A teljes peszticidértékesítés 2024. évi nettó árbevétele a beérkezett adatok alapján 133 milliárd forint volt, amely a 2023. évitől 10,5 százalékkal maradt el

- áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében. Az anyag hozzáteszi: a különböző hatásmechanizmusú szerek értékesítési árai a vizsgált időszakban a megfigyelt termékek körében eltérően alakultak, de jobbára csökkenést mutattak.

A gyomirtó szerek átlagára 14, a gombaölő szereké 17, az egyéb szereké 6, míg a rovarölőké 4 százalékkal mérséklődött, a gyűjtőcsomagok ára ezzel szemben 8 százalékkal lett magasabb.

Tizedével kevesebbet költöttek a gazdák

A növényvédő szerek ráfordítási ára átlagosan 10,7 százalékkal mérséklődött tavaly az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. A növényvédő szerek 2024. évi költsége a teljes mezőgazdasági folyó termelőfelhasználáson belül 7,5 százalékot tett ki.

A legnagyobb mértékben tavaly a gyomirtó szerekre (37,2 százalék) volt igény, ezt követték sorrendben az egyéb szerek (21,9 százalék), a gombaölő szerek (18,8 százalék), a rovarölő szerek (17,2 százalék) és legvégül a gyűjtőcsomagok (4,9 százalék). Értékben vizsgálva is a gyomirtó szerek adták az éves forgalmazás legnagyobb arányát (39,8 százalék), majd a gombaölők következtek (28,2 százalék), ezután a rovarölők (14,5 százalék), a gyűjtőcsomagok (8,8 százalék) és az egyéb szerek (8,7 százalék). A teljes értékesítésen belül (volumenben) a gombaölők és az egyéb szerek aránya nem változott 2023-hoz képest,

a rovarölőké és a gyűjtőcsomagoké csökkent mintegy 15 százalékponttal, míg a gyomirtók részaránya tovább nőtt

Zsugorodik a földterület is

A jelentés kitér arra is, hogy maga a szóba jöhető terület nagysága is csökkenő trendet mutat, ahol egyáltalán a szóban forgó szereket alkalmazni lehetne.

Az elmúlt évtizedben (2015–2024) 5 százalékkal csökkent a mezőgazdaságba vont terület, 5346 hektárról 5071 hektárra. A peszticidek értékesített volumene 2015–2022 között 26–29 ezer tonna körül alakult, ellenben 2023-ban és a tárgyévben már csak átlagosan 20 ezer tonnát értékesítettek.

A volumencsökkenést nemcsak a hatóanyag kivonások okozhatják, hanem nagyban függ a növényvédő szerek felhasználása az adott év időjárási viszonyaitól. A 2024-es esztendő az előző évekhez hasonlóan szintén bővelkedett időjárási szélsőségekkel, amelyek befolyással bírtak a növényvédőszer kereskedelemre hazánkban - teszi hozzá az AKI.

A növényvédő szerek értékesített volumene 2024-ben nem változott 2023-hoz képest, kategóriák szerint vizsgálva megállapítható, hogy a gombaölők és az egyéb szerek értékesített mennyisége alig változott (+1–2 százalék), a gyomirtóké viszont 10,5 százalékkal nőtt, míg a rovarölőké és a gyűjtőcsomagoké átlagosan 15 százalékkal csökkent.

Az AKI hozzáteszi: az értékesítés értéke alapján 2024-ben a tíz legnagyobb kereskedő az éves forgalom 76,7 százalékát adta, vagyis az előző évhez képest 0,4 százalékponttal nőtt a részesedésük. 2018-ban ez az arány még 83 százalék volt. A top 10 forgalmazó értékesítésének aránya a teljes forgalomból volumenben 73,4 százalékot tett ki, 2,6 százalékponttal kevesebbet, mint a bázisévben.

Jelentősen nőtt a behozatal

A külkereskedelmi forgalom alapján 2024-ben a növényvédőszer-import volumene 17,9 százalékkal emelkedett, míg az exporté 3,4 százalékkal csökkent 2023-hoz képest.

A vizsgált évben 79,8 ezer tonna növényvédő szert hoztak be az országba 178,2 milliárd forint értékben. Az elmúlt évtized során a 2022-es év volt az első, amikor volumenben meghaladta az export az importot, ez a tendencia azóta is tartja magát. Az árbevétel tekintetében közel egy évtizede magasabb az export aránya, mint az importé. Az export értéke a tárgyévben 302,5 milliárd forint volt, amely 21 százalékos visszaesést jelentett a bázisévhez képest. A kivitt mennyiség 82,5 ezer tonnát tett ki, amely az import mennyiségétől 3,4 százalékkal volt nagyobb. Az exportérték 2024-ben 1,7-szer volt magasabb, mint az import.