Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Duna-Ipoly Nemzeti Park a honlapján számolt be egy meglehetősen szokatlan vállalkozásról, amelynek során a nemzeti park munkatársai az elmúlt napokban felszámoltak egy kaktuszültetvényt a Pilisben. Az alig néhány száz négyzetméteres területről hatalmas halom növény került kiásásra, írta meg a Qubit a nemzeti park bejegyzése alapján.
A nemzeti park vezetősége 2017-ben értesült arról, hogy a Pilis szikláin kaktuszok tenyésznek, valószínűleg már évek óta. Azóta minden évben több hatalmas zsáknyi kaktuszt szedtek ki ott. Aki oda ültette a növényeket, nagyon szerette őket, és értett is hozzájuk, így a délre néző oldalon a már nem is olyan zord teleket gond nélkül átvészelve 13 kaktuszfaj számtalan egyede nőtt, és - ami aggasztóbb - szaporodott is.
A gömbös és oszlopos növekedésű fajok nem túlságosan elterjedtek, de a fügekaktusz fajok minden letört szárdarabja legyökerezett, a sziklákon mind lejjebb csúszva növesztett újabb telepeket, kiszorítva az értékes sziklagyep őshonos növényfajait. A nemzeti park munkatársai közleményükben úgy fogalmaztak, hogy az emberek itt és most az invázióssá váló fajok első terjedési lépéseinek lehetnek a tanúi.
Mint Facebook-oldalukon hozzátették, az inváziós fajok egyre nagyobb problémát jelentenek: mezőnyi aranyvessző, erdőnyi bálványfa veszi el az őshonos növényektől az élőhelyet. Most meg már a fügekaktusz is megjelent, pedig biztosak benne, hogy senki nem akarja kerülgetni a magyar erdőkben ezeket a több centis tüskével rendelkező kaktuszokat.
A nemzeti park csapatának a legködösebb napot sikerült kiválasztania a nem mindennapi élőhelykezelési munkára, amit egyes részeken csak kötélbiztosítással, sziklamászó felszereléssel és tudással tudtak elvégezni. Elmondásuk szerint komoly tapasztalatokat szereztek a mindenen átszúró tüskékről és a kaktuszok rejtőző képességéről. Hiába néztek át egy-egy területet akár tízszer, ha egy kicsit más szögből vizsgálták át az adott részt, sokszor bukkantak újabb, egészen kicsiny, mindössze 1-2 centiméteres egyedekre.
A fügekaktusz megítélése a világban, így Magyarországon meglehetősen ellentmondásos. Míg sokan a következő évtizedek egyik lehetséges szuperélelmiszerét látják benne, a szakemberek nem győzik figyelmeztetni az embereket, hogy az otthonaikban tartott fügekaktuszok egyetlen darabja se kerüljön a kerti zöldhulladék közé, és különösen ne jusson ki a kertekből, mert esetleg elszaporodhat. A szakemberek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy ezek a tájidegen, invazív fajok adott esetben az emberre is veszélyesek lehetnek.
