Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Agrárszektor.hu: A nagy inputanyaggyártó cégek közelmúltbeli fúziói - a Dow-Dupont, a Bayer-Monsanto és a ChemChina-Syngenta tranzakciói - átrendezték a nemzetközi piacot. Hosszabb távon milyen hatásuk lehet a cégösszeolvadásoknak?
Christoph Hofmann: Az egyik legkomolyabb változás, hogy mostanra olyan nagyvállalatok alakultak ki, amelyek már nem csak növényvédelemmel, hanem vetőmag-előállítással is foglalkoznak. Sőt, azt is láthatjuk, hogy a meghatározó cégek jelentős befektetésekkel digitális platformot is kialakítanak a gazdálkodóknak. A változások azt is mutatják, hogy az agrárszektorban koncentráció zajlik, és ez nem csak forgalmazói körben, hanem termelői szinten is látható Magyarországon is. A koncentráció kockázatokat is magában hordozhat, hiszen a szolgáltatók száma csökken, és ez a gazdálkodók döntési és választási mozgásterét szűkíti. Másrészt viszont lehetőségeket is nyújt a számukra, mivel mostantól egy-egy nagyvállalatnál a vetőmag-nemesítés és a növényvédelmi kutatás kéz a kézben haladhat. A BASF-nél tökéletes példa erre a repce, ahol most már egyszerre forgalmazhatunk vetőmagokat és növényvédő szereket is, vagyis a termelőknek optimális megoldásokat nyújthatunk. Így például a Clearfield® gyomirtási technológia is szinergián alapuló, átfogó szolgáltatásra épülhet.
A.: A BASF közvetlenül nem vett részt a nagy inputanyag-gyártó cégek átalakulásában, de a közelmúltban jelentős és értékes - vetőmaggal és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó - üzletágakat vásárolt a Bayertől. Hogyan változtatja ez meg a vállalat stratégiáját?
Ch. H.: Az, hogy a Bayertől megvásároltuk a vetőmagos üzletágakat, a BASF-nél is jelentős stratégiai váltást takar. Világszinten egyre meghatározóbb pozíciót érhetünk el a repce, a gyapot, a szója és a zöldségfélék vetőmagpiacán. Az eredményesség érdekében a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy teljes erővel vigyük előre a kutatást és az innovációt. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy nem feltétlenül kell minden kultúrában minden problémát nekünk orvosolnunk. Ahol viszont vannak megoldásaink, arra törekszünk, hogy azok a leghathatósabbak legyenek. Az iparágban nem mi vagyunk a legnagyobb vállalat, de a legerőteljesebb innovációs vonal nálunk található.
A.: Tervezték-e egyébként is a vetőmagpiaci nyitást, vagy kifejezetten az jött kapóra a BASF számára, hogy az amerikai Monsanto megszerzéséhez üzletágakat kellett eladnia a német Bayernek?
Ch. H.: A napirendre került vállalati átalakulások és fúziók kapcsán természetesen a BASF is érdeklődött, és végeredményként az ismert Bayer-BASF üzleti tranzakció jött létre. Azt itt is fontos megjegyezni, hogy a BASF stratégiája szerint csak akkor veszünk meg egy-egy vállalkozást, ha az pénzügyileg is teljes mértékben kifizetődő. Mindig kérdésként merül fel ugyanis, hogy tőkénket akvizíciókra fordítsuk, vagy inkább az innovációt helyezzük előtérbe. E szempontból azt mondhatjuk, hogy a Bayer-csomag megérte az árát, és a vetőmagos üzletágak számunkra jövedelmezők lesznek. Ugyanakkor úgy gondolom, más akvizícióknál túl magas volt az ár ahhoz, hogy az tíz éven belül megtérülhessen. Manapság egyértelműen látható, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek komoly befektetéseket hajtanak végre, egyre nagyobb költségnyomás alá kerülnek. Szemben például velünk, ahol ilyen nagy megterhelés nem jelentkezik.
A.: A BASF-nél napirendre kerülhetnek-e a közeljövőben újabb agrárvállalati akvizíciók?
Ch. H.: Minden nagyvállalatnál egész csapat szakember foglalkozik azzal, hogy a különböző üzleti lehetőségeket feltérképezze. Azt is érdemes azonban kihangsúlyozni, hogy manapság sok más út is kínálkozik az együttműködésre, vagyis nem feltétlenül az a megoldás, hogy egy-egy céget felvásárolunk. A Sumitomo nevű japán társasággal például nem adásvételi szerződést kötöttünk, hanem közös projektet indítottunk egy fungicid kifejlesztésére. Az ilyen kooperációkhoz rendkívül rugalmasan állunk hozzá.
A.: Az együttműködésre példa az a tavalyi eset is, amikor a BASF értékesítette a Dupont-nak az Optimo Care nevű fungicid terméket, és ez a magyar piac szempontjából is lényeges volt. Milyen üzleti előnnyel járt ez a BASF számára?
