A kistermelők szerepe fontos Magyarország gazdaságában mert hozzájárulnak az élelmiszerellátáshoz és a vidéki létforma fenntartásához - bár számuk, csakúgy, mint a konyhakertet művelők száma csökkenést mutat. A kistermelők a megtermelt alapanyagok feldolgozásával rendszerint kisebb mennyiségben, de nagyobb hozzáadott értékű, magasabb árú termékeket készítenek, többnyire hagyományos módszerekkel, és ezek nagy részét közvetlen értékesítéssel adják el. A vásárlók számára e termékek egyik legvonzóbb tulajdonsága a hagyományos, vagy épp az ipari méretekben gyártott termékektől eltérő ízvilág, a minőség, az egyediség és a fenntarthatóság üzenete. Az elmúlt évek magas inflációja miatt jellemző lett a „lefelé vásárlás”, a romló anyagi helyzet miatt sokan az olcsóbb termékeket választották, és a kistermelői kézműves termékek pont nem ilyenek. A talpon maradt kistermelők számára azonban örvendetes, hogy egyre több településen vannak termelői piacok, kosárközösségek, tehát eladási platform van, remélhetőleg emellé fizetőképes kereslet is lesz.

A kistermelői rendelet könnyítései

Tavaly novemberben a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet több pontjában módosította a kistermelőkkel kapcsolatos korábbi feltételeket. Ennek célja volt a kis mennyiségű, helyi élelmiszer-előállítás feltételeinek észszerűsítése és könnyítése volt. Az esetek nagy többségében ez sikerült is. Kiegészült a kistermelő fogalma, így már nem csak természetes személy végezhet kistermelői élelmiszer-előállítást. A fogalombővítés lehetővé teszi többek között az őstermelők családi gazdaságai és a szociális farmok kistermelőként való működését. Az értékesítési lehetőségek körét is kibővítették egyebek között az internetes értékesítéssel.

Az élelmiszerbiztonsági szempontokat és a rugalmassági rendelet nyújtotta lehetőségeket szem előtt tartva két kategóriát alakítottak ki a szabályozás során. Az I. kategória a korábbi kistermelői mennyiségeket tartalmazza, a II. kategóriában a maximális mennyiségeket megnövelték. A II. kategóriába tartozó kistermelők vásárolt alapanyagokat is felhasználhatnak a kis mennyiségű élelmiszer előállítás során. A II. kategóriába tartozó kistermelők számára könnyített, egyszerűsített mikrobiológiai vizsgálati paramétereket dolgoztak ki a jogalkotók, valamint nekik egyszerűsített HACCP rendszert kell működtetniük. Az új II. kategóriában meghatározott nagyobb mennyiségek és vásárolt összetevők miatt szükségessé vált a megfelelő szakképzettség beemelése a követelmények közé. Korábban a hentesüzletek kizárólag friss vadhúst adhattak el és nem készíthettek abból termékeket az értékesítés helyén. Az új rendelet lehetővé teszi a friss vadhúsból húskészítmény (pl.: szarvaskolbász) helyi készítését, amennyiben a kiskereskedelmi létesítményben rendelkezésre állnak az ehhez szükséges higiéniai feltételek.

A gyógynövényeket is feldolgozó kistermelők még módosításokat várnak

A rendeletmódosítással sok kistermelő nyert, egyedüli kivételt talán a gyógynövényes termékeket előállító kistermelők képeznek, ám esetükben is van remény: az Agrárminisztériumban már tárgyalássok folynak a számukra is előnyös módosításokról. A novemberi rendeletben kifejezetten élelmiszerként (pl. fűszerként) felhasznált gyógynövények esetét leszámítva ez a növénycsoport nem az élelmiszerszabályozás tárgykörébe tartozik. A gyógynövények gyógyszerek, étrendkiegészítők alapanyagai is lehetnek, de kistermelői keretek között nem készíthetők ilyen termékek. Néhány gyógynövény felhasználható fűszerként, vagy tradicionális élelmiszer készítéséhez (pl. kakukkfüves sajt, csipkebogyó lekvár, mentaszörp stb.), ezeknek a növényeknek az ehető részei képezhetik a kistermelői élelmiszer-termelés összetevőit.

