Az Európai Unió támogatási ösztönzőinek és az új, 2025-ben indult ötéves hazai támogatási programnak köszönhetően a magyar öko ágazat dinamikusan fejlődik, a tanúsítással érintett területek mérete már stabilan meghaladja a 300 ezer hektárt, ugyanakkor az Európai Unióban a felzárkózó tagállamok között vagyunk a 6,3%-os öko területarányunkkal az EU 10,5%-os átlagával szemben. A gyümölcsültetvények tekintetében viszont az EU-átlag fölött áll Magyarország

- ismertette dr. Mikó Péter, a Vetőmag Szövetség Öko Vetőmag Munkacsoportjának elnöke.

Mint kifejtette: hazánkban is a rét és a legelő dominál az öko területek között (55%). Ezt követik a szántók (36%), majd a dinamikusan növekvő öko gyümölcstermő ültetvények (7%). A hazai átlagos ökogazdaság kisebb méretű (12 ha), mint az európai átlag, viszont az öko területek több, mint felét a 300 hektárnál nagyobb gazdaságok kezelik - olvasható a Vetőmag Szövetség közleményéből.

A szántóföldi öko növények közül a lucerna és más zöldtakarmány-növények, a kalászosok – (búza, rozs, árpa), a kukorica és a napraforgó, valamint a borsó a legjelentősebb kultúrák. Zöldségben a gyökérzöldségek - hagyma, répa, burgonya - és a népszerű konyhakerti fajok, a paradicsom, paprika, valamint tökfélék és a saláták a legkelendőbbek. A gyümölcsöknél a betegségeknek legjobban ellenálló fajokkal (pl. alma, meggy, bodza) dolgoznak legszívesebben az öko gazdák.

A hazai élelmiszeriparban leginkább a főbb gabonaféléket dolgozzák fel, emellett az olajipari növények közül a napraforgó és szója, továbbá a borsó, valamint lucerna, kukorica feldolgozása is jelentős. A feldolgozást nem igénylő növények elsősorban a hazai friss piacon kelnek el, míg a tömegtermelést biztosító gabonafélék és ipari növények nagy része exportra kerül.

Mit nyer a fogyasztó, a termelő és a környezet?

A tanúsított öko termékek szermaradvány-mentes, magas beltartalmi értékű élelmiszereket jelentenek a fogyasztók számára. A termelők pedig hosszú távon megőrzik talajuk termőképességét, miközben a kémiai inputanyagok mellőzésével fenntarthatóbb gazdálkodási rendszert alakíthatnak ki. Az öko gazdálkodás erősíti a biodiverzitást, csökkenti a vizek szennyeződését és a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát is, emellett az itt alkalmazott fenntartható talajgazdálkodás nagyobb szervesanyag-tartalmat produkál a talajokban.

A hazai ökológiai ágazat növekedését továbbra is fékezi a feldolgozóipar fejletlensége, az ingadozó felvevőpiac és az importtermékekkel való árverseny. A kézi és gépi munkaerőigény az öko gazdálkodásban jóval magasabb, miközben a hozamok gyakran alacsonyabbak, ez komoly nyomást helyez a gazdák jövedelmezőségére. Az öko vetőmag előállítására használt terület mérete jelenleg kicsi, hiszen a visszafogott vetőmag mellett szinte kizárólag konvencionális csávázatlan vetőmagot használnak a gazdák. Ezen az állapoton nemcsak a gazdák, hanem a vetőmagforgalmazók is tudnának javítani: a

kínálati oldalt diverzifikálva nagyobb eséllyel találják meg a gazdák a kívánt fajta öko vetőmagját. A fajtakínálat jelenleg gyérnek számít még azoknál a fajoknál is, amik már évek óta, rendszeresen megtalálhatók a NÉBIH által üzemeltetett Öko Vetőmag Adatbázisban. Hazánkban az öko gazdálkodást érintő kutatás rendkívüli fejlődést mutatott az elmúlt évtizedben. A kutatás és nemesítés során az öko gazdák valós igényeire, kihívásaira keresik a válaszokat, mint például a termesztési körülményeikhez alkalmazkodó fajták kiválasztása, nemesítése.

A szövetség Ökológiai Vetőmag Munkacsoportja már több mint fél évtizede dolgozik azon, hogy javítsa az öko vetőmaghasználatot és ösztönözze a fémzárolt vetőmag alkalmazását. A munkacsoport célja kettős: egyrészt a biogazdák fémzárolt ökológiai vetőmaghasználatának ösztönzése, másrészt az elsődlegesen export célra termelő vetőmagos cégek bevonása a hazai öko vetőmag forgalmazásba.

A VSZT Öko Vetőmag Munkacsoport legnagyobb eredménye, hogy elindította az öko posztregisztrációs fajtateszteket, melyek eredményeit széles körben évről-évre közzéteszik, hogy ezáltal is tudatos fajtaválasztásra ösztönözze a gazdákat. Ezek az ÖMKi által koordinált kísérletek őszi kalászosokkal (búza, tönköly; újabban tritikálé és árpa) indultak 2020 őszén, ami mellett több évben is volt tavaszi vetésű csemegekukorica, szója kísérlet és őszi borsó kísérlet is. A munkacsoport munkájának ösztönző hatása eredményeképpen a hazai nemesítés is megtalálta már a jövőképét az ágazatban, és idén bejelentésre került két ökológiai nemesítésű őszi búza fajtajelölt.

Egy évtized maradt az öko átállásra

A hazai Öko Cselekvési Terv megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy 2030-ig megduplázzuk az öko területeink részarányát, amely magával fogja vonni a vetőmag iránti kereslet növekedését is. Emellett 2036-ig, az öko szektorban a kötelező öko vetőmag használat bevezetéséig – a csávázatlan konvencionális vetőmag használatára irányuló, derogáció-kérelmezési lehetőség megszűntetéséig - már csak 10 évünk van, ezért az öko vetőmagszektor dinamikus fellendülése prognosztizálható

- hangsúlyozta dr. Mikó Péter.

A munkacsoport elnöke szerint fontos a vetőmagtermesztés technológiájának javítása is a precíziós gazdálkodás, a regeneratív gazdálkodás, a szenzor-alapú előrejelzési rendszerek használatával. Az újabb, öko-célú fajták termesztése mellett, a vetőmag-feldolgozás fejlesztésével költséghatékonyabbá lehet tenni a termesztést, és csökkenteni a konvencionális vetőmaghoz viszonyított felárat is, ezek pedig együtt jelentős ösztönzést adnának az öko vetőmaghasználat növekedése felé.