Napjaink egyik legszembetűnőbb változása, hogy az élelmiszerellátás és -termelés kérdése újra elérte az átlagemberek ingerküszöbét, jóllehet korábban évtizedeken keresztül magától értetődőnek tűnt, hogy mindig van elérhető árú, jó minőségű és bőséges élelmiszerkínálat a boltokban. Természetesen katasztrofális élelmiszerhelyzetről nem beszélhetünk ma sem Európában, de az árakat tekintve látszik, hogy a bevásárlás mára korántsem olyan kényelmes program, mint volt.

Súlyos tényezők

Az élelmiszerdrágulás, az időről időre adódó ellátási zavarok és az aszályról szóló cikkek mára azok figyelmét is megragadták, akik máskülönben nem fordítanak figyelmet az agrofood szektorra. Mindezek azonban csupán a felszínt ragadják meg. A jelenségek hátterében olyan mélyreható folyamatok zajlanak, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás alapvető viszonyait rendezik át. Ezek a változások némely esetben ideiglenesnek, máskor tartósnak bizonyulnak.

Jól kell alkalmazkodni

A globális folyamatok, az energiaválság, a megváltozott kamatkörnyezet okozta finanszírozási problémák mellett mind szembetűnőbb a klímaváltozás hatása, ez utóbbi pedig könnyen lehet, hogy az egész évszázad meghatározó kihívása lesz. Úgy tűnik, mindezen hatások 2022-re kulminálódtak, hiszen az idei évet soha nem látott aszály, méregdrága energia és hatalmas kamatszintek jellemzik. Az akadályok megugrása nem könnyű: félő, hogy végül nem is fog sikerülni minden ágazati szereplőnek.

Az agrofood-szektor idei évének értékeléséről és a 2023-as kilátásokról, a megoldás lehetséges irányairól, a megoldásokról szól az Alapvetés, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjének legújabb adása, amelyben vendégünkkel, Hollósi Dáviddal az MKB Bank és a TakarékBank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is: