Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Woody Johnson szerint Európa termelői kevésbé alkalmazzák a tudomány és a technika újdonságait a termelésben, mint a világ többi része. “A világ számára nem fenntratható Európa múzeumokba való gazdálkodása. Az agráriumnak a jövőbe kell tekintenie, nem a múltba" - írta a The Daily Telegraph-nak írt cikkében a nagykövet, amelyikben a Brexit utáni amerikai-brit kereskedelmi megállapodás mellett kampányolt. Valójában Franciaországban, Egyesült Királyságban, Németországban, Skandináviában és a Hollandiában alkalmazzák a legfejlettebb mezőgazdasági módszereket a világon. Hatékonyságuk mögött pedig minden bizonnyal a kutatóintézetek munkája áll - állítja az IEG Policy cikkírója, Brian Gardner.
Világrekord: 8 óra alatt 80 hektárról 800 tonna búzát betakarítani (videó)
Nagy gazdaságok, hatékony termeléssel
A cikk szerzője leszögezi, hogy az árutermelő gazdaságok mutatóit illetően az Egyesült Államok és az EU meglepően hasonló. Mindkettőre igaz például, hogy az ezer hektár feletti méretű gazdaságok az összes üzem mintegy 5 százalékát teszik ki. Ugyanígy nagyjából a gazdaságok 5 százaléka képes többet kitermelni, mint évi 500 ezer dollár, illetve 445 ezer euró. (Hozzátesszük: Magyarországon a 2016. évi összeírás alapján 6,7 százalékot tesz ki az ezer hektár feletti méretű gazdaságok száma, viszont 500 ezer eurós árbevétel felett csak a gazdaságok 4 ezreléke képes termelni, de ez is több, mint 1700 üzemet jelent - agrárszektor.hu)
Brian Gardner megjegyzi, hogy az 50 hektár alatti kisgazdaságok száma az USA-ban sem kevés: az összes farm 35 százaléka sorolható ide. Ami pedig a modern gazdálkodási technikákat illeti, kevés különbség van az Iowa vagy Kansas állam területén alkalmazott és a párizsi medencében folytatott gazdálkodási módszerek között. Ha a végeredményt nézzük, az USA el is szégyellheti magát:
Fejlett technika
A precíziós gazdálkodás is széles körben elterjedt Európa nyugati felén, és azzá válhat a keletén felén is, hiszen a Bizottság a következő pénzügyi ciklusban kiemelt forrásokat ígér a támogatására. A technológia lényege, hogy termőhelyre és kultúrára szabva, a nyereségességet szem előtt tartva adjuk ki az inputokat. Magában foglalja az adatok gyűjtését (például távérzékeléssel) és az ezekre alapozott döntést, valamint műholdas helymeghatározás segítségével a helyspecifikus kijutattást.
Az elmúlt öt évben különösen a német és a francia gazdálkodók körében terjed a precíziós gazdálkodás. Franciaországban a drónok által kontrollált műtrágya-kijuttatásnak köszönhetően ugrásszerűen nőttek a hozamok. Egy hároméves kutatás eredménye azt mutatja, hogy ezek a gazdák hektáronként 69 euróval növelték a nyereségüket a használatukkal, hiszen csak ott és csak annyi vegyszert, tápanyagot és öntözővizet használtak fel, amennyire szükség volt. Az országban különösen fejlett a robotika, a mezőgazdaság számára is készítenek a gyakorlatban máris alkamazható talajművelő és betakarító robotokat.
Az EU tejelőtehénállománya mára meghaladja az USA-ét, hatékonyságban messze le is körözi azt. Az állatok egészségének ellenőrzése, a takarmányozás vagy a fejés teljesen gépesített, számítógép által vezérelt módon zajlik.
Kiváló élelmiszer-biztonság
De Johnson nagykövetnek valójában nem Európa fejletlenségével van baja, hanem azzal, hogy az EU visszautasítja az amerikai termelés és élelmiszer-feldolgozás gyakorlatát, kezdve a GMO-któl a hormonkezelt marhákon át a klóros vízzel mosott csirkehúsig. A nagykövet ezeket olyan mítoszoknak nevezte, amelyek az unió protekcionista gazdaságpolitikáját szolgálják. Johnson ezek után védelmébe vette a klóros húsmosást, mint a legolcsóbb és leghatékonyabb védekezési módot a szalmonella ellen.
Gardner azonban rámutat: nem lenne szükség a húsok klóros mosására, ha jobb tartási krülmények uralkodnának az USA-beli farmokon. A termelés hibáit így a vágás és feldolgozás fázisában próbálják orvosolni. A puding próbája az evés:
Ez több mint 10-szer nagyobb arány, mint az Egyesült Királyságban, ahol csak a lakosság 1 százaléka szenvedi el. Emellett az Egyesült Államokban olyan állattenyésztési gyakorlatok vannak, amelyeket Európában éppen az emberi egészség védelme érdekében tiltottak be, ennek jellemző példája az antibiotikumok megelőző jellegű alkalmazása.
A brexit után jöhet az amerikai klóros csirke és a hormonos hús?
A hormonok alkalmazása talán más lapra tartozik. A diplomata megvédte a növekedési hormonok használatát azzal, hogy így egy állatra vetítve több húst termelődik kisebb környezeti terhelés mellett és alacsonyabb áron, ami fontos a fogyasztóknak.
És ha már itt tartunk, Gradner rámutat: az Egyesült Államokban nincsenek szövetségi szinten előírt, állatjóléti minimumelvárások. Utoljára 1966-ban alkottak törvényt az állatok védelmére, az is csak az állatkertekben és laboratóriumokban tartott, illetve a hobby állatokkal foglalkozott, a haszonállatokat nem érintette. Az európai termelők sokszor panaszkodnak az itteni előírásokra, mivel ezek versenyhátrányt okoznak számukra a világpiacon, másrészt éppen ezeknek köszönhető, hogy állataink jobb egészségügyi állapotban, kevesebb gyógyszerrel termelnek.
USA vs. EU - Nagyon más filozófia mentén támogatjuk az agráriumot
Európa a világ legszigorúbb sztenderdjeit állította fel, és csak az a termelő kaphat támogatást, aki betartja az előírásokat. Washington azt kérte a Brexit kapcsán Londontól, hogy fenntartás nélkül fogadja el a saját élelmiszer-előállítási és kezelési gyakorlatait. Gardner szerint London többre értékeli az unió élelmiszer-biztonságát, és nem fogja elfogadni az USA kereskedelmi feltételeit.
