Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Magyar Külügyi Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány által az Európai Unió kohéziós és agrárpolitikájáról szervezett tanácskozáson Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára kifejtette: két lényeges eleme van az EU többéves költségvetésének: a kohéziós és az agrárpolitika, és ezek a legfontosabbak Magyarországnak is.
Az EU hat alapító állama annak idején hasonló fejlettségi szinten állt, nem volt szükség kohéziós politikára, csak később alakították ki, amikor dél-európai országok csatlakoztak a közösséghez - emlékeztetett. Az akkor meghatározott célt kell ma is szem előtt tartani, vagyis a kohéziós politikának a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentését kell szolgálnia - mutatott rá.
Ódor Bálint szerint a régiók közötti különbségek máig nem tűntek el, sőt még nőttek is. A forrásokat hatékonyabban kell felhasználni, hogy a tagállamok gazdasági növekedéshez hozzájáruljanak és ösztönözzék a befektetéseket - vélekedett.
Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkár hangsúlyozta: az EU közös agrárpolitikája több mint 60 éves múltra tekint vissza, az egyik legrégibb közösségi szakpolitika. A közös agrárpolitika fő célja a biztos és stabil élelmiszerellátás garantálása Európában, valamint az egyik legfontosabb gazdasági szektor, a mezőgazdaság védelme - mondta.
Úgy látja, a közös agrárpolitikának ma több kihívással kell szembenéznie, mert a piacok instabilitása nőtt, a gazdák bevétele csökken, továbbá versenyezni kell az importforrásokkal, és az éghajlatváltozás is új kockázatokat jelent.
A helyettes államtitkár közölte: a közös agrárpolitika rendkívül összetett. Működtetésében az EU arra törekszik, hogy egyensúly legyen a versenyképesség, a hatékonyság és a fenntarthatóság között - mondta, hozzáfűzve, a globális verseny miatt nagy nyomás nehezedik az európai mezőgazdaságra és a közös agrárpolitikára.
Peter Parscher, a Német Gazdaszövetség üzleti és vidékfejlesztési főosztályának munkatársa kifejtette: a 21. században a mezőgazdaság alakulását leginkább a Föld népességének növekedése, az egyre több, étkezéssel összefüggő betegség, továbbá az éghajlatváltozás, a környezetvédelmi szempontok, a megújuló energiák használata és az országok közötti globális verseny határozza meg.
A közös agrárpolitika jövőjéről szólva azt mondta, hogy abban a vidékfejlesztésre és a környezetvédelemre egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek. A gazdák alapvetően elfogadják a rendszert, amely kiegyensúlyozott, hiszen minden gazdára kiterjed és minden terméket egyenlően kezel - mondta. Hozzátette: az uniós tagállamok számának növekedése és a válság azonban nagy kihívást jelent a közös agrárpolitikának.
A német mezőgazdaságról elmondta: az országban minden nyolcadik munkahely a mezőgazdasághoz kötődik, Németország az EU élelmiszertermelésének 12,6 százalékát adja, egy német birtok átlagosan 58 hektár, és egy német gazda átlagosan 132 fogyasztót lát el.