A kistermelői rendelet (60/2023. (XI. 15.) AM rendelet) tehát az élelmiszertermelés és értékesítés feltételeit szabályozza, az élelmiszer esetén pedig nem lehet olyan állításokat tenni, ami betegség megelőzésére vagy gyógyítására vonatkozik. Tekintettel a termékkör speciális élettani hatásaira és a farmakológiailag aktív anyagok kombinációjában rejlő kockázatra, jogalkotói oldalról indokoltnak tartották a szigorú szabályozást még abban az esetben is, ha a különféle gyógynövények önálló keveréke nem konkrét javallatra való alkalmazás céljából kerülne forgalomba, hanem például élvezeti teakeverékként megnevezve - írta korábban megkeresésünkre az Agrárminisztérium. A rendeletben a gyógynövényekre vonatkozó rész így szól:

A kistermelő termesztett vagy gyűjtött gyógynövényekből álló élelmiszert - kivéve az egyetlen gyógynövény-összetevőből álló terméket - nem állíthat elő. A kistermelő gyógynövényt a kistermelői élelmiszer előállítása során ízesítőként felhasználhat.

Eszerint levendulás szörp készülhet, de levendulás-kamillás már nem. Ezen a részen tehát még vannak tisztázásra váró kérdések. Az érintett kistermelők érdekében januárban történt egy egyeztetés az Agrárminisztériumban, ott a tárgyalás folytatását ígérték. De gazdafórumon is történt már felszólalás e témában olyan érintett kistermelő részéről, akinek a korábban kiállított nyilvántartásba vételről szóló kormányhivatali határozatában szerepel a teakeverék előállítás. Az új kistermelői rendelet ezt kiveszi a kezéből.

A probléma tehát az, hogy akiket kistermelői nyilvántartásba vettek korábban, és az erről szóló kormányhivatali határozatban szerepel a teakeverék (mint élelmiszer) előállítása, e kistermelők ilyen irányú tevékenységét ellehetetleníti az új rendelet. A kistermelő e megszerzett jogát vonja vissza. Az Agrárminisztérium részéről az érintettek ígéretet kaptak a rendelet e részének módosítására.

A kistermelő, aki webshopban is értékesít

A helyi piacok, a közösségi élelmiszer-programok és az online platformok mind segítik a kistermelőket abban, hogy termékeiket közvetlenül eljuttassák a vásárlókhoz. Korábban volt arra egy szabály, hogy a kistermelő csak a lakóhelyének a 40 kilométeres körzetében értékesítheti termékét, amit már eltöröltek, így megnyílt a lehetőség arra, hogy amely termékei arra alkalmasak, akár webshopokban, postai csomagküldéssel is értékesítheti a kistermelő. A Magyar Posta Zrt. szolgáltatási palettája, és a szolgáltatások színvonala mindig is jelentősen befolyásolta a vidéki emberek mindennapjait. Amikor évtizedekkel ezelőtt a posta megszűntette az élőállat szállítást, akkor az a kisállattenyésztőknek óriási érvágás volt, hiszen addig költséghatékonyan lehetett galambot, baromfit vagy nyulat postán elküldeni az ország egyik feléből a másikba. Pár éve a hírlapárusítás szűnt meg a postákon ez is nagy visszalépés volt a korábbiakhoz képest.

A március végétől érvényes változások azonban most pozitívan is értékelhetők, hiszen ezek jelentősen segíthetik azokat a kistermelőket, akik webshopjukban értékesítik és csomagküldéssel juttatják el a termékeiket a vevőkhöz. Az, hogy a Magyar Posta szolgáltatását kötelező felajánlani a vásárlók számára sokaknak nem szimpatikus lépés - a fórumok véleményeit olvasva -, de ez nem jelent kizárólagosságot, hiszen más csomagszállítóval továbbra is kérheti a vevő a szállítást. Ám az, hogy MPL csomagautomatába, vagy postapontra, postán maradóra címzett, egy akár 20 kilogrammos csomagot is 990 forintért visz majd el a posta (ha más többletszolgáltatást nem kérnek rá, és szabványcsomagnak tekinthető a csomag) az örvendetes, és a házhoz kézbesítéssel feladott csomagok ára is kedvezőnek mondható. Ennek igénybevételéhez a webshoppal rendelkező kistermelő választhat, hogy szerződést köt a Magyar Postával, vagy csak regisztrál a szolgáltatásra.

A hamarosan rajtoló szolgáltatás nagy előnye a kistermelők szempontjából, hogy postán maradóra kérve nagyon kedvező a csomagok díja, tehát a szállítási költség kis eséllyel veszi majd el bárkinek a kedvét attól, hogy kistermelői terméket - akár az ország másik részéből - postai szállítással kérje. Most már csak reménykedni kell abban, hogy az ennek köszönhetően esetleg megnövekvő csomagforgalom kezelése fennakadásoktól mentesen indul majd.