Egyre több problémát okoznak Magyarországon a kaktuszok. Ezeket a szúrós növényeket sokan kedvtelésből tartják otthon, és rengeteg boltban kaphatóak, amivel semmi baj nincs addig, amíg a kaktuszok a cserepükben, ládájukban maradnak. Abban a pillanatban ugyanis, hogy kikerülnek a természetbe, potenciális veszélyforrássá, invazív növényekké válnak. Csecserits Anikó, az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa szerint Magyarországon alapvetően két faj igazán gyakori: a heverő medvetalpkaktusz és a coloradói medvetalpkaktusz. Ezenkívül más Cylindropuntia nemzetiséghez tartozó kaktuszfajokat is találtak már, és nemcsak az Alföldön, hanem az ország több pontjában is - írta meg az Infostart.

A kaktuszok a szakértő szerint egyrészt azért kerültek Magyarországra, mert népszerű dísznövények, és nagyon sokféle fajt tartanak a hobbikertészek. Ahogy Csecserits Anikó fogalmazott, a szakemberek azt szokták mondani, hogy a kaktuszok természetben való felbukkanásai valójában kiültetések, mivel valaki úgy gondolta, hogy szebbé tenné, nemcsak a kertjét, hanem a külső területeket is, ezért kiültette oda. A másik forrás, hogy a zöld hulladék mellett jelennek meg: miután a kaktuszt valaki megunta a kertjében, kidobta, de a növény olyan helyre került, ahol jól érzi magát, ezért nem elpusztult, hanem szépen elkezdett terjedni - tette hozzá Csecserits Anikó.

Annak ellenére, hogy nagyon sok az invazív faj, a kutató szerint meg kell próbálni küzdeni velük. Egyes fajok már annyira elterjedtek Magyarországon, hogy inkább az állományt kell kordában tartani, hogy ne terjedjen további helyekre.

Itt arról van szó, hogy olyan fajok jelentek meg Magyarországon, amelyek más országokban, tőlünk délebbre nagyon erősen inváziós tulajdonságokat mutatnak, és ez alapján lehet sejteni, hogy nálunk is invázióssá válhatnak

- mondta Csecserits Anikó.

A folyamat most még az elején tart, és a kaktuszok egyelőre csak még lokálisan fordulnak elő. Mivel azonban viszonylag lassabban terjedő növényekről van szó, még meg lehet fogni az inváziót.

A kaktuszok nyílt homokpusztagyepekben, sziklagyepekben, dolomitsziklagyepekben terjednek, a Vértesben is találtak már belőlük, méghozzá fokozottan védett területen. Tehát a nyílt sziklás vagy homokos élőhelyeken ki tudják szorítani az ott őshonos fajokat. A másik probléma, hogy a legelőkön gyomnövényekké válnak, tehát az állatokat is zavarják, és gondot okozhatnak a gazdálkodásban.

Árnyalja a helyzetet, hogy a kaktusz valóban hasznos tulajdonságokkal is rendelkezik: van olyan faj a nemzetségben, amely elterjedt haszonnövény a mediterrán területeken. Spanyolországban ebből van konfliktus, mert a fajból vannak ültetvények, de kiszökik, és a természetvédelmi területeken irtani kell.

Van haszna, a gyümölcsét eszik, és az itt megjelenő fajoknak is ehető a gyümölcse. Sőt, még olyat is hallottam, hogy a friss hajtásait is megeszik Mexikóban

- tette hozzá Csecserits Anikó.

Bár a kaktuszokat számos országban, így hazánkban is inváziós növényfajként kezelik, sokan más szemmel néznek rájuk, és egyenesen a jövő szuperélelmiszereinek tekintik őket, mivel vitaminokban, rostokban és aminosavakban gazdagok. Ilyen például a fügekaktusz vagy medvetalp kaktusz, aminek a gyümölcse, levele, szára és olaja is ehető.