Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács május 22-én hagyta jóvá a szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdését Ausztráliával és Új-Zélanddal. A mandátum olyan átfogó és modern keretet irányoz elő, amelynek alapját a legmagasabb szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi, klímapolitikai és fogyasztóvédelmi előírások képezik. Ugyanakkor különös figyelmet fordít a sérülékenyebb ágazatok, köztük a mezőgazdaság védelmére. A cél az, hogy a piac megnyitása - de nem teljes liberalizációja - maximális előnyökkel járjon anélkül, hogy a helyi termelők hátrányba kerülnének.

Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke korábban azt közölte, hogy az egyeztetéseket még a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig le szeretnék zárni. Az ausztrál miniszterelnök a sajtóértekezleten rámutatott, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás nagyobb lehetőségeket teremt a befektetések terén, és még több munkalehetőséget jelent az ausztrál és az európai polgároknak. Cecilia Malmström, aki a héten Új-Zélandra is ellátogat és elindítja a tárgyalásokat, arról beszélt, hogy az igényes, jól kidolgozott kereskedelmi megállapodások mindkét félnek előnyöket hoznak.

Az EU Ausztrália harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. Az éves kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly 48 milliárd euró volt, az EU számára több mint 21 milliárd eurós pozitív mérleggel. Új-Zélandnak Ausztrália után az EU volt a második legfontosabb kereskedelmi partnere, 9 milliárd eurós behozatali értékkel. Az uniós külkereskedelmi aktívum értéke 1,9 milliárd eurót tett ki.