Bár az EU és USA közötti kereskedelemben az agrártermékek részesedése csupán 5-6 százalék, az ezekkel kapcsolatos egyeztetéseket és találgatásokat kiemelt figyelem övezi - emlékeztetett Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Emlékeztetett, hogy a megnövekedett számú szabadkereskedelmi tárgyalások és megállapodások (regionális és bilaterális szinteken is), valamint a 2008. évi gazdasági válság indokolják a TTIP bevezetését.

A tárgyalások 2013 júliusában indultak, idén októberben volt a 11. forduló, az USA-ban, Miamiban - mutatott rá Tarpataki Tamás. A két fél GDP-je a világ GDP-jének közel 50 százalékát adja, a két kontinens közötti áruforgalom értéke napi szinten eléri a 2,7 milliárd eurót. A megállapodás nyertesei az EU részéről az autóipar, a vegyipar, a kozmetikai és gyógyszeripar, az élelmiszeripar, az elektronikai és a gépipar, az USA részéről pedig az elektronikai ipar, a biztosítási és pénzügyi szolgáltatások, a vegyipar, illetve a kozmetikai és gyógyszeripar lehetnek. Az EU és az USA jelenlegi szándékai szerint a tárgyalásokat 2016 végén lezárnák.

Magyarország részéről mi támogatjuk a megállapodás létrehozását, de kizárólag egy kiegyensúlyozott, ambiciózus megegyezést tartunk elfogadhatónak. Hosszútávon cél a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, továbbá a földrajzi árunevek védelme, a nem-vámjellegű akadályok lebontása (NTB), illetve az uniós állat- és a növény-egészségügyi előírások betartása - mondta Tarpataki Tamás.

Mint ismeretes, Magyarországon - az USA-val ellentétben - szigorú GMO korlátozások érvényesek, nálunk az alaptörvény rögzíti az ország GMO-mentességét - hívta fel a figyelmet a szakember. Ezért Magyarország a GMO-mentességen kívül nem tud más alternatívát támogatni. 

A szekció kerekasztal-beszélgetésében a TTIP magyarországi hatásait elemezték a szakemberek. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke szerint jelentős különbség van a két kontinens állattenyésztési metódusai között. Úgy látja, hogy Európa országainak többsége nem támogatja az adók és vámok nélküli kereskedelem kialakulását Észak-Amerika és a kontinens között.

Sándorfy András, a Dow AgroSciences Hungary Kft. marketing vezetője elmondta: a jogszabályi és támogatási környezetet nézve lehetnek olyan következményei egy-egy ilyen megállapodásnak, amelyek nemcsak termékekben és bevételekben merülhetnek ki. 

A feldolgozóipart, és a bioetanol-gyártókat versenyhátrány éri a szerződéssel - hívta fel a figyelmet Reng Zoltán, a Pannonia Ethanol Zrt. vezérigazgatója. Ennek elsősorban az az oka, hogy Amerikában harmadannyit fizetnek az energiáért, mint itt, és összességében versenyképesebben termelnek.

Ha az Európai Unió kimarad abból a játszmából, ami most zajlik, ha nem kötünk partnerségi megállapodást az Egyesült Államokkal, akkor a többi ország előnybe kerül az USA piacain az unióval szemben - vélekedett Tarpataki Tamás. A szakember szerint az unió nagyobb érdekképviseleti szervezetei közül a Copa Cogeca támogatja a TTIP megkötését. A szervezet elsősorban a tejágazatban tapasztalható válság miatt állt az egyezmény mellé, és annak mihamarabbi megkötését javasolják. Mivel Magyarország agrárexportjának mindössze 0,8 százaléka irányul közvetlenül az Egyesült Államokba, a behozatal pedig 0,5 százalék körül alakul, úgy vélem, hogy inkább a TTIP másodlagos hatásaival kell foglalkoznunk - hangsúlyozta Tarpataki.

Sándorfy András úgy véli, hogy ezek a másodlagos hatások is hangsúlyosak lehetnek Magyarországon. Nem csak termékben és dollárban, hanem jogszabályokban megjelenő hatásokról is beszélhetünk - tette hozzá.

Reng Zoltán az esetleges másodlagos hatásokra reagálva példaként hozta fel a hazai bioetanol-gyártást. A négy hazai bioetanol- és biodízel-előállító gyár az európai bioetanol termelés 15 százalékát adják. Ha versenyhátrányba kerülünk, az egy elég komoly másodlagos hatás lesz - figyelmeztetett a szakember.

Tarpataki Tamás szerint azért, mert elsősorban másodlagos hatásokkal számolhatunk, nem szabad bagatellizálni a kérdést. Ez viszont egyelőre nehezen modellezhető, mert a megállapodás ideje teljesen nyitott.

Makai Szabolcs, a Cargill Magyarország Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy a versenyképesség megőrzése és növelése prioritást élvez. Ha működőképes megállapodást szeretnének kötni, mindkét félnek engednie kell, a szerződést övező bizonytalanságokról pedig azt gondolom, hogy szükségszerűek, jelenleg ugyanis még nem tartunk abban fázisban, ahol konkrétumokat tudhatnánk - tette hozzzá Cargill vezérigazgatója.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az USA a kivárásra játszik, főleg úgy, hogy még az unión belül is vannak ellentétek a kérdést illetően - mondta Tarpataki Tamás. Ráadásul az USA-ban közelednek a választások, ez pedig egy olyan tényező, amely a tárgyalások egy-egy szakaszának újratárgyalását is eredményezheti.

Úgy gondolom, hogy Magyarország egyértelmű vesztese lesz a megállapodásnak - fogalmazott Reng Zoltán. Nem kellene erőltetni az egyezményt, vagy ha igen, akkor úgy kellene változtatni a támogatáspolitikát, hogy azok egyfajta védőhálót jelentsenek a védővámok esetleges eltörlésekor is.

Csorbai Attila szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatáspolitikája óriási különbségeket mutat. Míg Amerikában a cél a versenyképesség és a hatékonyság ösztönzése, illetve a nagy mennyiségek előállítása, addig Európában a minőség és az élelmiszerbiztonság kapnak kiemelkedő szerepet. Példaként hozta fel azt az Amerikában bevált technikát, amelyben klórral fertőtlenítik a húst, miközben ez Európában elképzelhetetlen. Az állatjóléti intézkedések 8-10 százalékos plusz költséget jelentenek Európának - hívta fel a figyelmet a szakember.

Reng Zoltán úgy látja, hogy a költséghatékonyság és a versenyképesség növelése követendő példák, azonban ha a felek nem tudják közelíteni egymáshoz az elvárásaikat, félő, hogy elindul a kiskapuk keresése. Aggasztó, hogy a tárgyalásoknak nincs olyan tétele, amely közvetlenül az unió támogatáspolitikájáról szólna, pedig az USA nem ért egyet az EU-s irányelvekkel - emelte ki a Pannonia Ethanol vezérigazgatója.