Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2025.04.23.) napon.

2025.04.23. szerda: Sok napsütés várható, de emellett ismét gomolyfelhők képződnek, és a déli óráktól elszórtan fordulhat elő zápor, zivatar. A zivatarokat felhőszakadás, illetve erős vagy viharos széllökések kísérhetik. Általában gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 26 fok között valószínű. Késő estére 12, 19 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli szervezetünket.

A következő napon várható időjárás

2025.04.24 csütörtök: A napsütés mellett - amelyből kevesebb a nyugati vidékeken ígérkezik - sok fátyolfelhőre, valamint erőteljes gomolyfelhő-képződésre számíthatunk. A déli órákig főleg a Dunántúlon, majd délután már egyre inkább a Dunától keletre számíthatunk többfelé záporra, zivatarra, az intenzívebb zivatarcellákat felhőszakadás is kísérheti. Az északi szél a Dunántúlon nagy területen megélénkül, helyenként megerősödik. Zivatarok környezetében átmenetileg viharos széllökések is előfordulhatnak. A hőmérséklet délután 19 és 25 fok között valószínű.

Friss híreink:

Tényleg ennyibe kerül a tej és a tojás az EU-ban? Itt a csúf igazság

Az elmúlt időszakban is folytatódott az élelmiszerek árának növekedése az Európai Unióban. A tojás ára az EU-ban 2025 márciusában átlagosan 6,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A drágulás Csehországban volt a legmagasabb, de rögtön utána Szlovákia és Magyarország következett. A tojás mellett a tejtermékek is jelentősen megdrágultak az EU-ban a megelőző egy év során, míg a kenyérfélék esetén szinte stagnáltak az árak. A magyar árak azonban mindkét esetben jócskán eltértek az uniós átlagtól.

Elárulta a gépgyártó: egyre keresettebbek a modern megoldások itthon

Egyre környezettudatosabbá válnak a magyar gazdák, mind többen fordulnak a forgatás nélküli talajművelés, a vízmegtartó művelési módok és a precíziós növénytermesztés felé - közölte Farkas Csaba, a Metalwolf Kft. ügyvezetője. A szakember az Agrárszektor érdeklődésére elmondta, hogy 2024-ben tovább csökkent a termelők beruházási kedve, idén pedig a gazdasági nehézségek, a járványhelyzet és az elcsúszó pályázati kiírások okoznak problémákat a gépgyártóknak. Farkas Csaba emellett arról is beszélt, hogy mi várható a jövőben a gyomirtás terén Magyarországon.

Tényleg nem kell már ez a traktor a magyaroknak? Miért mondanak le róla?

2025 márciusában a magyar gazdák 23,3 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban, 2023 harmadik hónapjához képest pedig 67,1 százalékkal kevesebb traktor talált gazdára most. A legkapósabb traktormárka márciusban a Claas volt, amelyből 23-t adtak el a hónapban, a második helyen a New Holland végzett, abból 22 darabot értékesítettek. A népszerűségi listán harmadik lett a Solis, a negyedik a Deutz-Fahr, az ötödik pedig a John Deere volt az év harmadik hónapjában. Habár januárban ez utóbbi márka még a dobogó legfelső fokát foglalta el, februárra egészen a hetedik helyre csúszott és most sem sikerült sokat javítania.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Örökre vége lehet a 8 általánosos sulirendszernek itthon: mindenki jól járna - mégis mire várnak?

A magyar közoktatás nem alkalmas arra, hogy érdemben hozzájáruljon az ország fejlődéséhez - állítja Garamvölgyi Zsolt oktatási szakértő, a CKP oktatásstratégiai munnkacsoportjának egykori tagja, akit a jelenlegi rendszer hiányosságairól és annak lehetséges reformjáról kérdeztünk. Szerinte az iskola ma nem képes felkészíteni a diákokat arra, hogy feltalálók, vállalkozók vagy akár csak tudatos állampolgárok legyenek, mert kizárólag munkaerőként tekint rájuk. Az elavult struktúra, a túlterheltség, az esélyegyenlőtlenség, valamint az innováció hiánya mind abból fakad, hogy az oktatás nem személyre szabott, és nem fejleszti a korszerű, a 21. században elengedhetetlen készségeket. Az interjúban szó esik arról is, hogyan lehetne ezt megváltoztatni, milyen szerkezeti átalakításra lenne szükség, és miért nem lenne mindez sem időben, sem pénzben irreális vállalás. A tét nem kisebb, mint hogy elindul-e Magyarország egy olyan oktatási modell felé, amely a tehetséget nem hagyja elveszni - akárhol is született.