A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 7. előírás szerint a vetésváltási kötelezettség 2024-től terménydiverzifikációval is teljesíthető, ami 2025-ben is érvényben marad. A másik jelentős könnyítés a parlagoltatási kötelezettséget érinti. 2024-ben a HMKÁ 8. előírás, azaz nem termelő tájképi elem és -terület minimális arányának fenntartása tekintetében derogációval élt Magyarország, ezért elegendő, ha a termelő a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 4%-án nem termelő tájképi elemeket alkalmaz, beleértve a parlagon hagyott területet, a nitrogénmegkötő növények és az ökológiai jelentőségű másodvetés alkalmazását - olvasható az Agrárminisztérium friss közleményében.

Súlyosabb hatása lehet az európai gazdatüntetéseknek, mint hittük volna

Az elégedetlen gazdái cselekvésre kényszerítették az EU döntéshozóit, de jó lesz ez hosszú távon?

Ezek kombinálhatók, amennyiben lefedik a szántóterület legalább 4 százalékát. 2024-ben a parlagoltatás nem kötelező, de ha a gazdálkodó mégis úgy dönt, akkor csak talajtakarással rendelkező parlag fogadható el, illetve idén – az egységes kérelem benyújtásáig megtörtént – szárzúzással, talajtakarásos parlagként elfogadhatóak egyéb növénytakarók is. 2025-től a gazdatüntetések által elért KAP egyszerűsítési csomagnak köszönhetően a HMKÁ8-as előírás, azaz a nem termelő tájképi elem, így a parlag fenntartására vonatkozó előírások jelentős változása várható.

Indul a pénzosztás: hamarosan milliókat osztanak szét Magyarországon

Várhatóan nyáron indulnak az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok.

Megszűnik a gazdáknak a nem termelő területek kijelölési kötelezettsége – így a parlagé is –, ám előírás marad a védett tájképi elemek megőrzése, illetve a költési és fiókanevelési időszakban a nem mezőgazdasági termelési célú sövények és fák kivágásának, metszésének és egyéb csonkításának tilalma is fennáll. A jövő évtől a nem termelő elemek kijelölésének gyakorlata az Agro-ökológiai Program önkéntes vállalásai között folytatódik majd.