Évente 409 ezer ember teljes munkaidejére van szüksége Magyarországon a mezőgazdaságnak, ebből 34 ezer idénymunkás dolgozik általában az ültetvényeken, földeken - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglalójából. A legkevésbé az állattartóknak van szükségük idénymunkásokra, a növénytermesztőknél ugyanakkor eltérő időszakban kell rendelkezésre állnia a pluszmunkaerőnek, írta meg a Magyar Nemzet. A legnagyobb munkaerőigényre a szakosodott szőlészeteknek, a vegyes ültetvény-, szőlő- és kertészeti termékeket termesztőknek és a növényházi kertészeteknek van. Egy szőlészetnek átlagosan 13-szor akkora az élőmunkaigénye, mint egy szakosodott baromfitartónak.

A KSH jelentéséből kiderült, hogy a gazdaságszerkezeti összeírások adatai alapján a vizsgált gazdaságok teljes munkaerő-felhasználásának 15%-át az időszaki alkalmazottak adják. Ezen belül a szakosodott ültetvénytermesztők támaszkodnak a legnagyobb mértékben idénymunkásokra. Az éves ráfordítás nagyjából 40%-át időszaki alkalmazottak végzik a gyümölcs­ültetvényeken, szőlészetekben, vegyes ültetvénygazdaságokban. Emellett a zöldség-, dohány-, gyökgumósnövény-termesztők és a kertészetek emelkednek ki. A legnagyobb mértékben ezeket a gazdaságokat sújtja a szezonális munkaerő hiánya.

Az egyes szakágazatokban a munkacsúcs más-más időszakban jelentkezik, így eltérő lehet a gazdaságok kitettsége a munkaerőhiánytól attól ­függően, hogy a korlátozó intézkedések hatása, az esetleges munkaerőhiány meddig tart. A mezőgazdasági idénymunka éven belüli csúcsa júliusban van, 2019-ben mintegy 10 ezer fő volt az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott idénymunkások átlagos állományi létszáma. A gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése szakágazatban júliusban, a dohánytermesztésben augusztusban van a legtöbb munka. A zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése szakágazatban májustól júliusig tart a munkacsúcs. Az almatermésűek és csonthéjasok termesztése ágban a június-július mellett egy szeptember-októberi betakarítási csúcs figyelhető meg. A szőlőtermesztésben három, a különböző munkákhoz igazodó csúcs rajzolódik ki.

Nyugat-Európában az idénymunkások hiánya óriási gondot okoz. Míg Magyarországon a mezőgazdaság elsősorban a hazai munkaerőre támaszkodik, addig a nyugati államokban más a helyzet. Nagy-Britanniában szinte könyörögnek a briteknek azért, hogy betakarítsák a terményt, ám a helyiek közül erre kevesen hajlandók. Több államban, például Belgiumban pedig támogatásokkal próbálják ösztönözni a helyieket, a munkabér mellett a segély további folyósításával. Az eredmények ugyanakkor elmaradnak a várttól, amely a gazdáknak és a helyi ellátásban is komoly kihívást okoz.