Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2025.04.24.) napon.

2025.04.24. csütörtök: Az erőteljes gomolyfelhő-képződés és a fátyolfelhők mellett több órára kisüt a nap. Délelőtt nagyobb számban a Dunántúlon, majd egyre keletebbre - összességében több helyen - fordulhat elő zápor, zivatar, amelyeket elsősorban felhőszakadás kísérhet. A Dunántúlon megélénkül az északias szél, de a zivatarok környezetében átmenetileg erős, viharos lökések is lehetnek.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 22 és 26 fok között alakul, de a Nyugat-Dunántúlon néhány fokkal hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 12 és 17 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Egy gyenge hidegfront közelíti meg hazánkat, így a frontérzékenyeknél hidegfront jellegű panaszok előfordulhatnak. Ilyen lehet a fejfájás, migrén, nehézkes gondolkodás, vérnyomás csökkenése.

A következő napon várható időjárás

2025.04.25 péntek: Erősen felhős vagy borult idő várható, keleten lehet szakadozottabb a felhőzet. Többfelé valószínű csapadék - a nyugati tájakon főként eső, keletebbre inkább záporok, zivatarok formájában. A Dunántúlon többfelé megerősödik az északi, északnyugati szél, keletebbre a nyugati, délnyugati szelet kísérhetik élénk lökések. Zivatarok környezetében átmenetileg viharos lökések is előfordulhatnak. A hőmérséklet délután a Dunántúlon általában 14, 19, míg a Dunától keletre 20, 25 fok között valószínű.

Friss híreink:

Erre figyelj az őszi kalászosok lombvédelmekor: mutatjuk, mire érdemes költeni

A tavaszi, nyár eleji egyre szélsőségesebb időjárás évről évre komoly károkat okoz a kalászosoknál Magyarországon, ráadásul az éghajlati tényezők szeszélyes változása miatt a betegségek is korábban és agresszívabban jelennek meg. Mindezek miatt is, az őszi kalászosok lombvédelme esetén a megelőző stratégia kialakítása az egyik legfontosabb, főleg a korai időszakban. Emellett oda kell figyelni arra, hogy a termésképzés motorja a zászlóslevél, amelyet, ha fejlődő időszakában kezelünk a lombvédelem során, akkor akár 20 százalékkal nagyobb felületű levél is fejlődhet. Nagyobb lombfelület pedig minden esetben nagyobb termést is jelent. Az őszi kalászosok lombvédelmében a kórokozók mellett érdemes foglalkozni a helyspecifikus tényezőkkel, valamint a növénykondicionálással is.

Tényleg ennyibe kerül a tej és a tojás az EU-ban? Itt a csúf igazság

Az elmúlt időszakban is folytatódott az élelmiszerek árának növekedése az Európai Unióban. A tojás ára az EU-ban 2025 márciusában átlagosan 6,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A drágulás Csehországban volt a legmagasabb, de rögtön utána Szlovákia és Magyarország következett. A tojás mellett a tejtermékek is jelentősen megdrágultak az EU-ban a megelőző egy év során, míg a kenyérfélék esetén szinte stagnáltak az árak. A magyar árak azonban mindkét esetben jócskán eltértek az uniós átlagtól.

Itt működik a generációváltás: így csinálja a több száz hektáros borsodi gazda

Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről. A célunk, hogy megismerjük a sikerek mögötti kitartást, a napi nehéségeket, és azt is, hogyan gondolkodnak a jövőről. Sorozatunk mostani részében Fábián Bélával beszélgettünk, aki egy olyan családi gazdaságot vezet, amely már három generáción át működik, és ahol mindig is fontos szerepet kapott a fiatalítás és a megújulás.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Sosem látott menekülthullám csaphat le Európára: ha ez beindul, egy kerítés se védhet meg tőle

"Az elmúlt évtizedben a klímaváltozás végérvényesen kilépett a tudományos figyelmeztetések és távoli jövőképek világából, és a mindennapi valóság részévé vált - ez már nem vita tárgya, hanem tény" - mondta el interjúnkban Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, akivel többek között arról beszélgettünk, hogy merre tartunk klímaügyben: romlott-e a helyzet, vagy látni előrelépést is az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén? A válasz nem fekete-fehér. Az éghajlatváltozás üteme nőtt, az extrém időjárási események gyakoribbak és pusztítóbbak, mint korábban, de közben jelentős eredmények is születtek, például a Párizsi Megállapodásnak köszönhetően. A kutató szerint azonban nem csak a természet pusztítása jelenti a veszélyt: a klímaváltozás súlyosbítja a társadalmi feszültségeket, hozzájárul a migrációhoz, gazdasági krízisekhez, és egyre nagyobb nyomást gyakorol a hétköznapi életünkre is - Magyarországon például a mezőgazdaságon, az árvíz- és aszálykockázaton vagy az élelmiszerárakon keresztül. A kérdés nem az, hogy jön-e a klímaváltozás, hanem az, hogy képesek vagyunk-e időben, hatékonyan és közösen kezelni annak következményeit.