Ch. H.: A BASF-nél erős növényvédőszer-fejlesztési üzletág működik, és egyes növénykultúrákban nem egy-kettő, hanem több jó növényvédelmi megoldással is rendelkezünk. Ilyenkor van lehetőségünk arra, hogy egyes készítményeket másoknak átadjunk, hiszen arra nincs túl sok esély, hogy egy szállító vagy gyártó akár három-négy terméket is ugyanazon szegmensben és kultúrára értékesítsen. A tavalyi eset is jó igazolása annak, hogy egy-egy vállalat mérete nem feltétlenül jelenti azt, hogy kifogástalan termékportfólióval is rendelkezik.
A.: Az elmúlt években láthattuk, hogy a nemzetközi cégfúziók és átszervezések hosszadalmasan mennek végbe. Ezek lezárásáig mennyi időre lehet még szükség?
Ch. H.: A nagyvállalati akvizíciók legnagyobb részén már túl vagyunk. Most a létrejövő cégek legfőbb feladata az lesz, hogy saját magukat is konszolidálják. Ezért úgy gondolom, a cégfúziós változások a magyar termelőkre egy-két év múlva lehetnek igazán komoly hatással. A piacon egyre több olyan ajánlat jelenik majd meg, amelyekben a vetőmagok és a növényvédő szerek együtt szerepelnek. A gazdálkodók - a BASF-fel, illetve más szolgáltatókkal kapcsolatban is - mindenképpen hasznot húznak majd e szinergiákból.
A.: A magyar agrárpiacon milyen változásokat hozhat a BASF új stratégiája?
Ch. H.: Egyik lényeges változtatásként a termelők számára digitális szolgáltatásokat is nyújtunk. Így például elindítottuk Xarvio™ nevű új online digitális rendszerünket. Ezen belül a Field Manager elnevezésű területkezelési applikáció segítségével a termelők az adatok megadása után növényvédelmi és egyéb gazdálkodási ajánlásokhoz juthatnak. Sőt, már a nitrogénmenedzsment területén is megjelentünk, így csökkenteni tudjuk a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Az új irányvonalra talán a legjobb példa a repce, mivel e növénynél a termelőknek már ettől az évtől lehetőségük lesz arra, hogy a BASF-től a növényvédő szereket és a vetőmagokat egy csomagban, közös ajánlat keretében szerezzék be. Ha felkeresik a vállalat területi képviselőit, teljes körű technológiai megoldásokat is kaphatnak. Tehát már nem csak termékek értékesítésével foglalkozunk, hanem szaktanácsadással és egyéb termelési szolgáltatásokkal is, amelyekkel javítani szeretnénk a gazdálkodás eredményességét. Ez komoly stratégiai változásnak tekinthető.
A.: A repcén kívül más szántóföldi növényeknél is terveznek-e komplett csomagajánlatokat?
Ch. H.: A jövőben a kalászos növények is hasonló utat járhatnak be a BASF-nél. Most az őszi búzánál és az őszi árpánál egy hibridkutatási projekt folyik, amelynek eredményeként új hibridjeink öt éven belül Magyarországon is megjelenhetnek. Úgy látom, bőven van lehetőség arra, hogy a kalászosoknál javítsunk a termésátlagokon. De ugyanezt tapasztaljuk a zöldségtermelésben is, mivel a Bayer zöldségüzletágának megvásárlásával most már jobban megismertük a zöldségtermelők igényeit. A zöldségszektorban is arra törekszünk, hogy a vetőmagok és a növényvédő szerek mellett további kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtsunk.
A.: Magyarországon a búzánál ma a hektáronkénti termésátlagok öt tonna körül mozognak. Belátható időn belül mennyivel lehetne ezt növelni?
Ch. H.. Van esély arra, hogy komplex technológia alkalmazásával három-négy éven belül egy tonnával nőjön az átlagtermés. Persze a mindenkori eredményeket az extrém időjárási körülmények is befolyásolhatják.
A.: Tapasztalataik szerint a magyar inputanyag-piacnak vannak-e sajátosságai a nemzetközi viszonyokhoz képest?
Ch. H.: Ez érdekes kérdés. Szerintem Magyarországon a takarmánykukorica- és a napraforgó-termelés már most is rendkívül korszerű, és itt az inputanyag-felhasználás és a termelékenység is világszínvonalú. A repce viszont sokáig nem tartozott a fejlett növénykultúrák közé, bár kétségtelen, hogy a szakmaiság mára sokat fejlődött. Amikor a gazdálkodók látták, hogy a repcét szakszerűbben is lehet termelni és magasabb hozamokat lehet elérni, kedvet is kaptak hozzá. Ez jó példa arra, hogy Magyarországon a termelők az új trendekhez milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni. Ugyanakkor más kultúrákban, így például - ahogy már említettem - az őszi búzában még van fejlesztési potenciál ahhoz, hogy eljussunk a nyugat-európai színvonalra. Hozzá kell azonban tenni, hogy a fejlődést itt is alapvetően befolyásolhatja a klímaváltozás, amely rendkívül komoly hatással lehet a gazdálkodásra. E szempontból azonban itt kedvező helyzetet teremt, hogy Magyarország kiépült öntözőrendszerrel rendelkezik, amelyet újra használatba lehet állítani. Sok más országban nem létezik ilyen öntözési infrastruktúra.
