Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A pálmaolaj jóval olcsóbban előállítható, mint az európai repceolaj, vagy éppen a hulladékokból nyert, újgenerációs zöld üzemanyag. Csakhogy míg a táplálkozásban a pálmaolajból készült termékeket bojkottálhatja az uniós fogyasztó, addig a bioüzemanyagban nem képes elkülöníteni a fenntarthatatlan termelésből származó alkotórészt. Márpedig az EU-ba érkező pálmaolaj fele dízelmotorokban ég el.
Európa képtelen a szükségleteinek megfelelő mennyiségben előállítani a zöld hajtóanyagot, ezért bármennyire is elítéli az erdőirtást, mégiscsak támogatja azt a pálmaolaj megvásárlásával - de eddig legalább dömpingvámokkal sújthatta a tengeren túlról érkező nyersanyagot. Most azonban a WTO rákényszerítette, hogy az Argentínával és Indonéziával szemben 2013 óta alkalmazott magas vámtételeket törölje el a közösség (22-25% helyett 4-8%). Az eredmény ez lett:
Argentínával egyébként is nehéz dolga lett volna Brüsszelnek, mivel Mercosur-ország lévén vele is és Brazíliával is javában zajlanak a szabadkereskedelmi tárgyalások, amelynek szerves része a bioüzemanyag szabad belépése a közösség piacára.
Mindeközben a végéhez közeledik a Megújuló Energia Irányelv (RED) szövegezése. Ebben a 2020 utáni zöldenergia-politikából száműzték volna a pálmaolajat. Az egymásnak ellentmondó intézkedések egy teljesen hatástalan rendszert eredményeznek. Az Euractív oldalain megjelent írás egyenesen azt állítja, hogy az unió zöldenergia-politikája megbukott: sem környezetvédelmi, sem energia-biztonsági oldalról nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ellenkezőleg: teljesen kiszolgáltatta az uniós ipart az importnak, és minden jel szerint kereskedelmi oldalról is védhetetlen. A cikk szerzője, Kristina Wittkopp azt a tanulságot vonja le az esetből, hogy
A szerző szerint megoldás lehet, ha nem egyes növényfajokat száműzünk a biodízeliparból, hanem valamennyi első generációs alapanyagot. Egy ilyen döntést már nehéz lenne megtámadnia az indonéz vagy a maláj kormánynak. Megjegyezzük: nehéz lenne ezt elfogadtatni az európai biodízelipar szereplőivel és beszállítóival is. Egyik pillantról a másikra biztosan nem lehet kihúzni a talajt az érintett befektetők lába alól.
