni azt, hogy a mikotoxin hogyan keletkezik, hiszen akkor lehet ellene hatékonyan védekezni, ha pontosan ismerjük, milyen kiváltó okok állnak a háttérben. Mint mondta, a mikotoxinok a fonalasgombák másodlagos anyagcseretermékeiként, stresszhelyzetek során keletkeznek. Ezek tehát a gombák életfolyamataihoz nem nélkülözhetetlenek, az emberi szervezet vagy a haszonállatok számára azonban veszélyt jelentenek és betegségeket okozhatnak.

Körösi Katalin arról is beszélt, hogy a probléma nem újkeletű, hiszen hazánkban például már 2017-ben is lehetett arról hallani, hogy a mikotoxinok jelenléte miatt eladhatatlanná válhat a kukorica. Emellett hazánktól keletre és délre, például az afrikai, kelet-európai és dél-kelet-ázsiai régióban az elmúlt években is jelentős fertőzéseket lehetett tapasztalni.

Emellett azt is fontos tudatosítani, hogy egy gombafaj akár többféle mikotoxint is képes termelni, sőt egy mikotoxin termelésére több gombafaj is képes. A problémáért tehát korántsem csak a szubtrópusi eredetű Aspergillus flavus okolható, ami ráadául polifág, azaz a jövőben nehéz lesz olyan növényt találni, amit nem fog károsítani.

Mint arra Körösi Katalin rámutatott, a tavalyi évben hazánkban is minden összejött: bár június végéig, július elejéig jól fejlődött a kukorica, az utána érkező aszály, a rekkenő hőség és az extrém UV-sugárzás miatt sérült a növényi szövet, ami a rovarkárosítók okozta sérülésekkel együtt a gombafertőzések melegágyát jelentette.

Mint a webináriumon elhangzott, a jövőbeli védekezéshez valószínűleg nem lesz elegendő egy elem tökéletes kivitelezése, hanem sokkal inkább egy integrált növényvédelemre van szükség a fertőzés elkerüléséhez. Szükség van tehát egy rezisztens fajta kiválasztására, a megfelelő agrotechnikai védelemre, valamint a megfelelően kivitelezett biológiai és kémiai védelemre is. A védekezés során ráadásul arra is fokozottan oda kell figyelni, hogy a gomba ivaros szaporodása a növényi maradványokon valósul meg.