A.: A növényvédőszer-ágazatban nem csak a klímaváltozás hatásai jelentenek kihívást, hanem a sorozatos termékkivonások is. Az Európai Unió nemrég döntött arról, hogy betiltja a neonikotinoidok szántóföldi felhasználását, de komoly támadások érnek más hatóanyagokat - így például a glifozátot és a dikvátot - is. A BASF hogyan tud reagálni a folyamatosan változó szabályozási helyzetre?
Ch. H.: Azt hiszem, e tendencia sajnálatos módon továbbra is napirenden marad. A mezőgazdaságban komoly hibát követtünk el azzal, hogy nem tájékoztattuk kellőképpen a fogyasztókat, ezért nincs kellő rálátásuk arra, pontosan mit is csinálunk. Emiatt bizonyos dolgoktól félnek, és ez egyre inkább politikai színezetűvé tesz egyes állásfoglalásokat ahelyett, hogy tudományos alapú döntések születnének. A növényvédelmi iparág képviselőinek ezért ma kötelezettségük az is, hogy a fogyasztóknak jobban elmagyarázzák, mi biztonságos és mi nem. E területen a BASF tevékenységét három csoportba lehet sorolni. Egyrészt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretein belül komoly lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a nagy nyilvánosság előtt is feltárjuk, mivel foglalkozunk az élelmiszerbiztonság területén. Emellett évente fenntarthatósági konferenciát szervezünk, ahol a közvélemény számára is fontos üzeneteket fogalmazunk meg. Harmadik lényeges pontként pedig a kutatás-fejlesztésben rendkívül komoly figyelmet fordítunk az engedélyezésre. Ennek részeként például remélhetőleg két év múlva újabb fungicidet vezethetünk be a piacra. Az új készítmény kutatási folyamata csaknem tíz éve indult, és akkor azért kezdtünk bele, mert úgy véltük, hogy a mostani időszakban lesz egy olyan piaci rés, amelyet az új termékkel ki lehet tölteni. Mindenképpen proaktívan kell tehát gondolkoznunk, és előre ki kell találnunk, hogy idővel milyen jelenségekre kell felkészülnünk. Mindez a K+F területen komoly befektetést és előre tervezést igényel. Sőt, ha abból indulunk ki, hogy sok döntés politika, nem pedig tudományos alapon születik, mindig többféle forgatókönyv mentén kell gondolkodnunk.
A.: Tervezik-e, hogy az idén új termékekkel lépnek a magyar piacra?
Ch. H.: 2019-re időzítettük két úgynevezett nitrogén inhibitor, a Vizura, és a Limus magyarországi bevezetését. Ugyancsak nemrég léptünk a piacra a kalászosokban a Xemium alapú technológiával, amelyet a Systiva csávázószer és a Priaxor nevű növényvédő szer is tartalmaz. 2021-től nemzetközi szinten további fontos készítmények bevezetése is várható, és ezek természetesen a magyar piacra is eljutnak majd. Ilyen lehet például a Revysol nevű fungicid, amely kifejezetten annak a példája lesz, hogy új triazol alapú termékkel jelenhetünk meg akkor, amikor a legtöbb triazol hatóanyagot kivonják a piacról. A fejlesztéseknél arra is figyelmet fordítunk, hogy ne csak a hatékonyság javuljon, hanem az új termékek alkalmazása fenntarthatóbb és környezetbarátabb legyen. Emellett azt tervezzük, hogy minden meghatározó kultúrában - a kalászosokban, az olajos növényeknél és a speciálisabb ágazatokban - újdonságokkal állunk elő, így a következő három-négy évben a fungicidek mellett új herbicidekkel és inszekticidekkel is piacra léphetünk. A BASF nemrég globális közleményben is tudatta, hogy az újabb K+F tevékenységek révén 6 milliárd eurós eredménynövekedést szeretne elérni, és e szempontból természetesen a magyar piac is számít.
A.: Összességében az látszik, hogy a nagy világpiaci cégfúziók az inputszektorban alaposan megváltoztatják az erőviszonyokat. Agrárszempontból a BASF ma hol helyezkedik el a rangsorban, és mi a vállalat hosszabb távú célja?
Ch. H.: Ha a vetőmag- és a növényvédőszer-forgalmazást együttesen nézzük, most a BASF globálisan a negyedik helyet foglalja el, és ugyanez vonatkozik a magyar piacra is. Ha viszont csak a növényvédelmet vesszük alapul, globális szinten a második-harmadik helyen, Magyarországon pedig a második helyen állunk. A célunk természetesen az, hogy a jelenlegi pozíciónkat megtartsuk, illetve tovább erősítsük. Ugyanakkor - ahogy korábban már utaltam rá - nem elsősorban a vállalat mérete, hanem a portfólió minősége alapozhatja meg a további eredményeket.
